Mivel az új amerikai elnök folyamatosan lebegteti a Dániához tartozó, de autonóm észak-amerikai sziget átvételét, Dánia mintegy 2 milliárd eurós programot fogadott el a terület védelmére.
A dán védelmi minisztérium közleménye szerint a megállapodás célja, hogy "javítsa a térségben az ellenőrzési képességeket és a szuverenitás fenntartását".
"Ugyanakkor a szövetségesek és a NATO sarkvidéki és észak-atlanti erőfeszítéseinek támogatása alapvető fontosságú az általános biztonság és védelem megerősítése szempontjából" - teszi hozzá a közlemény.
A beruházási csomag részeként Dánia három új sarkvidéki haditengerészeti hajót, két nagy hatótávolságú, nagy területek megfigyelésére alkalmas drónt és a sarkvidéki katonai alapkiképzésre való fokozott belépést finanszíroz.
A védelmi csomag részeként Dánia három új sarkvidéki hadihajót, két nagy hatótávolságú, nagy területek megfigyelésére alkalmas drónt és a sarkvidéki katonai alapkiképzés növelését finanszírozza.
A bejelentés előtt az Európai Unió külügyi főmegbízottja, Kaja Kallas megerősítette: "Nem tárgyalunk Grönland szuverenitásáról. Természetesen támogatjuk tagállamunkat, Dániát és annak autonóm régióját, Grönlandot". Kallas egy minapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európának "össze kell zárnia a sorait", mivel az Egyesült Államok szerinte a külkapcsolataiban "inkább tranzakciós megközelítésre vált".
Az EU Katonai Bizottságának elnöke, Robert Brieger legutóbb felvetette, hogy érdemes lenne európai egységeket is állomásoztatni Grönlandon, mivel nem csak az amerikai törekvések, hanem Oroszország és Kína stratégiája is indokolja az EU-tagországok katonai jelenlétét.
Grönlandot régóta kulcsfontosságúnak tartják az USA nemzetbiztonsági érdekei szempontjából, különösen egy esetleges orosz támadás visszaverése érdekében. Trump első ciklusa idején azonban a nemzetbiztonsági vezetők különösen Kína sarkvidéki tevékenységei miatt aggódtak, amelyek akkoriban viszonylag új fenyegetést jelentettek - mondta a CNN-nek egy korábbi magas rangú Trump-tanácsadó.
Amerikai és dán tisztviselők már azért sem értik a leendő elnök megszállottságát Grönland megszerzése iránt, mert az Egyesült Államoknak már több évtizede van egy védelmi megállapodása a területtel, amely lehetővé teszi az USA számára, hogy jelentős katonai jelenlétet - beleértve csapatokat és radarrendszereket - építsen ki a világ legnagyobb szigetén - írja az amerikai híroldal.