A Bizottság "újraértékeli" a határvédelemmel kapcsolatos igényeket a következő többéves költségvetésben, mivel az Európai Néppárt a jobboldali erőkhöz csatlakozva finanszírozást kér.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság belügyi biztosa nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy uniós pénzeket használjanak fel a blokk külső határainál lévő akadályok finanszírozására.
"Az elmúlt években megfigyelt tendenciák alapján egyértelmű, hogy a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének részeként újra kell értékelni a határigazgatással kapcsolatos általános igényeket" - mondta az osztrák Magnus Brunner csütörtökön a strasbourgi Európai Parlament szinte üres plenáris tárgyalótermében.
Brunner garantálta, hogy a Bizottság "holisztikus módon" fogja figyelembe venni a határigazgatási igényeket, miközben mindig biztosítja az arányos intézkedéseket és az alapvető jogok tiszteletben tartását.
A vita az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport több európai parlamenti képviselőjének az Európai Bizottsághoz intézett felhívására reagált.
A képviselők arra kérték a Bizottságot, hogy "ismerje el az EU külső határainál tapasztalható valóságot", és "az uniós költségvetésen keresztül támogassa pénzügyileg a tagállamok külső határzárral kapcsolatos projektjeit".
"A Bizottság nem tudott válaszolni az előírt hathetes határidőn belül, így az eljárási szabályzat értelmében vita indult az Európai Parlamentben" - mondta az Euronewsnak Jaak Madison észt képviselő, a vita kezdeményezője.
"A határkerítések finanszírozása közös érdekünk, különösen, ha a védelmi kérdésekről, az illegális migráció, az emberkereskedelem és a terrorfenyegetettség elleni küzdelemről beszélünk" - mondta.
Az ECR egyre gyakrabban írta le le a falak építését az EU határain úgy, mint az Oroszország vagy Fehéroroszország által Finnország, Svédország, Lengyelország, Lettország és Litvánia ellen irányuló úgynevezett "hibrid fenyegetések" elleni védekezés eszközét.
"Elég nehéz vagy lehetetlen felvenni a harcot az Oroszország által elkövetett hibrid támadásokkal szemben, ha nincs fizikai határ" - érvelt Madison, mivel az orosz és fehérorosz hatóságokat azzal vádolják, hogy bátorítják és aktívan támogatják az illegális határátlépéseket az EU határain.
Vitatott kérdés
Az EU jelenleg mobil és helyhez kötött egységeket, határőrizeti rendszereket és felszereléseket finanszíroz egy olyan eszközön keresztül, amelynek célja a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatása.
Brunner megjegyezte, hogy a Bizottság ezt nemrégiben további 170 millió euróval támogatta az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos uniós országok számára.
Az EU azonban soha nem engedélyezte, hogy a közös pénzeszközöket határvédelmi struktúrák, például falak, kerítések vagy más akadályok finanszírozására használják fel.
Az olyan tagállamok, mint Lengyelország, Magyarország, Észtország és Lettország jellemzően saját maguk finanszírozzák ezeket a létesítményeket, de az elmúlt években uniós finanszírozást kértek, és 2021-ben 12 ország hivatalos kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz ebben a kérdésben.
Követeléseik most egy lépéssel közelebb kerülhetnek a teljesítéshez. Brunner biztos szerint az újraértékelési folyamatban "az Európai Parlament véleménye hihetetlenül fontos", bár a politikai csoportok álláspontjai a témában eltérnek egymástól.
A jobboldali erők erősen támogatják, az Európai Néppárt (EPP) egyre inkább vonzódik az ötlethez, amit Kollár Kinga (Magyarország, Tisza Párt) és Riho Terras (Észtország) EP-képviselők felszólalása is tanúsít a mai vitában.
"Úgy gondolom, hogy a vörös vonalak nagyon gyakran változnak" - viccelődött Madison, az ECR EP-képviselője. "[Ursula] von der Leyen egy elég nagy opportunista. Követi a közgondolkodást, és azt, hogy az hogyan változik mindez az európai kormányokban" - mondta.
Meggyőződése, hogy ha Friedrich Merz megnyeri a közelgő német kancellári választást a németországi jobbközép CDU párt színeiben, akkor keményebb álláspontot fog képviselni a migrációval kapcsolatban, mint amit Németország jelenleg képvisel az EU Tanácsában, és "hatalmas befolyást gyakorol majd az EPP-re" Brüsszelben.
A baloldali pártok ellenzik az elképzelést, azzal érvelve, hogy az semmilyen előnnyel nem jár, miközben veszélyezteti a migránsok emberi jogait.
"Ennek semmi értelme. Ha felhúzunk egy falat, egy másik migrációs útvonal fog megnyílni. Láttuk, hogy például a tengeri járőrözési politika hogyan mozgatta át az embereket a Földközi-tenger egyik útvonaláról egy másikra: amikor elkezdjük blokkolni az embereket a Földközi-tenger középső részén, megnyílik az atlanti útvonal" - mondta Cecilia Strada olasz szocialista EP-képviselő az Euronewsnak.
A Zöldek/EFA és A Baloldal képviselőcsoportjai hasonlóan gondolkodnak, míg a liberális Renew Europe képviselőcsoportja ellentmondásosnak tűnik a kérdésben.
"A statisztikák azt mutatják, hogy a falak építése nem hasznos, és ellenkezik az európai DNS-ünkkel" - mondta Fabienne Keller francia liberális képviselő a vita során.
Ezzel szemben litván liberális kollégája, Petras Auštrevičius a keleti EU-tagállamokkal szembeni "szolidaritás" jegyében a sorompók uniós finanszírozása mellett érvelt.
"Azok az országok, amelyeknek határai vannak ezekkel az agresszív államokkal, egyszerűen túlköltekeztek a költségvetésükön, hogy megvédjék a többi tagállamot" - mondta Auštrevičius az Euronewsnak Strasbourgban.
A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021-2027-es időszakban 6,7 milliárd eurót különít el a határigazgatásra és a vízumpolitikára.