Akárcsak négy évvel ezelőtt, az exit pollok szerint most is rendkívül szoros a verseny a három nagy párt között. Most is a Sinn Fein áll az élen, de ha nem történik csoda, most sincs esélye a kormányzásra.
HIRDETÉS
Írországban valószínűleg ismét koalíciós kormány alakul, legalábbis ezt mutatják az exit pollok a pénteki előrehozott választások után.
A három nagy párt, a liberális-konzervatív Fine Gael, a centrista Fianna Fáil és a republikánus Sinn Fein feltételezett eredménye rendkívül közel áll egymáshoz az Ipsos B&A közvélemény-kutató intézet szavazóhelyiségeknél végzett felmérése szerint.
Meglepetés, hogy az előzetes kutatásokban harmadikra helyre várt Sinn Fein áll az élen a voksok 21,1 százalékával. Az előző kormánykoalíció vezető ereje, a Fine Gael mindössze 1 tized százalékkal lemaradva a második, és a Fianna Fáil a harmadik 19,5 százalékkal a kutatóintézetek várakozása szerint.
Ha valóban a Sinn Féin lesz a 174 fős ír alsóház legnagyobb pártja, és a most kialakult erőviszonyoknál nem nagyobb arányban, az bonyolítani fogja a helyzetet, mert a már leszerelt IRA terrorszervezethez fűződő múltbéli kapcsolata miatt a Sinn Feinnel sem a Fine Gael, sem a Fianna Fáil nem hajlandó közös kormányzásra.
Vajon az írek is változást akarnak-e?
A szavazatok összeszámlálása szombaton reggel kezdődött, és mivel Írországban az arányos képviselet bonyolult rendszere van érvényben, a hivatalos végeredményre akár heteket is várni kell.
Érdekes kérdés, hogy vajon az írek is beállnak-e a sorba, ők is leváltják-e a kormányerőket, ahogyan az sokfelé történik Európában a világjárvány, a nemzetközi instabilitás és a megélhetési válság nyomása alatt.
A Sinn Féin arra buzdította az embereket, hogy a változásra szavazzanak. A párt választási kampányát irányító Matt Carthy úgy nyilatkozott az exit pollok kiadása után, hogy minden esélyük megvan a legnagyobb politikai párttá válni, és ez jót tenne Írországnak.
A leköszönő kormány két meghatározó pártja hibahatáron belüli különbséggel áll a második, illetve harmadik helyen. Ők uralják, rendszerint felváltva, az ír politikai életet hosszú évtizedek óta. A Fine Gael és a Fianna Fáil hasonló jobbközép politikát folytatnak, de régóta riválisok, és a múlt század eleji polgárháború ellentétes oldaláról érkeznek.
Miután a 2020-as parlamenti választásokon a mostanihoz hasonló holtverseny alakult ki, végül koalícióra léptek azzal a megkötéssel, hogy megosztják a miniszteri posztokat, és felváltva adják a Taoiseachot, vagyis a miniszterelnököt. Az akkor is első helyen végzett Sinn Feinnel akkor sem voltak hajlandóak együttműködni.
A Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin volt a miniszterelnök a ciklus első felében, majd 2022 decemberében a Fine Gael vezetője, Leo Varadkar váltotta fel. Varadkar márciusban váratlanul lemondott, átadva a feladatot a jelenlegi Taoiseachnek, Simon Harrisnek, akivel sokat javult a párt támogatottsága az elmúlt hónapokban.
Megélhetési válság, bevándorlás - ez volt a két fő kampánytéma
Írországban súlyos probléma a lakáshiány, mert a fellendülésének éveiben nem épült elég, majd a 2008-as pénzügyi világválság miatti gazdasági visszaesés idejében még annyi sem.
Ezért nagyon sokat kérnek a lakásokért, akár venni, akár bérelni akarja valaki, és ez a fiatalok számára különösen nagy gond. A statisztikák azt mutatják, hogy a hajléktalanság is egyre szélesebb körben jelentkező társadalmi probléma Írországban.
Eközben özönlenek az országba a bevándorlók és a menedékkérők, ami csak fokozza a lakhatási nehézségek miatt amúgy is jelentős feszültséget. A közelmúltban több mint 100 ezer ukrán érkezett, és folyamatos a beáramlás a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Afrika felől is.
A mindössze 5,4 milliós Írországnak nehézséget jelent a befogadás, sok a sátortábor és ideiglenes szállás, ami ellen egyre nagyobb a lakossági tiltakozás országszerte.
Sok európai országgal ellentétben az ír politikai palettán nincs számottevő képviselete a szélsőjobbnak, de a közösségi médiában jelen van a bevándorlásellenes uszítás, és több választási körzetben is indultak független jelöltek ilyen programmal.