Egyelőre csak alkudoznak, neveket húznak elő a kalapból. Ursula von der Leyen eddig biztos befutónak tűnt az Európai Bizottság elnöki posztjára, de az olasz sajtószabadságról szóló bizottsági jelentés publikálásának késleltetésével akár a vesztébe is rohanhat.
HIRDETÉSAz Európai Unió vezető tisztviselői hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák, vagy adott esetben meg is nevezzék, hogy kik tölthetik be az EU vezető tisztségeit a következő öt éves parlamenti ciklusban. Az informális csúcstalálkozó a blokk 27 állam- és kormányfőjének egyfajta alkudozása arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács elnöke, és hogy ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Rengeteg kritérium határozza meg a tárgyalásokat, a vezető tisztségek elosztásakor ugyanis figyelembe kell venni
- a politikai hovatartozást, vagy hogy
- földrajzilag honnan, tehát melyik országból érkezne a vezető, illetve
- a nemek közötti egyensúlyra is törekedni kell.
Angol nyelvű társoldalunk emlékeztet: 2019-ben Brüsszel többnapos huzavona, és egy egyéjszakás maratoni tárgyalás után választotta ki a neveket, de ezúttal valószínűleg könnyebb dolga lesz, ugyanis a másfél héttel ezelőtti EP-választásokat követően a vártnál gyorsabban alakult ki konszenzus arról, hogy
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenleg is regnáló elnöke lehet a legalkalmasabb jelölt a Bizottság élére,
- António Costa lehet Charles Michel utódja az Európai Tanács élén,
- Kaja Kallas pedig viheti a főképviselői posztot.
Lapunknak nyilatkozott egy névtelenséget kérő diplomata, aki szerint van remény a gyors megoldásra, de nem zárja ki, hogy a végleges megállapodást a június 27-i hivatalos EU-s csúcstalálkozóra halasztják.
Ursula von der Leyen taktikus haladását folyton beárnyékolja egy újabb balhé
Az Európai Bizottság elnöke februárban jelentette be, hogy újraindul a pozícióért, elemzők sora pedig azóta többször leszögezte, hogy jó esélye van még egy cikluson át vezetnie a Bizottságot. A 65 éves német politikus az elmúlt öt évben átvezette az EU-t a pandémián, hatásosan keverte a kártyákat az ukrajnai háború kirobbanását követően, és kézben tartotta, sőt nem tántorította el az Uniót a törvénykezési ambícióitól: említsük meg például a zöld megállapodást vagy a migrációs paktumot.
Von der Leyent azóta tartják biztos újrázónak, mióta pártja, az Európai Néppárt tarolt az európai parlamenti választásokon. A Néppárt 190 mandátumot szerzett, Von der Leyen pedig azonnal tárgyalni kezdett a szocialistákkal és a liberálisokkal egy centrista koalíció létrehozásáról, pedig alig pár hónappal ezelőtt még Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek hízelgett, magyarán a radikális jobboldalt engedte volna közel pártjához.
A Néppárttól balra lévő pártokban, illetve magában a Néppártban sem értettek egyet azzal, hogy Von der Leyen jobbra nyit. A kedélyek jelenleg csillapodni látszódnak, de mindez változhat már a mai nap folyamán: a Politico írta meg, hogy az Európai Bizottság halogatja egy, az olasz sajtószabadság helyzetének romlásáról szóló jelentés közzétételét, mely rámutat arra, hogyan hátráltatják az olasz sajtó működését Meloni 2022-es hivatalba lépése óta. A lap emlékeztet egy májusi esetre, amikor az állami műsorszolgáltató, a RAI újságírói sztrájkba léptek, mert úgy érezték, hogy a tévétársaságot a kormány szócsövévé alakítanák.
A jelentés publikálását a Politico forrásai szerint maga Von der Leyen késlelteti, mivel nem akarja nyíltan bírálni Olaszországot a megválasztása előtt - amennyiben ez igaz, akkor ez kérdéseket, sőt
A jelentés a brüsszeli lap információi szerint csak azután kerülhet nyilvánosságra, hogy az Európai Parlament a támogatásáról biztosítja Von der Leyent, magyarán akár szeptemberig visszatarthatják a jelentést. A Bizottság szóvivője, Olof Gill eközben megvédte elnökét, és azt mondta, hogy a jelentést még nem öntötték végleges formájába, ezért nem is lehet publikálni.
Von der Leyennek most is fontos Meloni szövetsége, mivel szeretné megszerezni pártja támogatását a jelöléshez.
Emlékeztetőül: 2019-ben Von der Leyen mindössze kilenc szavazattal nyerte meg a bizottsági elnöki széket, miután egyes kormányfők megpuccsolták Manfred Webert, a Néppárt akkori csúcsjelöltjét, és jelenlegi elnökét.
