Az Európai Bizottság Grönlandnak nyújtott pénzügyi támogatás megduplázására tett javaslata fordulópontot jelenthet az EU sarkvidéki stratégiai érdekeinek védelmében az orosz, kínai és amerikai törekvésekkel szemben.
HIRDETÉS
Az EU végrehajtó szerve múlt héten azt javasolta, hogy duplázzák meg a Grönlandnak nyújtott pénzügyi támogatást a következő európai költségvetés részeként. A lépés sokat elárul Európa sarkvidéki térséggel kapcsolatos szándékairól. A Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben több mint 530 millió eurós költségvetést javasol Nuuk számára.
Egy új tengeri útvonal
Az Északi-sarkvidék a nemzetközi kereskedelmi és geopolitikai érdekek középpontjában áll. Az klímaváltozás okozta jégolvadás azonban megkönnyíti az északi tengeri útvonalon való hajózást, így kereskedelmileg közelebb hozhatja Európát Ázsiához. A globális felmelegedés okozta jégmező-olvadás következtében az áruszállítás jégtörők nélkül is lehetségessé válik. A 2023-as évben rekordmennyiségű, 35 millió tonnát szállítottak ezen az útvonalon.
"Ahhoz hogy Pekingből Rotterdamba érjünk, az északi kereskedelmi útvonal sokkal kedvezőbb választás, mint a klasszikus útvonal, amely a Malakka-szoroson, a Szuezi-csatornán és az Ádeni-öblön keresztül vezet, mivel az mintegy 30-50 százalékkal hosszabb, 14-20 nappal több időt vesz igénybe" - magyarázza Yan Cavalluzzi, az NCT Consultants biztonsági és védelmi elemzője.
Egyes elemzések azonban mérséklik ennek az északi tengeri útvonalnak a növekedését a Szuezi-csatornához képest, amelyen ugyanebben az időszakban 1,6 milliárd tonna haladt át.
Továbbá Kína az Északi-sarkvidékhez közeli országnak tekinti magát: Peking 2018-ban indította el a "Sarki Selyemút" stratégiáját, melynek célja egy az Északi-sarkon keresztül haladó, rövidebb kereskedelmi útvonal kihasználása és a terület ásványkincseinek kiaknázása. Az EU számára ez az együttműködés a feszültségek ellenére is alapvető fontosságú, mivel Kína a 27 ország vezető importpartnere. Mindkét félnek érdeke a jó együttműködés fenntartása e tengeri útvonal biztosítása érdekében.
Geopolitikai ütközőpont
De az északi útvonal nem olyan könnyen elérhető, mint amilyennek látszik, mivel 53%-a Oroszország mellett halad, ami arra törekszik, hogy kiterjessze kizárólagos gazdasági övezetét. Ráadásul a térség ad otthont az orosz Északi Flottának is. A ukrajnai invázió óta azonban a NATO Finnország és Svédország csatlakozásával egy lépéssel közelebb került Oroszországhoz, így az Északi-sarkvidék nagy feszültség alatt áll, militarizálása fokozódott.
"Valójában az egyik ok, amiért az Egyesült Államok azt akarta, hogy Finnország és Svédország csatlakozzon a NATO-hoz, az volt, hogy a hidegháború vége után csökkentették képességeiket az Északi-sarkvidéken, és nem fektetnek többé az ottani hadviselésbe" - mondta Yan Cavalluzzi. "Ezen országok NATO-tagsága ezért garantálja az Egyesült Államoknak az északi-sarkvidéki hadviselési technológiák és képességek gyorsabb és könnyebb frissítését" - folytatja.
Azonban az Unió nem támaszkodhat kizárólag a térségben jelen lévő tagállamaira.
"Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos a régióban való jelenlét, gondoljunk a víz alatti infrastruktúrára, például az optikai kábelekre. Tekintsünk úgy Grönlandra vagy a régió más területeire, mint platformokra, amelyek lehetővé teszik egy úgynevezett korai figyelmeztető rendszer létrehozását, vagy légi, tengeri és akár robotikai egységek közvetlen telepítését az Arktiszra” - magyarázza Ivan Zaccagnini, a Szabad Brüsszeli Egyetem Biztonsági, Diplomáciai és Stratégiai Központjának kutatója.
Az EU-nak 2021 óta van sarkvidéki stratégiája. Ivan Zaccagnini szerint azonban a háború kezdete óta úgy tűnik, hogy megváltoztatta álláspontját: "Összességében az EU egy meglehetősen passzív megfigyelői szerepből egy aktívabb geopolitikai pozícióra vált a régióban".
Az európai gyengeségek a sarki régióban is kiütköznek
Az Északi-sarkvidék szénhidrogénkészletei szintén a nagyhatalmak figyelmének középpontjában állnak. Becslések szerint a régió a feltáratlan olajtartalékok 13%-át, a gáztartalékok 30%-át rejti. Az EU számára az ezen erőforrásokhoz való hozzáférés lehetővé tenné a 27 tagállam számára, hogy diverzifikálja ellátását és erősítse stratégiai autonómiáját.
Azonban az Északi-sarkvidéken a 27 országnak szembe kell néznie Oroszország növekvő befolyásával, amelyet Kína támogat. Emellett az EU Egyesült Államoktól való katonai függősége korlátozza az északi térségben való fellépésének mozgásterét. Ehhez jön még Donald Trump amerikai elnök azon expanziós törekvése, amellyel Grönlandot kívánja annektálni.
Hogy Európa eltávolodjon ettől a kizárólag diplomáciai szereptől, Ivan Zaccagnini azt javasolja, hogy az Unió "folytassa sarki képességekbe való beruházást annak érdekében, hogy jelen legyen a térségben, például járőrözéssel, járőröző egységek telepítésével".