USA-EU nagykövet: Puzder szerint nagy hiba volt, hogy a NATO-szövetségesek nem segítették az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban
Donald Trump továbbra is neheztel a NATO-országokra, amiért nem siettek az Egyesült Államok segítségére, amikor az megindította háborúját Irán ellen – figyelmeztetett az Egyesült Államok EU-nagykövete, Andrew Puzder.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Arra a kérdésre, hogy enyhült-e Trump csalódottsága az európai országokkal szemben az elmúlt hetekben, Puzder nagykövet így válaszolt: „Nem tudom, hogy enyhült-e.”
„Annyit tudok, hogy nagyon csalódott” – tette hozzá.
Az amerikai felháborodás oka Európa elutasító magatartása Irán ügyében
Az amerikai elnök különösen felháborította, hogy egyes európai országok, köztük Spanyolország és Olaszország, megtagadták az amerikai hadsereg hozzáférését a katonai támaszpontokhoz, és néhány esetben az európai légteret sem engedélyezték az Irán felé tartó, fegyverrel megrakott amerikai vadászgépeknek.
Noha Keir Starmer brit miniszterelnök kezdetben elutasította, hogy az Egyesült Államok támadó légicsapásaihoz rendelkezésre bocsássa a ciprusi brit támaszpontokat, később mégis engedélyt adott, hivatkozva annak „konkrét és korlátozott, védelmi céljára”.
Németország ugyan nem korlátozta az amerikai támaszpontok használatát, Berlin azonban gyakran bírálta a háború céljait és stratégiáját. Boris Pistorius védelmi miniszter azt mondta: „Ez nem a mi háborúnk; nem mi kezdtük.”
Trump szerint Európának „kötelessége” lett volna segítséget nyújtani
Puzder szerint a Trump-kormány úgy véli, az európai államoknak kötelességük lett volna biztosítani az alapvető hozzáférést, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át védelmezte Európát.
„Európában olyan támaszpontjaink vannak, amelyeket évtizedek óta mi finanszírozunk és tartunk fenn, és vannak országok, amelyeket háborúban mi mentettünk meg, és amelyeknek megbízható szövetségesei voltunk” – mondta Puzder az Euronewsnak a brüsszeli Gazdasági és Biztonsági Fórumon adott pénteki interjúban.
„Ha ezek után még azt sem engedik, hogy átrepüljünk az országuk felett, vagy használjuk a területükön lévő bázisainkat, akkor az Egyesült Államok, különösen pedig Donald Trump, nagyon dühös lesz” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok megkérdőjelezi európai szövetségesei megbízhatóságát
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án kiterjedt légicsapásokat indított Irán területén. Válaszul Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, azt a kulcsfontosságú vízi útvonalat, amelyen a világ olaj- és gázszállítmányainak egyötöde halad át.
Azóta ez a tengeri szűkület nagyrészt megbénult, ami az egekbe lökte az energiaárakat, és tovább fokozta a globális bizonytalanságot.
Puzder szerint mindez arra késztette az Egyesült Államokat, hogy elgondolkodjon európai barátai megbízhatóságán és hitelességén: „mindössze annyit akartunk, hogy átrepülhessünk azok felett az országok felett, amelyeket megvédtünk, és használhassuk a légibázisokat... ha erre sem hajlandók, mire hajlandók egyáltalán?”
Károk a transzatlanti kapcsolatokban
Trump az elmúlt hetekben és hónapokban egyértelművé tette felháborodását, a közösségi médiában „gyávának” nevezve NATO-szövetségeseit. Azt is megfogadta, hogy „emlékezni fog” arra, miként utasították el az amerikai hadsereg segítségkérését.
Azóta Washington több olyan amerikai katonai képességet is megvont, amelyek eddig a NATO rendelkezésére álltak volna háború esetén az európai kontinensen. Trump emellett csapatkivonásokat is bejelentett Európából, miközben nyilvános szócsatát vív Frederic Merz német kancellárral Irán kapcsán.
Merz április végén azt mondta, hogy az iráni vezetés „megalázza” az amerikai Fehér Ház tárgyalóit.
„Egy egész nemzetet aláznak meg az iráni vezetők, különösen az úgynevezett Forradalmi Gárda. Remélem, hogy ez mielőbb véget ér” – fogalmazott Merz. Azt is bírálta, hogy Washington „rosszul átgondolt” célokkal kezdte meg a háborút.
Trump a közösségi médiában reagált: „Németország kancellárjának [sic] több időt kellene azzal töltenie, hogy véget vessen az Oroszországgal/Ukrajnával folytatott háborúnak (amelyben teljesen hatástalan volt!), és rendbe hozza a tönkretett országát.”
Azóta egy, az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett nemzetközi koalíció – amely a szoros újranyitását készíti elő a harcok befejezése után – hadihajókat és személyzetet küldött a térségbe.
A műveletet részben azért szervezték meg ilyen gyorsan, hogy enyhítsék azt a súlyos feszültséget, amely az európaiak kezdeti vonakodása miatt alakult ki.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az európaiak kezdeti reakciója „nagy hiba volt egy kis kérésre”, Puzder így válaszolt: „Azt mondanám, ez nagyon találó összefoglalás.”