Kik mondják majd ki a döntő szót az egyetemek irányításában? Mennyi pénz lesz a felsőoktatásra, hogyan kapják meg? Hogyan lehet összeegyeztetni a hatékonyságot és a kutatói szabadságot? A kormány megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat - de mi lesz helyettük?
Kivezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a magyar kormány, erősítette meg Magyar Péter miniszterelnök pénteken azon a sajtótájékoztatón, amelyen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításának feltételeiről állapodtak meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezeket a speciális alapítványokat 2019-től hozták létre az Orbán-kormányok, hogy különböző szervezetek, de leginkább egyetemek fenntartóiként működjenek. Az alapítványok tulajdonba kapták például az egyetemek ingatlanvagyonát, de néha más állami vagyont - épületeket vagy részvényeket. Élükön egy kuratórium állt, amelynek kezdeti tagjait az akkori kormány nevezte ki, majd az alapítói jogokat, ezzel az új kuratóriumi tagok kinevezésének jogát is a kuratóriumra hagyták, amelyek élére gyakran kormánypolitikusokat, vagy a kormányhoz hű üzletembereket és tudósokat neveztek ki.
Kuratóriumok alkonya
A rendszer kritikusai szerint ezzel csökkent az egyetemi autonómia, mert a szenátusoktól az irányítás átkerült a kuratóriumokhoz. Az állami vagyon felett elveszett az állami irányítás, a kuratóriumok felett nem volt sem állami, sem másfajta kontroll. Átláthatatlanul működtek és egyes esetekben óriási pénzek tűntek el. Az Európai Bizottság is osztotta ezeket az aggályokat, ezért az ilyen alapítványok alá rendelt egyetemeket kizárták az uniós ösztöndíj- és pályázati programokból (Erasmus és Horizon). Ennél is nagyobb gond volt, hogy az uniós aggályok kiküszöbölése része volt annak a 27 szupermérföldkőnek, amihez a Magyarországnak járó uniós források feloldását kötötték.
A vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat már az Orbán-kormányok is finomították az uniós kritikák nyomán - például kizárták a minisztereket a kuratóriumi tagok közül - de messze nem teljesítették az összes feltételt. Az évek során 21 magyarországi felsőoktatási intézmény került ilyen alapítványok irányítása alá. A Tisza Párt ígéretet tett, hogy visszaállítja az egyetemek autonómiáját, és egyik első alkotmánymódosítása szerint első lépésben visszaveszi az alapítói jogokat a kekváktól, vagyis azokkal újra az állam rendelkezik majd. Ezzel a magyar kormány visszaszerzi az irányítást az alapítványok vagyona és a kuratóriumok felett.
Pénteken kiderült, hogy azokat a kekvákat, amelyek nem tartanak fenn egyetemet - köztük az Orbán Viktor volt politikai igazgatója, Orbán Balázs vezette Mathias Corvinus Collegiumot, amely hatalmas állami vagyont kapott - már augusztus végére megszüntetik, az egyetemeket fenntartó kekvák ügyében azonban egy év haladékot adott magának a kormány.
Ki legyen az egyetem gazdája?
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok a NER jellegzetes termékei abban az értelemben, hogy egy sok előnnyel járó konstrukciót vezettek be, amit azonban eltorzított a politikai önkény - így foglalta össze a helyzetet az Euronewsnak a felsőoktatás-menedzsment kutatója, aki neve elhallgatása mellett mondta el meglátásait. Szerinte arról, hogy az egyetemek működtetésére nem az állami tulajdon a legalkalmasabb, már évtizedek óta beszélt a szakma.
Egy költségvetési szerv egy évre tud költségvetést készíteni, nem marad nála a megtakarított forrás, azt nem tudja befektetni. Miközben egy egyetem 5-6 éves ciklusokban gondolkodik, az állami költségvetési ciklus egy éves. Az állami rendszerben az egyetem sokkal kötöttebben gazdálkodhat a vagyonával, nem igazán vállalkozhat, az oktatók állami alkalmazottak, ami korlátozza a mozgásteret a bérek terén.
Az átalakítás egyetemenként eltérő módon zajlott és eltérő motivációkkal mentek bele, de jellemzően volt egy 30%-os béremelés - ami valójában már régóta esedékes lett volna - amivel a Fidesz-kormányzat igyekezett megédesíteni az új helyzetet az oktatók és a szenátusok számára. Bár akkor az átalakítás ellenzői azt hangoztatták, hogy ugyanezeket a feltételeket az állami rendszerben is ki lehetett volna alakítani, a szakértő szerint ez nem így van - bért természetesen lehetett volna emelni, de ugyanezt a gazdálkodási rugalmasságot nem lehetett volna előállítani.
