Az Európai Bizottság másodszor is levelet küldött Magyarországnak, amelyben további magyarázatokat kért a Nemzeti Kártya-rendszerrel kapcsolatban.
HIRDETÉSBrüsszelben szerdán egymásnak ellentmondó narratívák váltották egymást azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a közelmúltban úgy döntött, kiterjeszti a Nemzeti Kártya rendszerét az orosz és fehérorosz állampolgárokra. Ez a hír aggodalmakat szült azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés kiskaput jelent azok számára, akik kémkedni akarnak az EU-val szemben, vagy ki akarják játszani a szankciókat.
A rendszer a kedvezményezett országok polgárai számára egyszerűsített eljárást kínál munkavállalási engedélyek megszerzéséhez, a családegyesítés lehetőségével együtt. Az engedély két évre szól, és további három évvel meghosszabbítható, megnyitva az utat a hosszú távú tartózkodás előtt.
A Nemzeti Kártya kezdetben csak ukrán és szerb állampolgárok számára volt elérhető. Júliusban azonban módosították, hogy Bosznia-Hercegovina, Moldova, Észak-Macedónia és Montenegró, valamint Oroszország és Fehéroroszország polgárai számára is érvényes legyen. A hír egybeesett Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatásának diplomáciai következményeivel.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint Oroszország és Fehéroroszország felvétele "komoly" aggályokat vet fel, és potenciális veszélyt jelent az egész schengeni térség biztonságára nézve – mondta szerdán az Európai Parlamentben tartott egyórás meghallgatáson, amelynek középpontjában ez a kérdés állt.
Johansson nyíltan megkérdőjelezte a logikát, hogy két "ellenséges" nemzetet ugyanúgy kezeljenek, mint hat uniós tagjelöltet, és azt mondta, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező vendégmunkások bejuttatásából származó gazdasági előnyök "korlátozottnak" és "aránytalannak" tűnnek a belső kockázatokhoz képest, és közelmúltban történt szabotázsokra, kémkedésre és kibertámadásokra hivatkozott.
2022 nyarán az EU felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodását, és megállapodott abban, hogy a jövőben fokozottabban ellenőrzi az orosz látogatók által benyújtott kérelmeket. Az intézkedések hatására 88%-kal csökkent az orosz állampolgárok számára kiadott vízumok száma - mondta Johansson -, és a következő hónapokban további kezdeményezésekre lehet szükség.
"Ez az éberség ideje, nem pedig a kevesebb figyelemé. Ez nem a biztonság terén való puhánykodás ideje" - mondta. "A schengeni rendszerben meg kell őriznünk egymás biztonságát."
Johansson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottság szakértői nem állapították meg az uniós jog megsértését, ezért nem indítanak jogi lépéseket az Orbán-kormány ellen - legalábbis addig nem, amíg a belső értékelés nem zárul le.
A Bizottság még vizsgálja a Budapest által az augusztus 1-jén küldött levélre adott válaszokat. Johansson elmondta az EP-képviselőknek, hogy a magyar válaszok néhány szempontot "tisztázatlanul" hagytak, ezért egy második levelet is küldtek, hogy tisztázzák a Nemzeti Kártya rendszer két aspektusát:
- Miért tartja Magyarország szükségesnek és megfelelőnek a jelenlegi geopolitikai helyzetben az orosz és fehérorosz állampolgárokra való kiterjesztést?
- Miért nem alkalmaz Magyarország differenciált biztonsági ellenőrzést az orosz és fehérorosz kérelmezőkkel szemben a megnövekedett biztonsági kockázatok ellenére?
A válaszadás határideje szeptember 11.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Kártya rendszerének módosítása megérdemli-e Magyarország kizárását a schengeni térségből, Johansson óvatosan válaszolt. "A schengeni térség egyik tagjának felfüggesztése nagyon-nagyon nagy döntés, és nem igazán látom, hogy ez bekövetkezhetne" - mondta.
Budapest elítéli a "politikai hisztériát"
Néhány órával azelőtt, hogy a biztos megjelent a törvényhozók előtt, Bóka János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere sajtótájékoztatót tartott, és szögesen más képet festett a helyzetről.
Bóka szerint a Nemzeti Kártya orosz és fehérorosz állampolgárokra való kiterjesztésére azért van szükség, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt a magyar piacon, és a munkaadóknak "könnyebb eljárást" biztosítsanak a külföldi munkavállalók bevonására. A miniszter kitartott amellett, hogy a változtatások összeegyeztethetők az uniós joggal, és nem hígítják fel a beutazási és vízumkövetelményeket.
A bejelentés időzítésével – amely Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után történt – kapcsolatban Bóka azt mondta, hogy ez "szigorúan véletlen egybeesés".
"A Nemzeti Kártya rendszere nem jelent nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy közrendvédelmi kockázatot Magyarország vagy az Európai Unió számára" - mondta Bóka újságíróknak.
HIRDETÉS"A Nemzeti Kártya rendszere tartalmaz bizonyos könnyítéseket a foglalkoztatással kapcsolatban. Minden tekintetben megfelel a vízumkiadással és a beutazással kapcsolatos szabályoknak".
A jogszabály-változás júliusi életbe lépése óta Magyarország 10 engedélyt adott ki oroszoknak és négyet fehéroroszoknak - mondta Bóka, hogy csillapítsa az indulatokat. (Az alacsony számot Johansson később arra használta fel, hogy megkérdőjelezze a rendelkezés indoklását.)
A miniszter a sajtótájékoztató során végig az Európai Parlament és "bizonyos" tagállamok - amelyeket nem nevezett meg - által keltett "politikai hisztériát" kárhoztatta. A múlt hónapban a balti és az északi országok közös levélben figyelmeztették Magyarországot, hogy a közelmúltbeli lépései "komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek".
Bóka szerint a Bizottságnak "elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon a politikai nyomásnak", és a nemzetbiztonsági kérdéseket a hírszerzési szakértők kezében kell hagynia.
HIRDETÉSA miniszter mellett felszólalva László András és Gál Kinga fideszes EP-képviselők "alaptalan állításoknak", "rosszindulatú dezinformációnak" és "újabb képmutató támadásnak" ítélték a kormányt ért kritikákat Magyarország ellen.
A Brüsszel és Budapest közötti újabb összecsapás párhuzamosan zajlik egy másik vitával , amely az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós bírsággal függ össze, amelyet Magyarország eddig nem volt hajlandó kifizetni.