3D digitalizáció és a mesterséges intelligencia: Szent Neofütosz avatárja történeteket mesél az általa alapított kolostor múltjáról.
A Szent Neofytosz kolostora (forrás: görög) Páfosztól mintegy 9 kilométerre, északra található. A ciprusi remete és író, Neofytosz alapította a 12. század második felében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szent Neofytosz Enkleisztrája a bizánci emlékek egyik legjelentősebbike nemcsak Cipruson, hanem az egész ortodox, bizánci világban. Mindig is nagy számú látogatót vonzott. Az utóbbi időben azonban sokan kifejezetten azért érkeznek a kolostorba, hogy lássák a „megelevenedett” szentet.
Háromdimenziós digitalizálás, mesterséges intelligencia, valamint úttörő virtuális és kiterjesztett valóság technológiák segítségével digitálisan újrateremtik az Enkleisztrát, vagyis Szent Neofytosz barlangját. Mostantól a szent fogadja a látogatókat, és történeteket mesél az életéről.
„A szentről egy valósághű ábrázolásunk van az Enkleisztrán belül. Ezt a portrét vettük alapul, és létrehoztunk egy avatárt. Így most maga a szent vezeti végig a látogatót azon a helyen, amelyet ő alakított ki, ahol műveit írta, és ahol végül eltemették. Írtam egy tárlatvezetési forgatókönyvet, majd Szent Neofytoszra „bíztuk” az idegenvezető szerepét. Ez egy élő tér, hiszen az általa alapított kolostor ma is működik” – mondta az euronews kamerájának Mária Pafíti művészettörténész.
Az Enkleisztra egyik legfontosabb sajátossága – a kiemelkedő festői minőség mellett – az, hogy ismerjük a festő személyét. Az első helyiségben egy felirat említi a művész nevét, Theodorosz Apsevdészt, valamint az 1183-as évszámot. Ez rendkívül fontos és ritka a bizánci művészetben, hiszen az ikonfestők szinte soha nem írták alá alkotásaikat.
Ehhez a projekthez a Ciprusi Műszaki Egyetem Digitális Örökség Laboratóriuma (forrás: görög) a Genfi Egyetem MIRALab (forrás: görög) kutatócsoportjával működött együtt.
Ez a EUreka3D-XR (forrás: görög)program egyik tevékenysége, amelyet a Digital Europe. (forrás: görög)finanszíroz. A program innovatív eszközöket és forgatókönyveket fejleszt a kiterjesztett valóság alkalmazásaihoz.
Ezek az új technológiák egy izgalmas világot teremtenek, amely azonban a szerzetesek számára többnyire ismeretlen. A vállalkozás egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy elfogadtassák a javaslatot, és együttműködjenek a kolostori közösséggel.
„Először meg kellett győznünk az egyházi vezetőket, és együtt kellett működnünk velük. Közös nevezőre kellett jutnunk az anyag rögzítésének módjáról. A papoknak semmi közük nem volt az új technológiákhoz. Rendkívül óvatosak és bizalmatlanok voltak. Nem akarták, hogy kivegyünk valamilyen elemet, majd a mesterséges intelligencia azt átalakítsa, és egészen másként mutassa be. Ezért a szerzeteseket is képeznünk kellett. Együtt dolgoztunk, hogy megértsék, mit csinálunk, és végül ők lettek a segítőink” – mondta az euronewsnak Marinósz Ioannidisz, az UNESCO (forrás: görög) digitális kulturális örökséggel foglalkozó tanszékének vezetője a Ciprusi Műszaki Egyetemen.
Szent Neofytosz Enkleisztrája mellett az EurekaED–XR projektben még két emlékhely vesz részt: a franciaországi Bibracte régészeti lelőhely és a spanyolországi Girona városfalai.
