Az Euronewsnak nyilatkozó szakértő szerint Németország örülne, ha az új magyar kormány a jövőben nem okozna fejfájást, ahogy az Orbán-kormány tette. Terítéken a visszatartott uniós források és az EU-s költségvetés.
A Magyar Péter vezette Tisza Párt 2026. április 12-én megnyerte a parlamenti választást, ezzel lezárva Orbán Viktor 16 éves kormányzását. A győzelem európai fővárosok sorában hozott megkönnyebbülést, de a politikai fellélegzés ideje lejárt, ideje konkrét elvárásokról tárgyalni. Magyar Péter kedden Berlinben találkozik Friedrich Merz német kancellárral. A Magyar-kormány egyik fő prioritása helyreállítani Magyarországnak a Németországgal, egyben az Európai Unióval megromlott viszonyát, Berlinnek és Budapestnek pedig tisztáznia kell azt is, hogy milyen szorosan kívánnak a jövőben együttműködni a legfontosabb európai ügyekben: Ukrajna támogatásától kezdve az EU reformjáig. „Merz kancellár elvárásai Magyar Péterrel szemben meglehetősen egyenesek: jó lenne, ha Magyarország a jövőben nem okozna politikai fejfájást” – mondta Daniel Hegedüs, az Európai Politikai Intézet (IEP) igazgatóhelyettese az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mit vár Berlin Budapesttől?
A Hegedüs által említett „politikai fejfájás” főként az EU-n belüli stratégiai döntéseknél jelentkezhet, „mindenekelőtt Ukrajnával és a következő többéves költségvetéssel kapcsolatban." Hegedüs szerint Németország reméli, hogy Magyarorszhág európai- és külpolitikája normalizálódik. Orbán Viktor volt magyar kormányfő rendszeresen vétózott meg uniós döntéseket, és szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal és Kínával. Hegedüs szerint Németország azt szeretné, ha Magyar vezetése alatt Magyarország ismét kiszámítható partner lenne.
A szakértő értékelése szerint az elmúlt években a német–magyar kapcsolatokat jelentősen megterhelte a korábbi magyar kormány EU-s és NATO-s vétópolitikája. Ehhez társult az országban egyre erősődő autokrata rendszer, a jogállamiság sérülése, és a korrupcióellenes küzdelem hiánya. Berlin gazdasági és intézményi téren is változásokat vár Budapesttől. „A német vállalatok beruházási környezetének érezhető javulását, valamint a jogállamiság megerősítésében elért előrelépést Németország minden bizonnyal szívesen látott járulékos eredményként értékelné” – tette hozzá Hegedüs.
Merz maga is pozitív jelzésként értékelte Magyar választási győzelmét. Az X-en akkor azt írta, hogy várja „az együttműködést egy erős, biztonságos és mindenekelőtt egységes Európáért”. A választási eredmény szerinte az európai demokráciák erejét tükrözi.
Mit vár Magyar Németországtól?
Budapest is világos igényekkel érkezik Berlinbe. A tárgyalások középpontjában további uniós források felszabadítása áll, melyeket az Orbán-érában a jogállamisági elvek megsértése miatt fagyasztottak be. „Magyar Péter elvárásai Merzzel szemben elsősorban arra irányulnak, hogy Németország és az Európai Néppárt határozottan támogassa a Magyarországgal szemben elrendelt uniós szankciók lépésről lépésre történő lebontását” – magyarázta Hegedüs.
Az új kormány már eddig is ért el eredményeket, múlt pénteken összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban blokkolt uniós forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Az összeg a helyreállítási alapból, a kohéziós forrásokból és további, reformokhoz kötött pénzekből tevődik össze.
Cserébe azonban Budapestnek átfogó reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a korrupcióellenes küzdelem és az intézményi ellenőrzés terén, illetve ezek egy részét még le is kell zárnia. Hegedüs szerint ugyanakkor a korábban felfüggesztett kohéziós források nagyjából fele továbbra is be van fagyasztva. Magyar Péter közben komoly belpolitikai nyomás alatt áll, kormánya egyszerre igyekszik átalakítani az Orbán-korszak számos intézményi struktúráját, és közben megőrizni a gazdasági stabilitást.
„A kormány legfontosabb európai politikai céljai a befagyasztott uniós források felszabadítása, és a kedvező pozíciók biztosítása a következő költsévetésről szóló tárgyalásokon, valamint az euróövezethez való csatlakozás 2030-ig” – mondta Hegedüs, aki szerint Magyarország céljai azt a törekvést tükrözik, hogy az ország felzárkózzon az európai fősodorhoz. A politikatudós nem lát olyan igényt, hogy Magyarország stratégiai szinten meghatározó módon alakítsa az európai biztonságpolitikát vagy az Európai Unió globális szerepét.
Ukrajna próbára teszi Magyarország új uniós irányát
Az, hogy Magyarország politikai irányváltása valóban sikeres lesz-e, elsősorban az Ukrajna-politika alapján derülhet ki. "A kihívás a részletekben rejlik" – véli Hegedüs.
Magyar Péter kormánya ugyan már feladta egy 90 milliárd eurós uniós pénzügyi csomag blokkolását Ukrajna számára, Budapest ugyanakkor továbbra is elutasítja, hogy támogassa az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Kijevvel, illetve ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy előbb rendezzék a kárpátaljai magyarok helyzetét, és utána lehet beszélni a csatlakozásról is. Magyar Péter egyébként többször is elmondta, hogy nem támogatja az ukrán csatlakozást támogató gyorsított eljárást, ugyanis szerinte minden csatlakozni szándékozónak ugyanazt az utat kell bejárnia.
Hegedüs szerint a budapesti hatalomváltásnak már most vannak hatásai Magyarországon túl is. Szlovákiában és Csehországban is Ukrajnához barátságosabb álláspontok rajzolódnak ki, ami már rövid távon is az EU-n és a NATO-n belüli kapcsolatok viszonylagos enyhüléséhez vezethet. Hogy ebből valódi egység lesz-e, az még kérdéses.
A magyarországi hatalomváltás jelentősége máshol mutatkozik
Hegedüs szerint a kormányváltás valódi jelentősége nem egyes konkrét politikai döntésekben, hanem az Európára gyakorolt szimbolikus hatásában rejlik. „Az ország tizenhat éven át illiberális, radikális jobboldali kormányzást és az ezzel járó autokratikus rendszer kiépülését élte át – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy – mindezek fényében a magyar választók egyértelműen elutasították ezt a politikai irányt, és világossá tették igényüket a liberális demokráciára, a jogállamiságra és az európai integrációra.”
A politikatudós szerint a magyarországi kormányváltás egyben tanulságul is szolgál, „különösen egy olyan időszakban, amikor választók milliói Franciaországtól a német tartományokig azt fontolgatják, hogy az illiberális és a radikális jobboldali erőkre bízzák a kormányzást” – mondta Hegedüs az Euronewsnak, kiemelve, hogy szerinte „a magyar példa megmutatja, hová vezethet egy ilyen kormányzati kurzus, és hogyan ítélik meg azok, akik annak következményeit már saját bőrükön tapasztalták.”
Friedrich Merz szövetségi kancellár kedden először katonai tiszteletadással fogadja a magyar miniszterelnököt. Az ezt követő megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatok mellett az EU-val ápolt viszony is terítékre kerül.
Magyar Péter szerdán Emmanuel Macron francia elnököt látogatja meg Párizsban.