Mark Rutte volt holland miniszterelnök az Európai Unió veteránja. Startpozíciója jó a világ legnagyobb katonai tömbjének élén, de sok elvarratlan szál is vár rá a brüsszeli központban, köztük a 2. világháború óta legveszélyesebb katonai konfliktus kezelése.
HIRDETÉS
Az 57 éves politikus, aki Európa egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő demokratikus vezetője, szembesülni fog az egyre harciasabb Oroszországgal, a megújításra váró uniós kapcsolatokkal, és azzal a fenyegetéssel, amit Donald Trump esetleges elnöksége jelenthet a 32 tagú atlanti szervezet jövőjére nézve.
A történész végzettségű Rutte 2010 óta négy különböző kormányt vezetett Hollandiában, de júliusban lemondott, főként a migráció kezelésének sikertelen módja miatt.
Október 1-től a politikus - akit korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök 'holland fickónak' titulált -, egy olyan szervezet vezetését veszi át, amelyet alapvetően jó állapotban ad át neki Jens Stoltenberg lemondott főtitkár (korábbi norvég miniszterelnök), de ahogy a POLITICO megfogalmazza, Rutte NATO-karrierje nem fog mézeshetekkel kezdődni.
Teljesen új korszak jön
Történelmi távlatból nézve a jelenlegi globális helyzet a legsúlyosabb és a legbonyolultabb a NATO számára 1949-es megalakulása óta. A kétpólusú világrend helyén, amikor csak a Szovjetunió számított a nyugati demokráciák jelentős ellenfelének, ma egy sokszereplős színpadot látunk, ahol a harmadik erővé felnőtt Kína mellett szót kapnak az ambiciózus regionális hatalmak is.
Észak-Korea, Irán, Pakisztán mellett a NATO-nak már számolnia kell a hadsereggé nőtt terrorszervezetekkel, és a tekintélyelvű államok szerepével is. Egyértelmű katonai tényezővé lépett elő a kibervilágban rejlő fenyegetés, éppúgy, mint a globális mértékű migráció, vagy a klímaválság.
Utóbbi katonai súlyát jelzi, hogy a jeges területek visszaszorulása teljesen megváltoztatta az északi tengerek hajózhatóságát, és ez nem csak Oroszországnak, de már Kínának is lehetővé teszi távolabbi területek megközelítését. A világméretű tervezésbe ezért már az északi sarkvidék hatalmas területeit is be kell vonni.
Pozitív újdonság viszont, hogy a NATO egyre szilárdabban építhet olyan 'kvázi-tagok' közreműködésére, mint India, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, vagy a Fülöp-szigetek (és a háttérben Tajvan), melyek közvetlen érintettjei Kína világhatalmi törekvéseinek.
Minden korábbinál fontosabb szerephez jutott a katonai hírszerzés, amit a világűrbe telepített eszközök támogatnak, aktív katonai területté alakítva át a kozmoszt is, és felvetve az űrháborús konfliktusok veszélyét is..
A felkészülés során ezeket a tényezőket éppúgy figyelembe kell venni, mint az ellenfelek puszta katonai erejét, amire korábban sosem volt példa.
A Trump-dilemma
A prioritásokat nehéz sorrendbe állítani, de a legközelebbi feladványnak az amerikai elnökválasztás mutatkozik, mivel az Egyesült Államok katonai gépezete mindmáig az atlanti szövetség bázisát biztosítja. Rutte mindössze egy hónappal azelőtt lép hivatalba, hogy az Egyesült Államok polgárai eldöntik, hogy Donald Trump volt elnök vagy a jelenlegi demokrata alelnök, Kamala Harris fogja-e vezetni a NATO legerősebb tagországát.
Kisebb vészharangok is konganak, mivel Trump eddig langyosnak és ellentmondásosnak bizonyult az ukrajnai háború és a NATO-finanszírozás kérdéseiben. „Még mindig sok az ismeretlen tényező azzal kapcsolatban, hogy mit jelentene egy második Trump-kormányzat az észak-atlanti paktum számára” – mondta Sophia Besch elemző az Euronewsnak.
Ám ha egy új washingtoni vezetés egy sokkal kisebb NATO-t is követel, akkor is van mód a kockázatok mérséklésére, teszi hozzá a szakértő. Erre utal, hogy a közelmúltban Trump elismerően nyilatkozott arról, hogy több NATO ország is komolyan veszi a kötelező pénzügyi hozzájárulás kérdését, vagyis enged az amerikai nyomásnak a terhek elosztásában, ami kedvezően hat a bonyolult NATO-USA kapcsolatrendszerre.
Oana Lungescu volt NATO-szóvivő szerint Trumpot pénzzel lehet „megpuhítani”, és ebben sokat segíthet, hogy Rutte jó munkakapcsolatban állt a volt elnökkel annak mandátuma során. A holland politikus barátságos, de egyben kemény hozzáállása Trump felé „jó szolgálatot tehet neki és a NATO-nak egyaránt, ha a republikánus győz novemberben” - tette hozzá Lungescu.
