NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

„És mi van akkor, ha a NATO tényleg megtámad minket?” – védekező terveket készít Oroszország

Fokozódó veszélyek
Fokozódó veszélyek Szerzői jogok EURONEWS
Szerzői jogok EURONEWS
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egyes állítások szerint a NATO belső köreiben sokasodnak a hangok, hogy preventív csapást kellene mérni Oroszországra, mielőtt túlzott sikereket aratna Ukrajnában. Egy cseh politológus szerint hamis ürüggyel a balti országok felől képzelhető el egy támadás megkezdése. Érvelése jól jön Putyinnak is.

„A NATO komolyan készül háborúra Oroszországgal”

HIRDETÉS

Ezt állítja Petr Drulak cseh politológus egy lengyel lapnak adott interjújában. Észlelése szerint az atlanti szövetség propagandagépezete teljes kapacitással dolgozik. És lehetségesnek tart hamis zászló alatt végrehajtott műveleteket, hogy koholt indokkal mérhessenek csapást. (Az erre adandó orosz válaszlehetőségekről cikkünk második részében lesz szó.)

Francia katonák téli gyakorlaton Lettországban, 2024 január 11.
Francia katonák téli gyakorlaton Lettországban, 2024 január 11.AP Photo

A cseh elemző szerint erre mutat Emmanuel Macron elnök múlt heti javaslata, hogy telepítsenek európai haderőket Ukrajnába; jóllehet ez az elképzelés is – amit többi európai NATO-tag és az USA is elutasított – még nagyon távol áll attól, hogy a NATO orosz területeken támadjon. A kutató figyelmeztető jelnek tartja a cseh és az észt vezérkar sokasodó nyilatkozatait, amelyek korábban nem voltak jellemzők. 

A veszélyes jelek közé sorolja a Németországra gyakorolt nyomást, hogy küldjön középhatósugarú rakétákat (Taurus) Ukrajnának, melyekkel mélyen fekvő orosz területek is elérhetők.

Drulak szerint végül csak néhány kiképző és önkéntes esetleges kiküldéséről beszéltek az európai fórumokon, de nem árt emlékezni arra, hogy pontosan így kezdődött az amerikai szerepvállalás is Vietnámban. Előbb csak néhány ember érkezett, majd tömeges csapattelepítés következett. 

AP
APEURONEWS

A kutató szerint egy ilyen esetleges konfliktus regionálisan korlátozott lesz, amely túlterjed Ukrajna határain, és lefedné Kelet-Közép-Európa egy részét, de nem vezetne nukleáris fegyverek használatához. 

Ez a feltételezés amúgy egybevág Putyin elnök többször hangoztatott nézetével, hogy az orosz befolyást vissza kell építeni a Varsói Szerződés korábbi területeinek egy részére, értve alatta természetesen Ukrajnát és a balti államokat, valamint Lengyelországot, melyeket az elnök az ősi orosz érdekszféra részének tekint mindmáig.

Biden: szó sem lehet róla

Azt ugyanakkor a NATO-országok vezetői, és maga Biden amerikai elnök is többször leszögezte, hogy semmiféle Oroszország elleni katonai lépést nem kíván, és Putyint nem katonailag kell megdönteni, hanem politikailag. A cseh politológus spekulációja ugyanakkor kapóra jön az orosz vezetésnek a további fegyverkezés megindoklásához, és az európai oroszbarát propaganda - köztük a magyar jobboldali "elemzők" – számára is biztosan jó alapanyagot szolgáltat a NATO- és "Brüsszel"-ellenes hergeléshez.

Putyin azt mondja, hogy nem akar ilyen konfliktust, de nem is térne ki előle

Február végi törvényhozási beszédében az orosz elnök többször is visszatért a nyugati fenyegetések kérdésére, ami arra enged következtetni, hogy ezt a lehetőséget napirenden tartják a Kremlben is. 

Putyin elnök beszéde az Állami Duma előtt, 2024 február 29.
Putyin elnök beszéde az Állami Duma előtt, 2024 február 29.Mikhail Klimentyev/Copyright 2024 Sputnik

Putyin többször is emlékeztett Oroszország csapásmérő képességeire (amit amúgy mindenki ismer), de nukleáris eszközökről nem beszélt. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy konvencionális fegyverekkel is lehet rendkívül fájó célzott csapásokat mérni, kisebb emberáldozattal, de jelentős anyagi pusztítással és erkölcsi-pszichés károkkal. Erre Oroszország már évtizedek óta kétségtelenül képes.

