Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Tusk tényleg azt mondta, hogy Lengyelország fizetni fog Németország második világháborús bűneiért?

Donald Tusk lengyel miniszterelnök (balra) és Friedrich Merz német kancellár közös sajtótájékoztatón vesz részt a berlini kancellári hivatalban
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (balra) és Friedrich Merz német kancellár közös sajtótájékoztatón vesz részt a berlini kancellári hivatalban Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Tamsin Paternoster & Noa Schumann
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Az interneten vírusként terjedő állítások félreértelmezték Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon megjegyzését, miszerint Varsó fizetne a második világháború lengyel áldozatainak, nem pedig Németország.

A Facebookon és az X-en a közelmúltban közzétett bejegyzések sora azzal vádolta Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy "Lengyelország fizet a németek" helyett, miután Friedrich Merz német kancellárral folytatott magas szintű megbeszélései során szóba került a második világháborús jóvátétel régóta húzódó kérdése.

A kifejezés több tucatnyi posztban jelent meg a különböző platformokon, és az online viták domináns narratívájává vált - derül ki a Res Futura, egy lengyel, információbiztonságra szakosodott civil szervezet jelentéséből.

Annak áttekintése, hogy Tusk valójában mit mondott a sajtótájékoztatón, azt sugallja, hogy a róla keringő állítások közül több is félrevezető.

A The Cube, az Euronews tényellenőrző csoportja a Res Futura elemzése mellett azt találta, hogy az online reakciók gyakran Tusk megjegyzéseinek egy-egy részletére összpontosítottak, és figyelmen kívül hagyták a tágabb kontextust.

Mit mondott valójában Tusk?

A múlt heti berlini sajtótájékoztatón Tusk sürgette Németországot, hogy gyorsítsa fel a második világháborús atrocitások mintegy 50 000 még életben lévő lengyel túlélőjének kifizetését.

Lengyelország korábbi kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) már régóta követeli, hogy Németország fizessen jóvátételt Lengyelország második világháborús megszállása miatt, amely feldúlta Varsót, és a háború előtti lengyel lakosság mintegy ötödét megölte.

A PiS 6,2 trillió złotyra (mai árfolyamon számolva mintegy 1,5 trillió euró) becsülte az összeget. Tusk és polgári koalíciós pártja elzárkózott attól, hogy a teljes összeget követelje, ehelyett felszólította Berlint, hogy találjon más megoldásokat, beleértve a Harmadik Birodalom több ezer lengyel túlélőjének nyújtott támogatás kifizetését.

A lengyel államfő december 1-jén közölte, hogy azóta, hogy először tárgyalt az ötletről Berlinnel, legalább 10 ezer túlélő halt meg.

Miközben sürgette Berlint, hogy gyorsítsa fel a kifizetéseket, Tusk hozzátette, hogy ha nem fizetnek gyorsan, megfontolja "hogy Lengyelország saját forrásaiból fedezze ezt a szükségletet".

A Res Futura szerint Tusk megjegyzései arról, hogy Lengyelország fizet a közösségi médiában széles körben elterjedtek. A legtöbb bejegyzés a PiS-hez kapcsolódó fiókokból érkezett, és gyakran elszakadt Tusk szavainak tágabb kontextusától.

Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője a The Cube-nak elmondta, hogy Tusk megjegyzése inkább arra irányult, hogy nyomást gyakoroljon Németországra, mintsem arra, hogy azt sugallja, Lengyelország fogja kifizetni Németország számláit.

"Ez a németek megszégyenítéséről szól, nem pedig arról, hogy ígéretet tesz arra, hogy bármit is fizetni fog" - mondta Buras. "Körülbelül 50 ezer emberről van szó, akik nagyon idősek. Ha Németország nem képes fedezni ezt a jelképes összeget, akkor Lengyelország gondoskodik a saját állampolgárairól".

A jóvátételi vita

Egy jogi szakértő a The Cube-nak elmondta, hogy arra a kérdésre, hogy Lengyelország továbbra is követelhet-e jóvátételt, nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni.