Von der Leyen győzelméhez akkor a Fidesz 12 szavazatott tett hozzá, de a Fidesz már nem tagja a Néppártnak, sőt a KDNP sem, akik egy EP-képviselőjükkel azután intettek búcsút nekik, miután kiderült, hogy a Magyar Péter alelnökölte Tisza hét képviselővel ülhet be a frakcióba, ez a hét képviselő pedig hét igen szavazatot jelenthet a jelenleg is regnáló bizottsági elnök újraválasztásához.
Von der Leyent a jelölést követően az Európai Parlament választhatja meg, ahol az újonnan megválasztott képviselők többségének, tehát minimum 361 törvényhozónak az igen szavazatára van szüksége.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfő délután a csúcstalálkozóra érkezve újságírókkal közölte, hogy szerinte nincs szükség Meloni támogatására ahhoz, hogy Von der Leyen legyen a Bizottság elnöke, sőt arra sem, hogy Kaja Kallas legyen a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Von der Leyen mellett a Bizottság élére felmerült az euró megmentőjének is nevezett volt olasz miniszterelnök, Mario Draghi, illetve az Európai Tanács elnöke, Charles Michel neve. Utóbbiról azt mondják, esélytelen lenne a győzelemre.
António Costa kerülhet az Európai Tanács élére
Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport (S&D) 136 mandátummal a második helyen végzett az EP-választáson, a balközép pártcsalád célja pedig az Európai Tanács elnöki posztja.
A Tanács nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, de ettől még jelentős szerv, melyet a fentebb is említett Charles Michel, ismert belga liberális politikus és korábbi belga miniszterelnök vezet. A Tanács esetében az elnöki hivatal 2,5 éves ciklusra szól, egy ember pedig maximum két ciklusban töltheti be a posztot, így Michel már nem is indulhat érte.
Michel elnöksége megosztó volt, egyesek szerint hiba volt egy olyan fiatal, 1975-ös születésű politikusnak adni a hivatalt, mint amilyen ő. A szocialisták épp ezért érezték úgy, hogy egy veterán politikus nevét dobják be, így lett jelöltjük a 62 éves António Costa, aki 2015 és 2023 között Portugália miniszterelnökeként dolgozott. Costa konstruktív kormányfő volt, Brüsszellel is jó kapcsolatokat ápolt, miniszterelnöki karrierje azonban csúfos véget ért: 2023. novemberében mondott le, amikor kabinetjének több tagjáról is kiderült, hogy korruptak. Costát is hírbe hozták az ügyekkel kapcsolatban, de később közölték, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvben összekeverték António Costa nevét António Costa Silva gazdasági miniszterével, így végül tisztázta magát.
HIRDETÉSCosta mellett még a dán Mette Frederiksen neve került szóba a Tanács élére, de ezt a politikus tagadta, illetve: miként a Bizottság, úgy a Tanács élére is szóba jött Mario Draghi neve.
Kaja Kallas
A Renew Europe EP-frakció tagjai eddig 102 széket foglaltak az európai parlamentben, a 2024-es választásokon azonban 80-ra csökkent mandátumaik száma - ezzel együtt nem kizárt, hogy csúcsvezetői álláshoz jutnak.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelenleg Josep Borrell. A hivatal az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta tölt be igazán jelentős szerepet, még ha hatékonyságát szokás is megkérdőjelezni. Borrell meggyőződéses szocialista, az EU-s diplomatáknak pedig nem egyszer okozott fejtörést azzal, hogy magánvéleményt közölt nemzetközi diplomáciai kérdésekben, és nem azt, amiben a 27 tagállamban látszólag közmegegyezés van.
Borrell utódjának kiválasztásában sokat nyomhat a latba, hogy melyik országból, vagy hogy Európa melyik régiójából érkezik. A Bizottság és a Tanács Nyugat-, illetve Dél-Európa felé tart, a főképviselői posztra így lecsaphat valaki a blokk keleti részéből, csakhogy a "liberális és kelet-európai kettős kritériuma" jelentősen csökkenti a jelöltek listáját - Kaja Kallas észt miniszterelnököt viszont a legelső helyre nyomja.
Kallas az ukrajnai háború kirobbanása óta ismert EU-s politikus, aki folyton keményebb szankciókat kér a Kreml ellenében, és nem rest szidni a nyugati szövetségeseket, akik nem segítik kellően Kijevet a Moszkvával vívott háborúban.
HIRDETÉSKallas mellett még szóba jött a nemrég lemondott belga miniszterelnök, Alexander De Croo neve, ám nyugat-európai származása most nem számít ütőkártyának.
Hétfő délután már arról érkeztek hírek a brüsszeli csúcsról, hogy Kallas lesz a jelölt a főképviselői posztra. Uniós diplomaták szerint az észt miniszterelnök pragmatikus és kemény politikus.
Meloni találkozott Orbánnal
A vezetők vacsorája előtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök találkozott Orbán Viktorral a brüsszeli Amigo szállodában. Az Euronews információi szerint a két miniszterelnök egy órát tárgyalt egymással nagyrészt arról, hogy a Fidesz belép-e az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládba az EP-ben. Orbán a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés sikeres volt, és hozzátette, hogy "Olaszországgal általában minden és mindig jól megy."