A magyar rendszerben az egyetemnek kell, hogy legyen fenntartója, ezért ha a kekvákat megszüntetik, akkor az egyetemek vagy visszakerülnek az államháztartásba, vagy létre kell hozni egy másik fenntartótípust, ami nagyobb rugalmasságot biztosít, de kiküszöböli a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos problémákat.
Ki irányítsa az egyetemeket?
A kérdés nem áll meg azonban ott, hogy az állam, egy alapítvány, vagy valami más legyen a fenntartó, mert a végső kérdés az, hogy kinek legyen döntő szava az egyetem stratégiájának a meghatározásában és a napi működésben. Az átalakítás előtt ugyanis az egyetemi oktatók és hallgatók által választott szenátusok hozták a legfontosabb döntéseket, míg a vagyonkezelő alapítványok esetében ez a kuratórium lett, amelynek a tagjait kívülről nevezték ki, később pedig a kuratórium maga választhatott új tagokat.
A Corvinus Egyetem belga rektora, Bruno van Pottelsberghe 2024 augusztusában került az intézmény élére, amely 2019-ben elsőként került vagyonkezelő alapítvány fenntartásába. A kormányváltás után, május elején a rektor közzétette első javaslatát arról, hogy szerinte hogyan kellene átalakítani az egyetem irányítási rendszerét, majd erről a tervről egyeztetést kezdett az egyetemen belül. Pottelsberghe tervében az alapítvány kuratóriumának szerepét gyakorlatilag egy Egyetemi Fenntartó Tanács (EFT ) venné át. A testület a rektor mellett kizárólag külső tagokból állna, és az intézmény stratégiájának, pénzügyi tervének felügyelete, valamint -a szenátussal egyetértésben - a rektor kinevezéséről szóló végső döntés meghozatala lenne a feladata. Az akadémiai ügyek kizárólag a szenátus hatáskörébe tartoznának: hogyan vegyék fel a diákokat, mit tanítsanak, ki legyen professzor, mi legyen a vizsgán, A Szenátus a jelenleginél több beleszólást kapna a gazdasági és stratégiai kérdésekbe, de a költségvetésről a végső döntés az EFT hatáskörében maradna.
Pottelsberghe adatokkal érvelt e megoldás mellett az Euronewsnak, szerinte sok sikeres felsőoktatással rendelkező uniós országban ez a modell működik, ahogy azoknál az egyetemeknél is, amelyet a Corvinus mértékadó riválisainak tart. Meggyőződése, hogy az Egyetemi Tanács és a Szenátus kettősére épülő hibrid irányítási modell ambiciózusabb működést eredményezne.
"Ha a rektort kizárólag a szenátus választja meg, az olyan helyzetet teremt, amelyben a rektornak azoknak a teljesítményét kell értékelnie, akik őt megválasztották, ami önmagában hordozza az elfogultság kockázatát", mondta az Euronewsnak Pottelsberghe.
Pottelsberghe szerint a nagy szervezetek hatékony irányításában és stratégiaalkotásban tapasztalt szakemberek, üzleti vezetők, tapasztalt közigazgatási szereplők, illetve nemzetközileg elismert, vezetői tapasztalattal rendelkező akadémikusok csak akkor vállalják szívesen az egyetemek felügyeletét, ha valódi jogkörrel rendelkeznek. Enélkül fennáll a veszélye annak, hogy a felsőoktatási intézmények a legjobb esetben is középszerűségre vannak ítélve, és nem tudnak kellő gyorsasággal közelíteni a nemzetközi színvonalhoz.
