Az utóbbi időben olyan posztok jelentek meg a világhálón, amelyek szerint Olaszország lett az első a világon, amely betiltotta a szintetikus húst, nem kis vitát generálva annak biztonságosságáról és fogyasztásáról.
Az utóbbi időben olyan bejegyzések jelentek meg az interneten, amelyek szerint Olaszország lett az első ország a világon, amely betiltotta a szintetikus húst, vitát generálva annak biztonságosságáról és fogyasztásáról.
Az Instagramon és az X-en közzétett fotón Giorgia Meloni olasz miniszterelnök látható, aki azt állítja, hogy Olaszország betiltotta „Bill Gates” laboratóriumban tenyésztett húst, utalva ezzel az amerikai üzletemberrel kapcsolatos összeesküvésre.
Olaszországban valóban 2023-ban elfogadtak egy törvényt, amely betiltja a tenyésztett vagy laboratóriumban tenyésztett húst, de ez nem új fejlemény, és nincs konkrét köze Gates-hez. Az tény, hogy ő is azok között van, akik befektetnek a sejtalapú hús előállítását támogató nagyvállalatokba, de az olasz tilalom nem kifejezetten rá vonatkozik. A tilalom árnyaltabb is annál, mint amilyennek elsőre tűnik.
Elemzők „potenciálisan végrehajthatatlannak” minősítették a törvényt, mert Olaszország az EU vizsgálati időszakának vége előtt fogadta el, amelynek során ellenőrizték volna, hogy nem sérti-e az egységes piacot. Egyesek szerint ennek eredményeként a bíróságok az EU jogszabályai alapján alkalmazhatatlannak nyilváníthatják a törvényt, amíg a megfelelő eljárás le nem zárul, ami bizonytalanná teszi a jövőjét.
Jelen helyzet szerint az Unió még nem engedélyezett egyetlen, laboratóriumban tenyésztett sejtekből előállított hústerméket sem, de néhány vállalat már kérelmezte a forgalomba hozatali engedélyt. Ezekben az esetekben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kockázatértékelést készít a termékről, amelyet a Bizottság általában figyelembe vesz.
Olaszország nem az egyetlen uniós tagállam, amely aggodalmát fejezte ki a laboratóriumban tenyésztett hús kapcsán, a magyar parlament is nemrég szavazott egy tilalomról. A tenyésztett hús támogatói szerint javítja az állatok jólétét, csökkenti a szalmonella és más élelmiszer-eredetű kórokozóknak való kitettségünket, valamint kevesebb földterületet és vizet igényel, mint a hagyományos hústermelés. A kritikusok azonban aggodalmukat fejezik ki a hosszú távú CO2-kibocsátás és a potenciális kémiai szennyeződés miatt, míg egyes fogyasztók szkeptikusak a termék eredetét illetően.