A kétoldalú megállapodás célja, hogy megkönnyítse az üzbég szakképzett munkaerő Németországba utazását, különösen az egészségügyi ágazatban dolgozók számára.
HIRDETÉSOlaf Scholz német kancellár migrációs megállapodást írt alá Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel háromnapos közép-ázsiai útjának első napján.
A kétoldalú megállapodásnak, amelyet az ősi selyemút városában, Szamarkandban írtak alá, az a célja, hogy szakképzett üzbég munkaerőt, főként egészségügyi szakembereket csábítsanak Németországba, másfelől megkönnyítsék az érvényes tartózkodási engedély nélkül Németországban tartózkodó üzbégek hazatelepítését.
A dpa német sajtóügynökség becslése szerint jelenleg mintegy 13 700 üzbég állampolgár él Németországban, és bár túlnyomó többségük legálisan teszi ezt, a jelentések szerint mintegy 200-at haza kellene telepíteni.
"A mai napon az üzbegisztáni Szamarkandban aláírt migrációs és mobilitási megállapodásunkkal lehetővé tesszük, hogy nagy tehetségű emberek juthassanak be hazánkba. Emellett elköteleztük magunkat a bürokráciamentes folyamatok mellett, hogy akik nem maradhatnak az országunkban, azoknak vissza kelljen menniük" – írta Scholz az X-en közzétett bejegyzésében.
Hét további megállapodást is aláírtak, amelyek olyan területeket fednek le, mint a fenntartható vízgazdálkodás és a kritikus ásványkincsekkel való partnerség.
Scholz hétfőn Kazahsztánba utazik, és az ottani tárgyalásai középpontjában várhatóan a Németországba irányuló olaj- és gázszállítások, valamint az Ukrajna 2022-es lerohanása óta Oroszországgal szemben bevezetett szankciók állnak majd.
A közép-ázsiai köztársaságok hagyományosan közel állnak Moszkvához, és Asztanát azzal vádolják, hogy lehetővé teszi Oroszország számára a kereskedelmi korlátozások kijátszását.
Miközben Kazahsztánban tartózkodik, várhatóan részt vesz egy csúcstalálkozón mind az öt volt szovjet köztársaság (Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán) vezetőivel, és ez lesz az első német kancellár, aki ezt megteszi.
Scholz útja kritikákat is kiváltott
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a csúcstalálkozó elvesztegetett lehetőség lenne, ha Scholz nem vetné fel az emberi jogok állítólagos hiányosságait mind az öt országban.
"A német kormány nem tehet úgy, mintha a Közép-Ázsiával való szorosabb kapcsolatok a régió emberi jogainak jelentős javítása nélkül lehetségesek lennének. A közelgő csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy ezt világossá tegye" – áll a HRW közleményében.
A megfigyelőszervezet az emberi jogok folyamatos megsértésére hivatkozott a régióban, többek között "a tiltakozáshoz és a véleménynyilvánításhoz való jog elnyomására, beleértve az internetes véleménynyilvánítást, aktivisták bebörtönzésére, kínzásra a fogva tartás során, a civil társadalom elleni kemény fellépésre, a nők elleni erőszakra, a biztonsági erők visszaélésének büntetlenségére, valamint a szabad és tisztességes választások hiányára".