Ha egy uniós országot megtámadnak, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a többi tagállam átengedje csapatait és felszerelését a határain, hogy erősítést nyújtson? Egy új terv korlátozná, hogy az egyik EU-tagállam mennyi ideig tarthatja fel egy másik tagállam hadseregét.
Az Európai Bizottság új "katonai schengeni" javaslata értelmében az EU tagállamainak békeidőben mindössze három napjuk, vészhelyzetben pedig hat órájuk lesz arra, hogy más európai katonai csapatokat és felszereléseket átengedjenek a határaikon, jelentősen javítva a katonai mobilitást a tömbön belül. A terv költségei 100 milliárd euróra rúghatnak.
"Ma a katonai felszerelések és csapatok mozgatása, mondjuk nyugatról keletre, sajnos hónapokig tart" - mondta Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős európai biztos. "Mi azt szeretnénk elérni, hogy ez napokon belül megtörténhessen. Nem lehet megvédeni egy kontinenst, ha nem tudunk átkelni rajta" - mondta az Euronews és más hírügynökségek részvételével tartott tájékoztatón. "Ez teljesen világos. Ezért hozzuk létre a katonai Schengent".
A katonai mobilitási csomagot hivatalosan szerdán bemutatják. Ez a legutóbbi az Európai Bizottság által az év eleje óta közzétett tervek sorában, amelyek célja az EU védelmi rendszerének jelentős megerősítése az évtized vége előtt. Egyes hírszerző ügynökségek szerint addigra Oroszországnak megvannak az eszközei egy újabb európai ország megtámadására.
A legfontosabb intézkedés a határokon átnyúló katonai mobilitás engedélyezésének felgyorsítása lesz. Jelenleg a 27 tagállam szabályai nincsenek összehangolva, és egyeseknek hetekbe telik, mire egy másik uniós ország átvonulási kérésére válaszolnak.
A Bizottság azt szeretné, ha ez a határidő békeidőben legfeljebb három napra, vészhelyzetben pedig mindössze hat órára csökkenne, és ez utóbbi esetben az engedélyt vélhetően meg is adnák.
Rövid távú, gyorsan megtérülő beruházások - van hozzá előkép
A terv egy új, fokozott európai katonai mobilitást biztosító, fokozott reagálási rendszert irányoz elő az EU polgári védelmi mechanizmusának mintájára, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén gyorsan segítséget kapjanak.
Ez magában foglal majd egy "katonai mobilitási szolidaritási alapot", ahol a tagállamok felszabadíthatnak eszközöket - például síneket, kompokat vagy stratégiai légi szállítmányokat - mások számára, valamint egy katonai mobilitási katalógust, amely felsorolja a polgári vállalatok katonai műveletekhez felhasználható kettős felhasználású közlekedési és logisztikai eszközeit.
Mindezt a munkát egy új katonai mobilitási szállítási csoport fogja koordinálni, amely minden tagállam nemzeti koordinátorából áll. Emellett prioritásként kezelik majd a finanszírozást 500 kiválasztott infrastrukturális projekt esetében, amelyeket a négy elfogadott katonai közlekedési folyosó javításához szükségesnek ítéltek, és amelyek helyét egyelőre még titokban tartják.
A cél az utak, vasútvonalak, kikötők, repülőterek, alagutak és hidak korszerűsítése, hogy azok elbírják a katonai felszerelések súlyát és méretét.
"A szilárd logisztikai hálózatok jelentik a különbséget a háborúk megnyerése és elvesztése között" - mondta Tzitzikostas, hozzátéve, hogy "a hangsúly a rövid távú, gyorsan nyerő beruházásokra helyeződik a kapacitás gyors növelése érdekében".
Az árcédula
Tzitzikostas becslése szerint 100 milliárd euróra lesz szükség ehhez a munkához, de az EU eddig mindössze 1,7 milliárd eurót különített el a katonai mobilitásra a jelenlegi, 2027-ig tartó többéves költségvetésben, amit az illetékes biztos "csepp a tengerben" összegnek nevezett.
A következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslat alig kevesebb mint 18 milliárd eurót irányoz elő, ami tízszeres növekedést jelent, de még mindig messze van a céltól. Azonban nem ez az egyetlen pénzalap, amely a tagállamok rendelkezésére áll.
Tekintettel arra, hogy az infrastruktúra kettős felhasználású, a tagállamoknak a kohéziós alapokat kellene megcsapolniuk, amelynek célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. Fel kellene használni a SAFE védelmi hitelprogramból származó forrásokat is.
Az uniós tagállamok, amelyek többsége NATO-tag is, ezeket a beruházásokat is beszámíthatják majd a szövetség új, ütőképes kiadási célkitűzésébe. Megjegyzendő, hogy Ausztria, Írország, Málta és Ciprus nem tagja az atlanti szövetségnek. Közülük leginkább Ausztriát érintheti a kontinentális katonai logisztika kérdése.
Tzitzikostas szerint "a világ geopolitikai helyzete most nem könnyű, ezért meg kell tanulnunk gyorsabban mozogni, meg kell tanulnunk keményebben dolgozni, és meg kell tanulnunk, hogy sokkal hamarabb hozzuk az eredményeket, mint ahogyan azt várnánk" - mondta.