Kamala Harris győzelme esetén a NATO kissé fellélegezhet, mert a demokrata politikus többször leszögezte, hogy az atlanti paktumot tartja a világrendet biztosító legfontosabb intézménynek. Azonban ez sem jelenthetné a költségvetési és együttműködési fegyelem lazulását.
A szövetség védelmi miniszterei még 2006-ban állapodtak meg abban, hogy bruttó hazai termékük (GDP) minimum 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják, ezzel biztosítva a szövetség katonai felkészültségét. A befizetések azonban sokáig akadoztak, és a finanszírozás terhei egyre inkább az Egyesült Államok nyakába szakadtak.
Jelenleg azonban már a tagok kétharmada teljesíti a pénzügyi kötelezettségeket, melynek köszönhetően a szövetség 2024-ben 1,185 milliárd dollárt költhet védelemre. Az ukrajnai háború által is gerjesztett fordulat nagyon jelentős, hiszen 2023-ban még csak 10 ország lépte át a 2 százalékos minimumot. (Azóta Magyarország is átlépte a követelményhatárt.)
Jelenleg az atlanti büdzsé összesítve jóval nagyobb, mint az Egyesült Államok nemzeti védelmi költségvetése, és mintegy tízszerese a felduzzasztott orosz ráfordításoknak is.
GDP-arányosan a befizetők listáját magasan Lengyelország vezeti (4,1%) Észtország előtt (3,4), majd az Egyesült Államok következik (3,4). A teljes költségmegosztás tekintetében azonban még mindig az USA a kimagasló szereplő, mivel közel a kétszeresét fizeti be az európai tagok és Kanada együttes teljesítésének.
Újra kell gombolni a zakót a NATO és az Európai Unió kapcsolatrendszerében is
A Fehér Ház-dilemma mellett nem kisebb jelentőségű a NATO kapcsolata az Európai Unióval sem, amihez legtöbb tagja tartozik. Európában vannak azok a tagállamok is, amelyek nem tagjai az Uniónak (Egyesült Királyság, Norvégia, Törökország, Albánia, Izland, Montenegro, Észak-Macedónia), ezért a nagyrégiót egységes katonai egységként kell kezelni.
Eközben viszont a katonai térség stabilitását kedvezően erősítette meg két uniós tag, Svédország és Finnország csatlakozása a paktumhoz, nem mellesleg gyarapítva a közös védelemre fordított pénzeszközöket is.
Ezért bárki is kerüljön a Fehér Házba, Európának amúgy is növelnie kell a védelmi ráfordításokat, különös tekintettel a nem lankadó orosz agresszióra. A tömeges migráció is felvet katonai igényeket, miként a Vörös-tengeren kirobbant feszültség a jemeni szakadárok támadásai nyomán. Ezekre az Unió országai, a NATO-tól függetlenül már adtak válaszokat.
Személy szerint maga Rutte erős támogatója Ukrajnának, amit jelez, hogy kormányfői ideje alatt Hollandia az elsők között biztosított vadászgépeket, lőszert, pénzügyi támogatást és még sokféle biztonsági garanciát Kijevnek.
Rutténak nem Washington vagy Kijev, hanem a másik nagy brüsszeli szervezet a 'legtrükkösebb' kapcsolat, amiben navigálnia kell. Főként amióta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy védelmi biztost nevez ki a litván Andrius Kubilius személyében, ami heves reakciót váltott ki Stoltenberg főtitkárból, aki aggódott, hogy az Unió koordinálatlanul toppan be a védelmi területre.
„Az EU-nak nem szabadna alternatív védelmi struktúrák kiépítésébe kezdenie” – mondta újságíróknak Stoltenberg, hozzátéve, hogy „a nemzeteknek csak egyféle képességük és céljuk lehet, nem pedig kettő, és a védelem alapvetően a NATO felelőssége”.
Rutte egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy újjáépítse az a NATO kapcsolatát az Unióval. Egy szakértői vélemény szerint az EU védelmi biztosa sértheti a NATO-t, annak ellenére, hogy Von der Leyen kapcsolat kiváló mindkét főtitkárral. Mégis, némi zűrzavar adódhat abból, ha az EU megkettőzi a NATO struktúráit vagy katonai szabványait.
A zavar feloldásában viszont előnyös lehet, hogy Rutte uniós veteránnak számít, azaz jobban ismeri és érzi az európai szövetség belső rendszerét, mint az Unión kívülről jött norvég főtitkár.
Más vélemények szerint viszont az amerikai vagy uniós problémák továbbra is eltörpülnek az orosz fenyegetés árnyékában, aminek alá kell rendelni minden más vitát.