A brüsszeli tisztviselők azon fáradoznak, hogy megoldást találjanak az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel magyar vétójának feloldására. Milyen lehetőségek vannak az asztalon?
"Valakinek engedni kell" - mondta egy uniós tisztviselő arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök megakadályozta egy kritikus jelentőségű, 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, mivel szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékos, politikai indíttatású erőfeszítéseket tesz az olcsó orosz olaj tranzitjának megszakítására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brutális választási kampány közepén lévő Orbán Viktor a nemzeti szuverenitás kérdésévé tette a megrongálódott vezetéket, és egyelőre nem hajlandó engedni. Közben Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy orosz drónok bombázták a vezetéket, és azt javasolja Orbánnak, hogy keressen válaszokat Moszkvában.
Fentiek miatt beszűkült az Európai Bizottság mozgástere, a Bizottságnak most lavíroznia kell az összes tagállam energiabiztonságának fenntartása és egy megszállás alatt álló ország támogatása között.
"Így vagy úgy, de teljesíteni fogjuk a kölcsönt. Hadd fogalmazzak világosan: különböző lehetőségeink vannak, és élni fogunk velük" - mondta a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a napokban Kijevben.
De mik ezek a lehetőségek, és mennyire megvalósíthatók?
A Barátság opció
Az EU tisztviselői és diplomatái egyetértenek abban, hogy a vita leglogikusabb és legpraktikusabb megoldása az, ha Ukrajna rendbe hozza a Barátság-vezetéket. Kijev szerint a vezeték Lviv térségén áthaladó szakaszát január 27-én egy orosz dróntámadás súlyosan megrongálta.
Von der Leyen kijevi látogatása során ezt az üzenetet közvetítette Zelenszkijnek, kérve a javítási munkálatok "felgyorsítását". Figyelemre méltó volt, hogy a Bizottság vezetője a kérést nyilvánosan, sajtótájékoztatón adta át.
Zelenszkij meghallgatta a felhívást, de figyelmeztetett, hogy a beavatkozás nem történhet "olyan gyorsan" a könyörtelen orosz bombázások miatt.
A szerdai szakértői találkozón Ukrajna egy, az Euronews által látott dokumentumot nyújtott be, mely szerint "aktívan végzi a javítási és helyreállítási munkálatokat".
"A biztonsági és stabilizációs intézkedések folytatódnak az újabb rakétatámadások napi fenyegetése közepette. Az ukrán fél érdekelt abban, hogy a tranzit minél hamarabb helyreálljon a rendelkezésre álló jogi keretek között" - áll a dokumentumban.
Csütörtökön Orbán Viktor tényfeltáró misszió felállítását javasolta a vezeték megrongálódott szakaszának vizsgálatára. Robert Fico szlovák miniszterelnök, akinek országa szintén függ a Barátság vezetéktől, támogatta a kezdeményezést, és sürgette Brüsszel csatlakozását.
A Bizottság üdvözölte az ötletet, a feszültségek enyhítésének első lépéseként értékelve azt, de nem vállalt kötelezettséget. A terv még nagyon korai stádiumban van, és a végrehajtó hatalom nem szokott részt venni ilyen típusú gyakorlatokban.
Bár a tényfeltáró misszió lehetséges kiutat kínál, még mindig nem világos, hogy Kijev engedélyt ad-e a helyszíni szemlére. Az energetikai infrastruktúra stratégiai pontnak számít, ami tovább nehezíti a hozzáférést.
A Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés után Fico így nyilatkozott: "Egyértelmű benyomást szereztem arról, hogy az ukrán félnek nem áll érdekében az ukrán területen keresztül történő olajszállítás folytatása".
A horvát lehetőség
Tekintettel a veszélyes és kiszámíthatatlan helyszíni körülményekre, Kijev egyelőre nem adott világos menetrendet Brüsszelnek arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan fogják helyreállítani a Barátság-szakaszt.
Ennek következtében a Bizottság a Horvátországban kezdődő és több közép-európai országot összekötő Adria-vezetéket, más néven JANAF-ot támogatja, mint a legéletképesebb alternatívát, amely biztosítja Magyarország és Szlovákia további kőolajellátását.
A JANAF a héten közölte, hogy kapacitása elegendő Magyarország (5,75 millió tonna olaj) és Szlovákia (4,66 millió tonna) "teljes éves szükségletének" kielégítésére. Mindkét ország már megcsapolta vésztartalékát a Barátság megszakadására reagálva.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök visszhangozta az üzenetet, hogy a nemzetgazdaság számára jövedelmező lehetőségeket kínáló Adria mellett érveljen.
"Horvátország szomszédként, partnerként és barátként itt van, hogy biztosítsa Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát és gazdaságának zavartalan működését" - mondta Plenković.
A horvát pálya az elmúlt napokban egyre nagyobb teret nyert, annak ellenére, hogy Budapest és Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy mentesülnek a szankciók alól, és az általuk vásárolt orosz nyersolaj az alternatívákhoz képest komoly árengedménnyel kerül forgalomba.
