Egy, az X-en terjedő bejegyzés szerint az Európai Parlament új „migrációs és menekültügyi paktumot” fogadott el, amely arra kényszerítené az EU-tagállamokat, hogy fogadjanak be illegális menekülteket, vagy ha nem, súlyos bírságokat kell fizetniük. Ez azonban nem felel meg a valóságnak.
A posztban szereplő videó 2024 áprilisából származik, amikor aktivisták megszakították az EP ülését, ahol szavazás folyt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az EP nem fogadott el ilyen törvényt.
Valójában december 8-án a tagállamok egy szigorúbb migrációs intézkedéscsomagot fogadtak el. Ahhoz, hogy a terv - várhatóan 2026-ban - hatályba léphessen, az Európai Parlament jóváhagyása is kell. A javaslatok között szerepel az úgynevezett visszatérési rendelet, amely szigorítaná az érkezők és a kiutasítottak ellenőrzését, lehetővé tenné a menedékkérők átszállítását az EU által „biztonságosnak” minősített országokba, és megnyitná az utat az EU-n kívüli, ellentmondásos „visszatérési központok” előtt. Az első vonalbeli államokat – Olaszországot, Görögországot, Ciprust és Spanyolországot – egy új szolidaritási alap segítené, áttelepítések vagy pénzügyi támogatás formájában. Ezt említették bírságként az ominózus posztokban.
A magyar miniszterelnök még tovább ment, azzal vádolva Brüsszelt, hogy „Magyarországot arra kényszeríti, hogy idézzük, még többet fizessen, vagy fogadjon be migránsokat”. Orbán Viktor „elfogadhatatlannak” nevezte a terveket.
Politikai igazgatója, Orbán Balázs ugyancsak bírálta az Európai Bizottságot, mondván "alábecsülte a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást".
Az egyik tényező, amely megmagyarázhatja, hogy Magyarország miért nem szerepel a szolidaritási alapok kedvezményezettjei között, az, hogy nem tartozik az elsőként érkező menekülthullám által leginkább érintett országok közé. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2025-ben a legnagyobb nyomás alatt álló államok Olaszország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Bulgária és Málta.
Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős uniós biztos a magyar kormány állításaira úgy reagált, hogy „a meghozott döntéseket nem lehet elkülönítve értékelni, hanem összességükben kell megítélni azokat”.