A valóságban mekkora károkat okoztak az iráni atomlétesítményekben az izraeli és amerikai bombázások? Került-e a környezetbe olyan radioaktív szennyezés, amely akár Európára is veszélyes lehet?
HIRDETÉS
A többi között ezekről a kérdésekről egyeztetett a hágai NATO-csúcsról hazatérő Emmanuel Macron francia elnök a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjével, Rafael Grosszival a párizsi Elysée-palotában.
A találkozót zárt ajtók mögött tartották, de a francia államfő nem sokkal később az X-en azt írta: a NAÜ létfontosságú szerepet játszik a globális nukleáris biztonságban, ezért fontos, hogy Irán ne tiltsa ki az ügynökséget az országból.
A teheráni parlament a minap fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felfüggeszti az együttműködést a szakosított ENSZ-szervezettel. Grossiék korábban azt állították, hogy Irán nem működik együtt velük, Trump elnök pedig ezt használta fel háborús indoknak ahhoz, hogy lebombázza az atomlétesítményeket.
Teherán emiatt úgy véli, hogy a NAÜ nem független és a Nyugat politikai érdekeit képviseli.
Arról továbbra is ellentmondásos információk vannak, hogy a légicsapások hónapokkal vagy évtizedekkel vetették vissza az iráni atomprogramot.