A MOL-csoport, a magyarországi energetikai nagyvállalat arra kérte Horvátországot, hogy a Magyarországot és Szlovákiát megillető határozatlan idejű mentességgel élve az Adrián keresztül szállítson orosz nyersolajat. A MOL perrel fenyegetőzött, ha a kérelmet elutasítják.
A horvát kormány ellenérveket fogalmazott meg, azzal érvelve, hogy jogilag nem köteles orosz kőolajat szállítani az Adrián keresztül, és hogy az uniós és amerikai szankciókat fenn kell tartani.
A jogi lehetőség
Az EU tisztviselői találékony jogi utakat fontolgatnak a magyar vétó feloldására és a 90 milliárd eurós hitel ügyében kialakult patthelyzet feloldására.
Az óra gyorsan ketyeg: Ukrajnának április elejéig újabb segélyinjekcióra van szüksége az amerikai támogatás teljes visszavonása miatt. Ha a segély nem érkezik meg időben, a háborúban álló országnak nem lesz más választása, mint hogy fájdalmas megszorításokat hajtson végre a közszolgáltatásokban.
A feladat nehézkes, mert a hitelt alátámasztó bonyolult szövegeket a nagykövetek már megtárgyalták, és az Európai Parlament már jóváhagyta. Bármilyen kísérlet a szövegezés módosítására és a rövidítés megtalálására azzal a kockázattal jár, hogy a kezdeti időpont kitolódik.
A hét elején Kaja Kallas, az unió külügyi főképviselője azt mondta, hogy a blokk visszatérhet az "A tervhez", amely az Oroszország által lekötött eszközökön alapul. Ez a lehetőség azonban felborítaná a decemberben kötött kényes megállapodást, és a vezetőket újabb vitára kényszerítené.
Belgium, az orosz eszközök fő letéteményese továbbra is határozottan ellenzi ezt.
Az uniós szerződések 48. cikkének (7) bekezdése szerinti az úgynevezett "passerelle-záradék" bevetése az egyhangúságról a minősített többségre való áttéréshez a 22-es csapdája, mivel a váltáshoz egyhangú szavazásra van szükség, amit Budapest soha nem engedne meg. Eközben Magyarország szavazati jogának a 7. cikk szerinti felfüggesztése hosszadalmas és nehézkes.
Az Orbán vétóját elítélő nyilatkozatok két további rendelkezést világítottak meg.
Az első a 4. cikk (3) bekezdése, amely az őszinte együttműködés elvét rögzíti, és minden tagállamot arra kötelez, hogy "tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió céljainak elérését". A Bizottság a múltban ezt a passzust arra használta fel, hogy jogi lépéseket indítson olyan kormányok ellen, amelyek intézkedései aláássák a kölcsönös bizalmat.
Másodszor, a 327. cikk, amely a megerősített együttműködésre vonatkozik, arra a mechanizmusra, amelyre Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság decemberben hivatkozott, hogy kivonuljon a 90 milliárd eurós hitelből, amelyet közös adósságból finanszíroznak.
A 327. cikk kimondja, hogy a megerősített együttműködésből kizártak, mint ebben az esetben Magyarország, "nem akadályozhatják annak végrehajtását" a benne részesülők által.
A SAFE opció
A Barátság-vezeték körüli vitába belegabalyodott egy több milliárd eurós program, amelyet az EU tavaly hozott létre a védelmi kiadások olcsó hitelek révén történő növelésére.
A SAFE, ahogyan a programot nevezik, alacsony kamatozású kölcsönökön alapul, amelyeket a Bizottság a piacokon vesz fel, és a tagállamokhoz vezet. A 150 milliárd eurós keretből részesedni kívánóknak nemzeti tervet kell benyújtaniuk, amelyben részletesen ismertetik célkitűzéseiket és beruházásaikat.
Történetesen már csak három terv vár jóváhagyásra: Magyarország (16,2 milliárd euró), Franciaország (16,2 milliárd euró) és a Cseh Köztársaság (2 milliárd euró).
A Bizottság kitart amellett, hogy a három terv "még értékelés alatt áll", és nem hajlandó kapcsolatot teremteni a SAFE és a Barátság között. Az események egybeesése azonban elkerülhetetlenül politikai viharba sodorta a védelmi programot.
Egyes diplomaták úgy vélik, hogy az eljárási késedelem további nyomásgyakorlási lehetőséget adott Orbán Viktornak, hogy engedményeket követeljen vétója feloldásáért cserébe, és hogy a Bizottság most veszélyes válaszúthoz érkezett.
Ha Magyarország 16,2 milliárd eurós tervét ebben a szakaszban jóváhagyják, azt Orbán Viktor politikai győzelemként könyvelheti el az április 12-i választások előtt. Ha elutasítják a tervet, akkor lehetősége nyílik arra, hogy megduplázza sérelmeit és beássa magát.
A Bizottság egyre inkább aggódik amiatt, hogy a kampányban a döntéseit instrumentalizálják, mivel Orbán Viktor azt állítja, hogy Brüsszel és Magyar Péter ellenzéki jelölt titkos alkut kötöttek a legyőzésére.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök kijátssza a pénzkártyát: többször is nekiment Ursula von der Leyennek, amiért a magyarországi demokratikus visszalépésekre válaszul visszatartotta a kohéziós és COVID-forrásokat.