A szakszervezet javaslatai
A parlamenti választások másnapján “Hogyan tovább Corvinus?” címmel az egyetem szakszervezete elindított egy közös gondolkodást a szakszervezet facebook-csoportjában. Ennek eredményeként a szakszervezet döntött egy ma már több mint 180 oktató és támogató munkatárs által aláírt állásfoglalásról. A rektori javaslattal körülbelül egyidőben megjelent kiáltványban azt kérték, hogy az egyetem jelenlegi vezetése már csak ügyvivőként működjék, új alapokon válasszanak új szenátust, és az irányítson majd az átmenet során. A szakszervezet június elsejére újabb, összegyetemi fórumot szervezett, amelyen oktatók, hallgatók, támogató munkatársak, továbbá a rektor részvételével az egyetem helyzetének értékelésére és a jövőre vonatkozó különböző elképzelések ütköztetésére kerül sor. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének a Corvinuson működő tagszervezete, az FDSZ-BCE elnöke, Toronyai Gábor azt mondta az Euronewsnak, hogy "amit biztosan senki sem akar, az a visszatérés oda, hogy évről évre újra kelljen tárgyalni az egyetem költségvetéséről".
Ugyanakkor a rektor kezdeményezését úgy értékelik, mint kísérletet arra, hogy "nagyjából ugyanúgy menjen minden tovább, mint eddig" - amit ők az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia sérelmével, az átláthatatlansággal, a felülről az egyetemre kényszerített döntésekkel, illetve a munkavállalói érdekek sérelmével, szélsőséges bérfeszültségekkel, növekvő munkaterhekkel, esetleges elbocsátásokkal azonosítanak.
Az FDSZ megszondázta a tagszervezeteinek a véleményét, amiből az derült ki, hogy a 21 modelváltott egyetemen lévő tagszervezetek közül 19 azt akarja, hogy a mostani rendszert alakítsák át úgy, hogy több elérhető modellből lehessen választani, és csak két felsőoktatási intézményből érkezett olyan vélemény, hogy szívesen visszatérnének az állami rendszerbe.
Az FDSZ elnöke, Dr. Dráviczki Sándor azt mondta az Euronewsnak, hogy nekik is kész javaslataik van, amit az oktatási miniszternek is megküldtek. Ebben olyan felvetéseket fogalmaznak meg, hogy legyen egy minimum bértábla, ami felfelé meghagyná a rugalmasságot, de megakadályozná azt a helyzetet, hogy például a tanársegédi bérek között akár 200 000 forint is lehet a bérkülönbség, attól függően, hogy melyik egyetemről van szó. "Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol egy tanársegéd kevesebbet keres, mint egy kezdő óvodapedagógus", mondta az Euronewsnak Dráviczki. A szakszervezet a kötelező kollektív szerződések bevezetésén túl azt is javasolja, hogy a kuratóriumokban legalább 1-2 olyan tag legyen, akiket oda a szenátus küld.
Merre tovább?
A Magyar-kormány az uniós források feloldása miatt van lépéskényszerben, ami a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat illeti, ezért nem csoda, ha az egész ágazat igyekszik hallatni a hangját. A legkönnyebben ugyanis úgy lehet a magyar egyetemek ügyében minden kételyt eloszlatni az EU felé, ha a Tisza törvényhozói látványosan szakítanak az Orbán-kormányok örökségével.
Dráviczki Sándor azt hangsúlyozta, hogy kész anyagokat küldtek az oktatási miniszternek, de az érdemi egyeztetés még nem kezdődött el. Dráviczki szerint a kulcskérdés az, hogy mennyi pénzt szán a felsőoktatásra az állam, ők a GDP 1%-a körüli összeget tartanának kívánatosnak.
Nem találkozott eddig érdemi kormányzati reakcióval a Corvinus rektora sem, aki szerint az irányítási modell kérdése mellett jelenleg még fontosabb kérdés az egyetemek finanszírozása és az, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velük szemben.
„Ha az az elvárás, hogy az ország egyetemeinek egy része vagy akár mindegyike nemzetközi zászlóshajóvá váljon, ahhoz megfelelő finanszírozásra van szükség, és ezzel együtt megfelelő elszámoltathatóságra is", mondta Pottelsberghe. "Az akadémiai szabadság olyan jog, amely társadalmi kötelezettségekkel jár. Kötelességünk törekedni a tudományos kiválóságra, a magasabb színvonalú oktatásra és a jobb kutatási eredményekre, miközben maradéktalanul megőrizzük az akadémiai szabadságot.”
Az Euronewsnak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint "az egyetemi szférában sokan attól tartanak, hogy ennek az egész feladványnak a megoldása macsetével történik, és ennek az lesz az eredménye, hogy papíron megoldják a problémát, de ez az egyetemeknek rémálom lesz." Ugyanakkor az a tény, hogy a Tisza-kormány végül nyert egy év haladékot az egyetemet működtető kekvák felszámolására, némi bizakodásra ad okot.