Az Egyesült Államok és a közép-ázsiai országok a kritikus ásványkincsekbe irányuló beruházások erősítésén dolgoznak, hogy diverzifikálják a nemzetbiztonság számára létfontosságú ellátási láncokat, és mérsékeljék a Kínától való függést.
Sergio Gor, az Egyesült Államok Dél- és Közép-Ázsiáért felelős különmegbízottja Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán tisztségviselőivel találkozott a C5+1 formátum keretében zajló, kritikus ásványi nyersanyagokról szóló párbeszéd első személyes ülésén, amely a közép-ázsiai öt államot és az Egyesült Államokat fogja össze.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A találkozó azon egyeztetések folytatása volt, amelyeket Donald Trump amerikai elnök és közép-ázsiai vezetők indítottak el a tavaly Washingtonban tartott C5+1 csúcstalálkozón, ahol a felek megállapodtak a kritikus ásványi nyersanyagok és a kapcsolódó beruházások terén folytatandó együttműködés elmélyítéséről.
„Amikor Trump elnök tavaly ősszel Washingtonban fogadta a C5 vezetőit, egyértelművé tette, hogy Közép-Ázsia nem kapta meg azt a figyelmet az Egyesült Államoktól, amelyet megérdemel, és elhatározta, hogy ez meg fog változni” – mondta Gor.
Egy külön találkozón Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel Gor úgy fogalmazott, hogy a kazah vezetőnek „barátja van a Fehér Házban”.
Közép-Ázsia ásványkincsei egyre inkább felkeltik a nyugati kormányok érdeklődését, amelyek alternatív forrásokat keresnek kritikus nyersanyagok számára. Kazahsztáné a térség legnagyobb és legváltozatosabb ásványi bázisa, több mint 9500 azonosított lelőhellyel, köztük több mint száz olyan bányával, ahol ritkaföldfémeket és más stratégiai jelentőségű ásványokat tártak fel.
Az egyik fő kihívás továbbra is a szállítás. Mivel tengerparttal nem rendelkező államokról van szó, a közép-ázsiai országoknak szárazföldi és tengeri folyosókra kell támaszkodniuk ahhoz, hogy elérjék a világpiacokat.
Az egyik kulcsfontosságú útvonal a Középső folyosó (Middle Corridor), amely a Kaszpi-tengeren, a Dél-Kaukázuson és az onnan kiinduló szállítási útvonalakon keresztül köti össze Közép-Ázsiát Európával.
„A közép-ázsiai országok és az amerikai fél közösen dolgoznak azon, hogy közös megoldásokat találjanak e nyersanyagok feltárására, kitermelésére és a nyugati piacokra történő eljuttatására” – mondta Azamat Panbajev, a kazahsztáni Ipari és Építési Minisztérium ipari bizottságának elnöke.
„Az egyik útvonal a Kaszpi-tengeren át, a jelenleg dinamikusan növekvő áruforgalmat bonyolító és gyorsan fejlődő Középső folyosón keresztül halad.”
A szállításon túl a kormányok a teljes értéklánc mentén keresnek beruházásokat, beleértve a geológiai kutatást, a kitermelést és az ásványi nyersanyagok feldolgozását.
A térség számos lelőhelyét még a szovjet időszakban mérték fel először, ezért további kutatásokra szorulnak.
Kazahsztán, amely az 1990-es években jelentős amerikai beruházásokat vonzott olaj- és gáziparába, most azt szeretné, ha ezt a tapasztalatot a bányászat és az ásványi nyersanyagok területén is meg tudná ismételni.
„Geopolitikai szempontból az amerikai vállalatok megjelenése nagyobb egyensúlyhoz járul hozzá” – mondta Szaid Szultanov, egy asztanai székhelyű geológiai feltárással és bányászati szolgáltatásokkal foglalkozó cég alapítója.
„Jelen van Kína, jelen van Európa, jelen van Oroszország, és most az amerikai vállalkozások is belépnek a piacra. Ez fokozza a versenyt, és egészségesebb piaci környezetet teremt.”
Kazahsztán a kritikus ásványi nyersanyagokra vonatkozó közös projektek, feldolgozókapacitások, technológiatranszfer, kutatási partnerségek és munkaerő-képzés révén javasolja az együttműködés bővítését az Egyesült Államokkal.
„Kazahsztán nemcsak a nyersanyagok exportjában érdekelt, hanem közös termelőkapacitások kiépítésében, technológiatranszferben, munkaerő-képzésben és tudományos együttműködésben is” – mondta Jerszajin Nagaszpajev ipari és építésügyi miniszter.
A kazah tisztségviselők szerint az ország tavaly 17 milliárd dollár értékű megállapodást írt alá a Washingtonban tartott megbeszéléseken, köztük egy olyan szándéknyilatkozatot, amely az uránra, a volfrámra és a ritkaföldfémekre vonatkozó együttműködést rögzíti.
A hatóságok azt várják, hogy a megállapodások erősítik a hazai feldolgozókapacitásokat és elősegítik a technológiatranszfert. Kazahsztán már megállapodott a Cove Capitallel a Severniy Katpar és a Verhniy Kairakty volfrámlelőhelyek fejlesztéséről.
A kormány olyan beruházási feltételeket is bevezetett, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes projektekben a külföldi befektetők többségi részesedést tartsanak meg. A tisztségviselők példaként egy friss volfrámügyletet említenek, amely szerint az amerikai hátterű Kaz Resources Inc. 70, míg Kazahsztán 30 százalékos részesedéssel rendelkezik majd.
Kazahsztánban a geológiai kutatásba irányuló beruházások 2018 óta több mint a háromszorosukra nőttek, és meghaladták az 1 milliárd dollárt. A kazah piacra olyan vállalatok léptek be, mint a Rio Tinto, a Barrick Gold, a First Quantum Minerals, az Ivanhoe Mines és a Fortescue.
A két ország között létrejött megállapodások és üzletek értéke tavaly meghaladta a 20 milliárd dollárt.
A kritikus ásványi nyersanyagokra irányuló együttműködés várhatóan továbbra is előkelő helyen szerepel Washington napirendjén, és az év későbbi részében újabb egyeztetéseket terveznek a C5+1 országai és az Egyesült Államok között.