Magyarország bejelentette, hogy nem fizet, mert szerintük az Európai Unió tartozik 2 milliárd euró hozzájárulással a határ védelméhez. Az uniós bírság közben napi 1 millió euróval növekszik, és végül levonható a Magyarországnak járó támogatásokból.
HIRDETÉSMagyarország elmulasztotta az Európai Bíróság (EB) által kiszabott 200 millió eurós bírság kifizetésének első határidejét, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy küldjön egy második fizetési felszólítást, és előkészítse a terepet a közelgő frontális összecsapáshoz. Az új határidő szeptember 17.
Ha Budapest addig nem utalja át az átalányösszeget, az Európai Bizottság, amelynek kötelessége biztosítani, hogy a tagállamok betartsák az Európai Bíróság ítéleteit, úgynevezett "beszámítási eljárást" indít, és a 200 millió eurót levonja Magyarországnak az uniós költségvetésből juttatott részéből, amelynek egy része továbbra is be van fagyasztva a jogállamiság csökkenése miatt.
"Itt nincs mozgástér. Követnünk kell az alkalmazandó eljárásokat" - mondta hétfőn a Bizottság szóvivője.
Figyelmen kívül hagyott ítéletek
Egy júniusban hozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy Magyarország "példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértést" követett el, mivel az ország régóta korlátozza a menedékjogot.
A vita 2020 decemberére nyúlik vissza, amikor a bíróság először mondta ki, hogy Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök idején korlátozta a nemzetközi védelmet kérők számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, és ezzel "gyakorlatilag lehetetlenné" tette a kérelmek benyújtását. A magyar hatóságokat azért marasztalták el, mert jogellenesen, fogvatartásszerű körülmények között, úgynevezett "tranzitzónákban" tartották fogva a menedékkérőket, és megsértették a fellebbezéshez való jogukat. (A vitatott "tranzitzónákat" azóta bezárták.)
Ez a "szisztematikus" gyakorlat - mondta akkor a bíróság - azt is magában foglalta, hogy a magyar rendőrök a Magyarországra szabálytalanul érkezett harmadik országbeli állampolgárokat erőszakkal egy "minden infrastruktúrát nélkülöző földsávra" kísérték, így nem maradt más választásuk, mint Szerbiába menni.
Budapest hevesen vitatta a vádakat, és azzal érvelt, hogy az egész EU-ra kiterjedő migrációs nyomás indokolta az eltéréseket, de a bíróság ezt az érvet elutasította.
Mivel Magyarország figyelmen kívül hagyta a 2020-as ítéletet, az Európai Bizottság újabb jogi lépéseket tett, aminek eredményeképpen született meg a júniusi ítélet. A bírák arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország "figyelmen kívül hagyta az őszinte együttműködés elvét" és "szándékosan kikerülte" a blokk menekültügyi jogszabályainak alkalmazását, aminek a szomszédos tagállamokra gyakorolt hatása is van.
"Ez a magatartás komoly veszélyt jelent az uniós jog egységére, ami rendkívül súlyos hatással van mind a magánérdekekre - különösen a menedékkérők érdekeire - mind a közérdekre" - mondták a bírák.
Gigabírság, amit nem lesz nehéz behajtani
A jogsértés miatt az EB 200 millió eurós átalányösszegű bírságot szabott ki. Orbán Viktor "felháborítónak és elfogadhatatlannak" nevezte a bíróság döntését.
"Úgy tűnik, hogy az illegális migránsok fontosabbak a brüsszeli bürokratáknak, mint a saját európai polgáraik" - mondta. (Az Európai Bíróság székhelye Luxemburgban van.)
A Bizottság július 16-án küldte el az első fizetési felszólítást, 45 naptári napot adva Magyarországnak a tranzakció lebonyolítására. A határidő múlt pénteken járt le, és nem utaltak pénzt. Ez arra késztette a Bizottságot, hogy hétfőn második fizetési felszólítást küldjön, további 15 napot adva a válaszadásra.
Ha Budapest nem enged, a Bizottság elindítja a "beszámítási eljárást", és "azonosítja a Magyarország felé az uniós költségvetésből esedékes kifizetéseket, és ebből levonjuk az érintett összeget" - magyarázta egy szóvivő.
A végrehajtó testület külön vizsgálja az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott napi 1 millió eurós bírságot, amely minden egyes nappal nő, amikor a kormány továbbra is figyelmen kívül hagyja a júniusi ítéletet. Budapestnek szeptember 31-ig kell magyarázatot adnia arra, hogy milyen intézkedéseket vezetett be - ha egyáltalán bevezetett - a menedékjog korlátozásának feloldására.
"E válasz tartalmától függően folytatjuk vagy nem folytatjuk a napi 1 millió eurós bírságra vonatkozó fizetési felszólítást" - tette hozzá a szóvivő.
HIRDETÉSMagyarország 2 milliárd eurót követel határvédelem címén
Nem valószínű, hogy Magyarország egyhamar engedni fog - sőt, úgy tűnik, hogy több mint hajlandó arra, hogy a kérdésből teljes körű politikai leszámolás legyen.
A múlt hónapban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megduplázta, hogy kormánya nem hajlandó betartani az Európai Bíróság ítéletét, és és azzal fenyegetőzött, hogy a szemet szúró bírság megtorlásaként a belga fővárosokba buszoztatja a migránsokat.
"Ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkapja őket" - mondta Gulyás. "Mi mindenkinek egyirányú jegyet adunk, ha az EU lehetetlenné teszi a migráció megállítását a külső határon".
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence pedig pénteken arról beszélt, hogy a határvédelemhez való hozzájárulásként Magyarországnak kétmilliárd eurós követelése áll fenn a Bizottság felé, és ezt jogi eljárásban érvényesíteni kívánja. Rétvári szerint azért ennyit, mert ennyibe került a magyar határvédelem 2015 óta.
HIRDETÉSMagyarország kapott pénzt határvédelemre
Anita Hipper, a Bizottság bel- és migrációs ügyekért felelős szóvivője a Szabad Európa megkeresésére elmondta, hogy Magyarország 2021 és 2027 között körülbelül 104 millió eurót fordíthat határvédelemre, vízumintézkedésekre és migrációs célokra az erre a célra a költségvetésen belül létrehozott pénzügyi keretből. Ez a hétéves keretösszeg közel a duplája a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló összegnek. Egyébként az uniós támogatás a határvédelemhez mindig kiegészítő jellegű, nem fedi le sehol a teljes költségeket.
A Szabad Európa úgy értesült, hogy a helyzet további eszkalálódását a magyar kormány is igyekszik elkerülni, ezért a színfalak mögött intenzív egyeztetések folynak a BIzottsággal.