Az orosz elnök "olyan követelésekkel áll elő, amelyek végső célokat jelölnek" - mondta az EU külügyi főképviselője reagálva arra, hogy Putyin előfeltételeket támasztott az ukrajnai 30 napos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslat elfogadásához.
HIRDETÉS
Oroszország nem akar békét Ukrajnában - figyelmeztetett az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti újabb telefonbeszélgetés előestéjén.
Oroszország "meg fogja ragadni ezt az alkalmat, hogy mindenféle követeléssel álljon elő, és már most azt látjuk, hogy olyan követeléseket terjesztenek elő, amelyek gyakorlatilag végső célok" - mondta Kallas hétfő délután az EU-s külügyminiszterek brüsszeli találkozója után.
Észrevételeit Kallas azután tette, hogy Putyin hangsúlyozottan kérte az Ukrajna által már elfogadott amerikai tűzszüneti javaslat bizonyos "árnyalatainak" tisztázását, többek között azt, hogy folytatódnának-e a nyugati fegyver- és lőszerszállítások.
"Tehát ez alatt a 30 nap alatt (...) folytatódni fog a mozgósítás Ukrajnában? Fegyvereket fognak oda szállítani? Szükség van erre a 30 napra az újonnan mozgósított egységek kiképzéséhez? Vagy mindez nem fog megtörténni?" - tette fel a kérdést Putyin egy múlt heti sajtótájékoztatón.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy megoldást kell találni a háború "kiváltó okainak" kezelésére - ezt a kifejezést gyakran használja arra, hogy Ukrajna demilitarizálását és a semlegesség melletti elkötelezettséget követelje, amit Ukrajna hajthatatlanul elutasít.
"A labda Oroszország térfelén van" - mondta Kallas hétfőn. "Jelenleg azt látjuk, hogy Oroszország nem igazán akar békét, egyetértés volt abban, hogy Oroszországban nem igazán lehet megbízni".
Arra a kérdésre, hogy Európát meghívják-e az Egyesült Államok által vezetett tárgyalásokra, Kallas azt mondta: "Ahogy látjuk, nincs tárgyalóasztal, mert Oroszország nem ül tárgyalóasztalhoz".
Kęstutis Budrys, Litvánia külügyminisztere, aki részt vett a hétfői találkozón, úgy fogalmazott, hogy "Putyin imperialista tervében nincs helye a békének, ez nyilvánvaló". Finn kollégája, Elina Valtonen hasonló üzenetet fogalmazott meg. "Trump elnöknek a béke elérésére tett őszinte erőfeszítéseit Putyin nem használhatja fel arra, hogy tovább gyengítse Ukrajnát, és valamikor a közeljövőben agresszióval térjen vissza" - mondta.
A szkepticizmust osztja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki "nagyon kiszámíthatónak és "nagyon manipulatívnak" nevezte Putyin előfeltételeit. Zelenszkij rámutatott azokra a jelentésekre, amelyek szerint az orosz hadsereg felvonulása a Szumi régióval közös határ mentén, Ukrajna északkeleti részén, "egyértelmű" bizonyíték arra, hogy Putyin szándékában áll "figyelmen kívül hagyni a diplomáciát" és "meghosszabbítani a háborút".
"Ez támadási szándékra utal" - mondta Zelenszkij a hétvégén.
Trump ezzel szemben optimistábbnak tűnt, amikor bejelentette , hogy kedden telefonbeszélgetést kíván folytatni Putyinnal, amit a Kreml megerősített. "Beszélni fogunk a szárazföldről. Beszélni fogunk az erőművekről" - mondta Trump vasárnap, hozzátéve, hogy a tárgyalófelek már tárgyaltak "bizonyos eszközök felosztásáról".
Joggal mondható, hogy Brüsszel szoros figyelemmel fogja kísérni a Trump-Putyin telefonbeszélgetés kimenetelét. A két elnök legutóbb február 12-én beszélt egymással, amikor megállapodtak abban, hogy "azonnal" tárgyalásokat kezdenek a háború befejezéséről, teljesen meglepve ezzel valamennyi nyugati szövetségest.
A beszélgetés gyakorlatilag szétzilálta a Kreml elszigetelésére irányuló hároméves egységes transzatlanti elhatározást, és az európaiakat arra késztette, hogy újra megerősítsék pozíciójukat a gyorsan változó diplomáciában. Azóta Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök jár élen egy az Ukrajna védelmét célul kitűző koalíció létrehozásában. A koalícióban várhatóan "több mint 30 ország" fog össze Starmer hivatala szerint.
Kallas maga is felvetett egy másik, a tenni akarók koalíciójának létrehozására irányuló tervet, hogy rövid távon akár 40 milliárd eurónyi új katonai segélyt mozgósítsanak Ukrajna számára. A kezdeményezés önkéntes hozzájárulásokat tartalmazna, hogy megkerüljék Magyarország (és esetleg Szlovákia) vétóját, és nyitott lenne a nem uniós országok, például az Egyesült Királyság és Norvégia felajánlásai előtt.
Kallas újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy "széleskörű politikai támogatás" áll rendelkezésre a tervezete számára, de figyelmeztetett, hogy további technikai munkára van szükség a véglegesítéshez.
"Remélhetőleg tényleg tovább tudunk majd lépni, mert az asztal körül mindenki megértette, hogy most azonnal meg kell mutatnunk eltökéltségünket, és támogatnunk kell Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát" - mondta Kallas, akinek kezdeményezését az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján vitatják meg.