A Google millió szúnyogot enged szabadon az USA-ban: új programmal fékezi a szúnyogok terjesztette betegségeket, „jó” rovarokat használva
A szúnyogok évente világszerte mintegy 700 ezertől 1 millióig terjedő emberi halálesetért felelősek, így ezek a repülő kártevők a bolygó leghalálosabb rovarai.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Számuk várhatóan tovább nő, mivel az éghajlatváltozás és a vándorlás elősegíti a terjedésüket, és kiterjeszti a szúnyogok élőhelyét.
Meg lehet őket állítani?
A probléma kezelésére a Google a Debug projekten dolgozik, amelynek célja, hogy több „jó rovart” engedjen szabadon a környezetben, mint „rosszat”.
Most pedig az amerikai technológiai vállalat az Egyesült Államok hatósági engedélyét kérte arra, hogy két év alatt legfeljebb 64 millió szúnyogot engedhessen szabadon Kaliforniában és Floridában.
„Úgy próbáljuk megfékezni a veszélyes szúnyogokat, hogy jókat tenyésztünk és engedünk szabadon” – olvasható a Google Debug projektjének honlapján.
„A mi jó rovaraink olyan hím szúnyogok, amelyekben egy Wolbachia nevű, természetesen előforduló baktérium él; ez megakadályozza, hogy vadon élő nőstény szúnyogokkal utódokat hozzanak létre.”
Ha egy vadon élő nőstény egy steril hímmel párosodik, petéi nem kelnek ki, így minden újabb generációval csökken az állomány, és megáll a fertőzések terjedése. A nőstény szúnyogok olyan betegségeket terjesztenek, mint a dengue-láz, a malária vagy a sárgaláz, amikor emberi vagy állati vérrel táplálkoznak – a vérben lévő fehérjére van szükségük a peték fejlődéséhez –, és ezzel együtt kórokozókat is továbbadnak.
Hím szúnyogok a megmentésünkre
A Google tudósokból és mérnökökből álló csapata többféle módszeren dolgozik a hím szúnyogok sterilizálására.
Az egyik módszer – ezt tervezik alkalmazni a kaliforniai és floridai kibocsátásoknál is – a szúnyogok Wolbachia-baktériummal való fertőzése.
A kémiai növény- és rovarirtó szerekkel ellentétben, amelyek károsíthatják az ökoszisztémákat, a Wolbachia-módszer nem használ mérgeket és nem jár génmódosítással, ezért biztonságos az emberekre és a környezetre nézve.
A szúnyogok természetes állapotukban nem hordoznak vírusokat, azokat csak fertőzött emberektől veszik fel, és mivel csak a nőstények csípnek embert, kizárólag ők képesek betegségeket terjeszteni. A programban ezért csak hím szúnyogokat használnak.
A projekt során több millió steril rovart tenyésztenének, szétválogatnák a hímeket és a nőstényeket, majd a hímeket szabadon engednék a természetben.
„Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő helyeken a megfelelő számú jó rovart engedjük ki, ezért olyan szoftvereket és megfigyelőeszközöket fejlesztünk, amelyek minden egyes kibocsátást irányítanak” – olvasható a projekt leírásában.
Melyik szúnyogfajt veszik célba?
Több mint 3000 szúnyogfaj létezik, amelyek több százféle betegséget és vírust terjesztenek, de nem mindegyikük ugyanolyan halálos.
A világ népességének mintegy 40 százaléka van kitéve annak a kockázatnak, hogy egyetlen, konkrét szúnyogfaj, az Aedes aegypti által terjesztett betegséget kapjon el.
Ez a faj felel a dengue-láz, a Zika-vírus, a sárgaláz és a chikungunya-esetek döntő többségéért; ezek a betegségek együtt évente világszerte több tízezer halálesetet okoznak.
Európai kísérleti program Cipruson
Más országokban már alkalmaztak hasonló módszereket, például a steril rovar technikát (Sterile Insect Technique, SIT). Ciprus 2023-ban több mint 20 héten át heti 100 ezer steril hímet engedett szabadon.
Az ország 2022-ben erősítette meg az Aedes aegypti szúnyogfaj jelenlétét a szigeten, ami arra utal, hogy ez a rovar betette a lábát Európába.
„Két inváziós szúnyogfaj megjelenése komoly kihívások elé állította Ciprust, és ha az Aedes aegyptit nem sikerül felszámolni, annak súlyos következményei lehetnek egész Európára nézve” – mondta a projekt indulásakor Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.
Ebben a programban a szúnyogokat besugárzással tették terméketlenné; ezt a módszert a mezőgazdasági kártevők, például a mediterrán gyümölcslégy, a hamis sodrómoly, az újvilági csavarlégy és a cecelégy visszaszorítására is használják.
SIT-módszerrel más kísérleti programokat is végeztek: Kubában 2020-ban, Kínában pedig 2017-ben.
2025: rekordév a szúnyogok számára Európában
Európában egyre hosszabbá és intenzívebbé válnak a szúnyogok által terjesztett betegségek szezonjai.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ezt az eltolódást olyan éghajlati és környezeti tényezőknek tulajdonítja, mint a növekvő hőmérséklet, a hosszabb nyarak, az enyhébb telek és a csapadékeloszlás megváltozása.
Az egészségügyi ügynökség szerint Európában elsősorban az Aedes albopictus – amely a dengue-, a chikungunya- és a Zika-vírust terjesztheti –, az Aedes aegypti – amely a sárgaláz vírusát is terjeszti –, valamint a Culex pipiens – a Nyugat-nílusi vírus fő hordozója – okoz aggodalmat.
Az ECDC közlése szerint a chikungunya-vírust terjeszteni képes szúnyogfaj (Aedes albopictus) mára már 16 európai ország 369 régiójában honosodott meg, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 114 régióval.
A Nyugat-nílusi vírus eseteit is egyre több új európai területen azonosítják, többek között az olaszországi Latina és Frosinone megyében, valamint a romániai Szilágy megyében.
„Ahogy átalakul a szúnyogok által terjesztett betegségek helyzete, a jövőben egyre több európai ember kerül majd veszélybe. Ezért a megelőzés fontosabb, mint valaha, mind az összehangolt közegészségügyi intézkedések, mind az egyéni védekezés szempontjából” – mondta Céline Gossner, az ECDC újonnan felbukkanó és vektorok által terjesztett betegségekkel foglalkozó vezető szakértője a Szúnyogok világnapján, 2025-ben.
A megelőzéshez hozzátartozik az is, hogy kiöntsük az állóvizet az olyan edényekből, mint a virágcserepek, vödrök vagy az eldugult ereszcsatornák, és így csökkentsük a tenyészőhelyek számát.
Nagyobb vízfelületeken lárvairtó szerek használhatók, aktív járvány idején pedig kifejlett szúnyogokat pusztító szereket is be lehet vetni – mindig figyelembe véve az ökológiai hatásokat – ajánlja az ECDC.