A moszkvai meghatározó retorika az, hogy Oroszország nem jelent veszélyt az észak-atlanti szövetség egyik országára sem, de nem hagyhatja figyelmen kívül az érdekeire potenciálisan veszélyes lépéseket. A Kreml nyitott marad a párbeszédre, de egyenlő alapon, amennyiben a Nyugat felhagy Európa militarizálásával. 

Mit tennének az oroszok egy esetleges NATO-támadás esetén?

A forgatókönyvek szerint a művelet lehet légi-szárazföldi vagy légi-tengeri operáció, amely egy gyors globális csapással, valamint több masszív rakéta- és légitámadással kezdődik – áll az orosz védelmi minisztérium „Military Thought” (katonai gondolatok) című közleményében.

Oroszország úgy tudja, hogy a nyugati szakértők egy újtípusú műveletről (JOF - egyesített erők művelete) tárgyalnak. Ezeknek kompakt, nagy mobilitású és több szférát felölelő csoportosításoknak kell lenniük, melyek képesek rövid időn belül átfogó csapásokat mérni az orosz közigazgatási-politikai és hadiipari centrumokra és létesítményekre minden területen: földön, tengeren, levegőben, űrben és az információs térben.

Német Taurus rakéta
Német Taurus rakétaWarZone

Ezt a vélekedésüket megerősítik azok a kiszivárgott hírszerzői anyagok, amelyekben német katonai vezetők latolgatták egy orosz erőkre mérhető közvetlen csapás lehetőségét.

Az orosz minisztérium összefoglalója szerint a kezdő csapásokat kiterjedt offenzív műveletek követik, (2-3 vagy 5-7 összehangolt rakétatámadás), és ezt követően lép be a légierő a harci hadműveletbe, kiegészítve a manőverező robotrepülőgépekkel, még a főcsoport támadása előtt – írják a szerzők. A nyugati terv számolhat azzal, hogy az orosz légvédelem nem fedi le az ország egész területét, hanem jórészt a nyugati körzet főbb létesítményeit óvja, de Kelet felől erősen hézagos.

Egyenlőtlen eloszlás a légvédelemben
Egyenlőtlen eloszlás a légvédelembenDefenseOne

Az oroszok úgy vélik, hogy a művelet aktív szakaszának megkezdése előtt az atlanti szövetség egy provokatív, demonstratív, információs és egyéb potenciálisan agresszív akciókat fog végrehajtani, és megszerzi a helyzet ellenőrzését. Az ellenség minden típusú felderítést megerősít, és stratégiai bombázói rendszeresen repülnek az orosz határok közelében (ez jelenleg is így van). 

Ahogy a Military Thought tisztázza, az ellenség egyesült erőinek harci és számbeli ereje békeidőben a háború alatt működő összetétel 50-70 százaléka lehet.

Új követelmények az orosz haderők előtt

„Ezek a tényezők kiterjesztik az Orosz Föderációt fenyegető katonai fenyegetések rendszerét, ami új követelményeket a biztonsági szinttel szemben, beleértve az űreszközöket is. Ezért erősíteni kell a modernizált repülőgép-rendszereket, igényes automatizált vezérlőrendszereket kell bevezetni, és javítani kell a hírszerzési támogatást.

A szerzők megjegyzik, hogy új megközelítést kell kidolgozni a légiközlekedés harci felhasználására béke- és háborús időszakban egyaránt, hogy jobban megfeleljenek a növekvő nyugati technológiai előnynek. 

HIRDETÉS

Külső hivatkozások

Ria Novosztyi
Inosmi.ru
ric.mil.ru
A nyugati támadás feltételezett forgatókönyve

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Litván hírszerzés: Oroszország megreformálta és megerősítette haderejét

Az oroszok szerint háborús főpróbákat tart a NATO Észak-Európában

Moszkva több szankcionált katonai terméket szerez Nyugatról, mint Kínától - meg is nőtt az ütőereje