Magyarország és Szlovákia azzal fenyegetőzik, hogy bíróság elé állítja Ukrajnát a Lukoil vállalat kőolajszállításainak korlátozásáról szóló döntése miatt.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság kész közvetíteni a Magyarország és Szlovákia, illetve Ukrajna közötti, kiéleződött vitában. A feszültség Ukrajna azon döntése miatt alakult ki, hogy megerősíti a moszkvai székhelyű Lukoil vállalat elleni szankciókat, és ennek következtében korlátozza területén keresztül haladó orosz nyersolaj tranzitját.
Kijev azzal érvel, hogy a szankciókra azért van szükség, hogy a Kreml bevételeit, amelyek a harmadik évében járó katonai inváziót fenntartják, csökkenteni lehessen. Budapest és Pozsony azonban dühösen vágott vissza, és arra panaszkodtak, hogy az energiaellátás megszakítása veszélyezteti gazdaságukat.
A két ország közös levélben kérte a Bizottságot, hogy járjon közbe, és indítson konzultációs eljárást az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás keretein belül. Brüsszel tudomásul vette a petíciót, de az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az esetleges eljárást csak maga a végrehajtó hatalom kezdeményezhet, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kereskedelempolitika terén.
"Jelenleg tanulmányozzuk a levél tartalmát, és további információkat gyűjtünk, mielőtt bármilyen döntést hoznánk" - közölte kedden a Bizottság szóvivője. " A helyzetnek jelenleg nincs közvetlen hatása az EU kőolajellátásának biztonságára".
Magyarország és Szlovákia kérésére szerdán ülést tart a kereskedelempolitikai bizottság, amely "a tények értékelését" segíti majd.
"A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamokat érő hatások kezelését, és Ukrajnával együtt megoldást találjon" - tette hozzá a szóvivő, megjegyezve, hogy Kijevet is bevonják a megbeszélésekbe.
A közös levelet hétfőn küldték el, amikor az EU külügyminiszterei találkoztak azon az ülésen össze, amelynek napirendjén az orosz agresszió volt az első helyen. Magyarország képviselője, Szijjártó Péter kihasználta az alkalmat, hogy felvetette a témát társainak.
"Közöltük az ukrán hatóságokkal, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés volt" - fogalmazott Szijjártó közleményében.
"Furcsa, hogy egy, az EU-hoz integrálódni törekvő ország két tagállam energiaellátását is komolyan veszélyezteti".
Szlovák kollégája, Juraj Blanár ugyanilyen kritikusan nyilatkozott, és azt mondta, hogy a Lukoil-szállítások korlátozása a társulási megállapodás "egyértelmű megsértését" jelenti.
"Nem vagyunk hajlandóak politikai eszközzé válni" - írta a Facebookon. "Határozottan meg fogjuk védeni magunkat, és az európai jog minden lehetőségével élni fogunk".
A feszültségek miatt Magyarország és Szlovákia arra figyelmeztet, hogy ha az EU-s közvetítés nem ad kielégítő választ, bíróság elé idézik Ukrajnát.
Magyarország és Szlovákia - Csehországgal együtt - mentesül az orosz nyersolaj vásárlását tiltó uniós tilalom alól. Az Orbán Viktor által szorgalmazott eltérés lehetővé teszi a három, tengerparttal nem rendelkező állam számára, hogy az Oroszországból Közép-Európába vezető Barátság-vezetéken keresztül kőolajszállítmányokat kapjon.
A Lukoil a legérintettebb a vezeték kapcsán, de nem az egyetlen: a Tatneft, a Gazprom Neft, a Russneft és más kisebb cégek is használják az útvonalat. A Reuters szerint a vezeték déli ága naponta mintegy 250 ezer hordó orosz olajat szállít. A legnagyobb vásárló a MOL-csoport, amely finomítókat üzemeltet Szlovákiában és Magyarországon.
"Az uniós szankciók, amelyeket már többször vitattunk, és amelyekről ebben az esetben ismét bebizonyosodott, hogy nagyobb negatív hatást gyakorolnak Szlovákiára és az EU-ra, mint magára Oroszországra, egyértelműen kimondják, hogy Szlovákia az év végéig mentességet élvez az olajimportra" - áll Blanár nyilatkozatában.
HIRDETÉS"Az ukrán fél megakadályozta, hogy éljünk ezzel a mentességgel".
A szóváltás Orbán önjelölt "békemisszióját", egy sor előre be nem jelentett látogatást követően alakult ki. Július elején a magyar miniszterelnök Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe utazott, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljon. A Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozója rendkívül ellentmondásosnak bizonyult, és egyre nagyobb bojkottot okozott Magyarország július 1-jén kezdődött féléves uniós tanácsi elnökségével szemben.
Az ATV-nek adott interjújában Szijjártó összekapcsolta az olajvitát az Európai Békekerettel. Ez az a 6,5 milliárd eurós forrás, amelyből a tagállamok visszatérítést igényelhetnek, az Ukrajnának szállított fegyverek ellentételezéseként. Magyarország azonban több mint egy éve blokkolja a kifizetéseket.
"Amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja meg, addig mindenki felejtse el a 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási kompenzáció kifizetését" - mondta Szijjártó. "Mert hogy nézne az ki, hogy mi 6,5 milliárd euró kifizetéséhez hozzájárulunk, miközben Ukrajna az energiaellátásunk biztonságát veszélyezteti."
HIRDETÉS