Németország azzal érvel, hogy a jogi kérdést kétszer is rendezték: először 1953-ban, amikor Lengyelország egy Kelet-Németországgal kötött megállapodásban lemondott kárpótlási igényeiről, majd 1990-ben, amikor Németország újraegyesült, és az új szövetségi köztársasággal szemben nem támasztott követelést.

Emellett Lengyelország nem volt aláírója az újraegyesítési megállapodásnak.

Louis Le Hardy de Beaulieu, a l'UCLouvain nemzetközi jog professzora szerint "Németország e két álláspontból kiindulva azt állítja, hogy nincs jogi alapja a továbblépésnek", és hogy az érvelésnek "vannak hiteles elemei".

Lengyelország viszont azt állítja, hogy az 1953-as nyilatkozat érvénytelen, mivel akkor készült, amikor az ország szovjet ellenőrzés alatt állt.

"Ha elfogadnánk ezt az érvelést, akkor minden olyan szerződést újra kellene vizsgálnunk, amelyet valaha a jelenleg hatalmon lévő rendszertől eltérő rendszerben írtak alá" - mondta Le Hardy de Beaulieu a The Cube-nak.

Jan Parys volt lengyel védelmi miniszter és független politikus szerint Tusk figyelmen kívül hagyta a lengyel parlament által szinte egyhangúlag elfogadott indítványt, amely szerint Németországnak teljes mértékben fizetnie kellene a jóvátételeket.

Friedrich Merz német kancellár (balra) üdvözli Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (jobbra) a német-lengyel kormányzati konzultáción a berlini kancellári hivatalban
Friedrich Merz német kancellár (balra) üdvözli Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (jobbra) a német-lengyel kormányzati konzultáción a berlini kancellári hivatalban AP Photo

"Itthon konszenzus van abban, hogy a háború kérdése soha nem volt igazán rendezve" - mondta Parys a The Cube-nak. "A német állam nagy összegeket fizetett Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak és Franciaországnak, de Lengyelországgal csak egy minimális alapot kaptunk az egykori koncentrációs táborok foglyaiért".

"Tusk olyan döntést terjesztett elő, amely ellentétes a lengyel parlament döntésével" - tette hozzá.

A jogi kérdéseken túl Buras szerint az, hogy Lengyelország teljes jóvátételt követel Németországtól, politikai válságot kockáztatna és veszélyeztetné a két ország közötti együttműködést.

"Ez lenne az egyetlen olyan kérdés, amely uralná ezt a kapcsolatot" - mondta a The Cube-nak.

Tusk "németbarát"?

A Res Futura szerint a Facebookon és az X-en terjedő bejegyzések közül sokban azzal is vádolják Tuskot, hogy "németbarát politikus" és "áruló" - ezek az állítások már évek óta elhangzottak Tuskkal szemben.

"Azok, akik Tuskot német ügynöknek és a lengyel érdekeket feláldozó személynek akarják beállítani, ezt meg fogják tenni, függetlenül attól, hogy mi a szándéka, mi a politikája" - mondta Buras.

"Németország bizonyos értelemben Nyugat-Európát képviseli a lengyel diskurzusban" - tette hozzá. "Tuskot pedig Európa-párti politikusnak tekintik".

Parys a The Cube-nak elmondta, hogy ez a megítélés Tusk korábbi döntéseiben gyökerezik, amikor korábban Lengyelországot vezette, beleértve az Angela Merkellel való szoros együttműködést és a biztonságpolitikával kapcsolatos nézeteltéréseket.

"Lengyelország megosztott" - mondta. "Az ellenzék az Egyesült Államokkal való együttműködést részesíti előnyben, míg a Donald Tusk vezette kormány a Németországgal való együttműködést."

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Kötelező megbízhatósági címkéket adna Macron a médiumoknak?

Tényellenőrzés: a dán spermabankok IQ alapján választják ki vagy utasítják el a donorokat?

Az X új funkciója megmutatja, honnan üzemel egy adott fiók - kétséges azonban, mennyire megbízható