Az EU-ba történő rövid távú vízummentes beutazás felfüggesztésének mechanizmusát úgy reformálták meg, hogy az emberi jogok megsértésére is kiterjedjen. Ez érintheti az izraeli állampolgárokat.
HIRDETÉS
Izrael lehet az első olyan ország, amely az EU-ba és a schengeni térségbe történő, rövid távú vízummentes beutazás felfüggesztésére szolgáló uniós mechanizmus reformjának célkeresztjébe kerülhet - közölte több forrás az Euronews-szal.
Az Európai Parlament és a tagállamok által elfogadott új szabályok módosítják a vízummentesség felfüggesztésének indokait, így az emberi jogok és a humanitárius jog megsértésére is kiterjednek. Ez a jogsértésekért felelős döntéshozó személyekre vonatkozna.
Jelenleg 61 ország – köztük Ausztrália, Brazília, Izrael, Japán, az Egyesült Királyság, Ukrajna és a nyugat-balkáni államok – állampolgárai utazhatnak a schengeni térségbe rövid, legfeljebb 90 napos tartózkodásra bármely 180 napos időszakban.
Az EU meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti a vízummentességet. Ez eddig csak egyszer fordult elő, a Vanuatu Köztársasággal, a beruházáson alapuló állampolgársági programja miatt, amely gazdag oroszoknak vanuatai útlevelet adott, amely lehetővé tette a szabad beutazást az EU-ba.
Az uniós jogalkotók és a tagállamok közötti új megállapodás értelmében azonban a felfüggesztési mechanizmus mostantól könnyebben kiváltható lesz, mivel a küszöbértékeket csökkentették, és új kritériumokkal egészítették ki.
Így például az ENSZ Alapokmányának megsértése, a nemzetközi emberi jogok vagy a humanitárius jog súlyos megsértése, valamint a nemzetközi bírósági határozatok be nem tartása mostantól érvényes indok egy ország vízummentes státuszának felfüggesztésére.
"Ez az eszköz segít megvalósítani azokat az értékeket, amely alapra közösségünk épült, és lehetővé teszi számunkra az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának érvényesítését" – mondta Matjaž Nemec szlovén EP-képviselő, a törvényjavaslat parlamenti előadója az Euronewsnak. "Egyetlen konkrét országot sem veszünk célba" – tette hozzá.
Mindazonáltal Izrael státusza azon országok közé tartozik, amelyeknél a legnagyobb a veszélye annak, hogy az új eljárás keretében megkérdőjelezik státuszát – mondták parlamenti források az Euronewsnak –, mivel a gázai háborúban háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolták, az ENSZ által felvetett vádak miatt. A források szerint Szerbia is célkeresztbe kerülhet az ENSZ által kiemelt emberi jogi aggályok okán.
Az eljárás értelmében az Európai Bizottságnak végrehajtási jogi aktust kell kiadnia ahhoz, hogy egy adott ország esetében egy évre felfüggessze a vízummentességet. Ehhez a döntéshez csak a tagállamok jóváhagyására van szükség, és minősített többséggel meg lehet akadályozni. A felfüggesztés meghosszabbításához a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell kiadnia, amelyet viszont a Tanács vagy a Parlament is meg tud akadályozni.
A schengeni térség országai (amely Ciprus, Írország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Norvégia kivételével az összes uniós tagállamot magában foglalja) szintén sürgethetik a Bizottságot az eljárás megindítására, ha bejelentik, hogy szerintük teljesülnek a mechanizmus elindításának feltételei. A Parlament nem kötelező erejű állásfoglalást is javasolhat, amelyben ajánlja egy ország vízummentes státuszának felfüggesztését.
"Valószínűbb, hogy egy uniós tagállam vetné fel Izrael kérdését, nem pedig a Parlament" - mondta az Euronewsnak egy, az ügyet jól ismerő forrás, hozzátéve, hogy a Parlament több képviselőcsoportja is az emberi jogok megsértésének felvételét szorgalmazta, Izraelre gondolva.
A migráció elrettentésének eszköze
A törvényjavaslatban szereplő egyéb jogszabályi változások között szerepelnek a migrációval kapcsolatos új rendelkezések. Jelenleg a schengeni térségben szabálytalanul tartózkodó, egy adott állampolgárságú személyek számának jelentős növekedése vagy az alacsony elismerési aránnyal rendelkező országból érkező menedékkérők számának növekedése indokolhatja a vízummentesség felfüggesztését.
A reform értelmében a szabálytalan tartózkodás növekedésének megítéléséhez szükséges küszöbérték az előző időszaki szám 50%-áról 30%-ra csökken. Eközben a menedékkérelmek "alacsony elismerési arányának" küszöbértéke a jelenlegi 4%-ról 20%-ra emelkedik. Ez kiszélesítené az érintett országok körét, és megkönnyítené a mechanizmus elindítását.
A változtatások célja, hogy üzenetet küldjenek a vízummentes hozzáférés előnyeit élvező országoknak, és arra ösztönözzék őket, hogy csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt. "A Tanácsot vezető lengyel elnökség keményen szorgalmazta ezt a reformot, mivel a tagállamok között erősek a törekvések. Ezért tudtunk ma megállapodásra jutni" - mondta Matjaž Nemec.
A kedden elért megállapodást még a Parlamentnek és a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia, mielőtt uniós jogszabállyá válna.