„Az Eureka 3D-XR célja, hogy megmutassa, a háromdimenziós digitalizálás miként tudja támogatni a kulturális örökség területét. Ez adat-hozzáférést jelent, hogy a műemlékek vonzóbbá váljanak a hallgatók, a kutatók és természetesen a nagyközönség számára. Szent Neofytosz Enkleisztrája számunkra különleges eset. Nagyon fontos, mert összekapcsolja a fizikai és a virtuális világot. Ugyanakkor kapcsolatot teremt az érzelmi világunkkal is, egy olyan részünkkel, amely sem nem valós, sem nem digitális. Ez életünk spirituális dimenziója” – hangsúlyozza Antonella Fresa, a Photoconsortium (forrás: görög)alelnöke, az EUreka 3D-XR koordinátora
Néhány évvel ezelőtt – legalábbis Görögországban és Cipruson – a vallás, a mesterséges intelligencia és a háromdimenziós digitalizálás összekapcsolása alighanem meglepetést, sőt ellenreakciókat váltott volna ki. Ma azonban a technológia valóban „csodákra képes”, és miért is ne segíthetne abban, hogy az egyház alakjai és történetei szélesebb és fiatalabb közönséget érjenek el.
Digital Heritage Summit 2026
Limasszol adott otthont a digitális kulturális örökséggel foglalkozó csúcstalálkozónak, a Digital Heritage Summit 2026-nak. A rendezvényen a digitális kulturális örökség és a mesterséges intelligencia területének néhány legjelentősebb tudósa vett részt, továbbá régészek, muzeológusok, az UNESCO (forrás: görög), a Europeana (forrás: görög)és több nagy európai egyetem képviselői.
A párbeszéd középpontjában az állt, hogy a technológia miként határozza újra a múltunkhoz és a kollektív emlékezethez fűződő viszonyunkat.
„Bármikor előállhatnak olyan helyzetek, mint háborúk, természeti katasztrófák vagy balesetek. Ez a kulturális örökség pusztulását jelenti. Tudjuk, mi történik Ukrajnában. Rendkívül fontos, hogy mindenekelőtt rögzítsük és megőrizzük, de az is, hogy a lehető legszélesebb közönség számára elérhetővé tegyük. Kiemelten fontos digitális formában hozzáférhetővé tenni, mert a digitális technológia számos akadályt lebont. Aki rendelkezik internetkapcsolattal, letöltheti az anyagokat, és hozzáférhet bármely információhoz, amely az európai platformokon található” – mondja Anthony Cassar, a Heritage Malta (forrás: görög) technológiai és élményfejlesztési egységének vezetője
A napirenden szerepelt a kulturális örökség védelme, valamint azoknak a régiségeknek a visszaszolgáltatása is, amelyeket egyes országokból illegálisan vittek el.
Nicosia élen jár ebben a küzdelemben, és azon dolgozik, hogy visszaszerezze azokat a kegytárgyakat, amelyek a Ciprusi Köztársaság. (forrás: görög)illetik.
„Az 1974-es illegális invázió után kulturális örökségünknek egy nagyon jelentős részét elveszítettük. Folyamatosan figyeljük az internetet, a műkincspiacot és az árveréseket. Ha találunk valamit, amit feltehetően nem jogszerűen szereztek meg, együttműködünk a külügyminisztériummal, a rendőrséggel és jogi szolgálatunkkal. Meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi években számos sikert értünk el, és sok tárgyat sikerült visszahoznunk” – nyilatkozta az euronewsnak Vassiliki Kassianidou, a Ciprusi Köztársaság kulturális helyettes minisztere.
A Digital Heritage Summit 2026-ot a Kipriuszi Elnöksége az Európai Unió Tanácsának. (forrás: görög)égéisze alatt rendezték meg.
A kulturális örökség új korszakba lép. A virtuális és kiterjesztett valóság technológiáit ma már nemcsak dokumentálásra használják, hanem élmények megteremtésére is. A műemlékek egyszerű digitalizálásán túl a cél az, hogy „élő” párbeszéd alakuljon ki a múlttal.