Ezzel akarják nehezíteni a szárazföldi illegális migrációt. Athén bejelentette, hogy a kerítést akkor is felépítik, ha erre nem kapnak uniós támogatást, az Európai Bizottság pedig közölte, hogy szerinte a kerítésépítésnél észszerűbb megoldásra van szükség.
HIRDETÉS
Görögország attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja újabb migrációs hullámokat okozhat, ezért diplomáciai kapcsolatot készül felvenni Libanonnal és a Palesztin Hatósággal.
Az Euractiv emlékeztet: a görög-török határon már 2012-ben elkezdődött a kerítés építése, nagyrészt görög pénzből. Az építkezés folytatása azért került szóba újra, mert Németország szigorúbb irányelvek mellett döntött a migrációval kapcsolatban, és mert a berlini politikusok felszólították az első vonalbeli országokat (így Görögországot is), hogy fokozzák Európa külső határainak védelmét.
Az új fejlemények fényében Athén jelezte Brüsszelnek, hogy a kerítés meghosszabbítását uniós forrásból fizetnék, de hozzátették, hogy ők akár EU-s pénz nélkül is megkezdik az építkezést.
A Bizottság elutasítja a finanszírozást, ezzel együtt az Európai Bizottság szóvivője azt mondta az Euractivnak, hogy elismerik, hogy a nemzeti kormányok tudják, hogy miként akarják megvédeni a határaikat. Hozzátette, hogy a tagállamoknak eleve meg kell védeniük az EU külső határait, de a védelemnek összhangban kell lennie az uniós irányelvekkel, beleértve a menekülök alapvető jogainak tiszteletben tartását. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Bizottság fenntartja, hogy a hatékony külső határigazgatás az Unió prioritása, és hogy modern megfigyelési rendszert kell kiépíteni a határokon.
Közel-Kelet és Törökország
A görög hatóságok közölték, hogy 2024-ben a 2023-as évhez képest emelkedett a Törökország felől érkező migrációs hullám, de azt is hozzátették, hogy mindez inkább a tenger felől érezhető, nem a törökökkel közös szárazföldi határon.
Az Ankara és Athén közti politikai stabilitás egyik kulcsfontosságú eleme a migrációs hullámok kordában tartása, Athén pedig éppen e cél érdekében dolgozik.
A hét elején Kiriákosz Micotákisz félórás megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel az ENSZ New York-i közgyűlésén, és megállapodtak abban, hogy folytatják a csempészhálózatok felszámolását.
A görög sajtó írta, hogy mindemellett a migrációval kapcsolatos együttműködésről is tárgyaltak, ráadásul mindezt nem sokkal azután, hogy Erdoğan nyilvánosan kijelentette, hogy Ciprust két államra kellene osztani (törökre és görögre), javaslatát viszont Athén határozottan elutasította.
Elindulhatnak a libanoniak és a palesztinok
Az Izrael és Libanon közötti agresszió miatt elképzelhető, hogy Libanonból is elindulhat egy menekülthullám. Az országban több mint 1,5 millió szíriai és palesztin menekült tartózkodik, az ő útvonaluk pedig Törökországon is átvezethet.
Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter korábban találkozott libanoni kollégájával, Abdallah Bou Habibbal, és ígéretet tett arra, hogy uniós szintű lépéseket tesz a sérült és kezelésre szoruló libanoni állampolgárok orvosi ellátása érdekében, Micotákisz miniszterelnök pedig később találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbászszal.
New York-i diplomáciai források azt mondták az Euractivnak, hogy a migrációs nyomás kérdése folyamatosan előkerül a közel-keleti válság eszkalációjának következményeként.
Micotákisz eköben üzent Tel-Avivnak, a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy szerinte vannak olyan lehetőségek a tűzszünetre, amit „izraeli barátaink” elvetnek, vagy nem használtak ki megfelelően. Kijelentését nem részletezte.