EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Megy vagy marad? Von der Leyen és más vezetők sorsáról is dönthetnek a hétfői EU-csúcson

Ursula von der Leyen és Kaja Kallas az uniós csúcspozíciókra pályázók között van.
Ursula von der Leyen és Kaja Kallas az uniós csúcspozíciókra pályázók között van. Szerzői jogok Europea Union, 2023.
Szerzői jogok Europea Union, 2023.
Írta: Jorge LiboreiroAida Sanchez Alonso
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Egyelőre csak alkudoznak, neveket húznak elő a kalapból. Ursula von der Leyen eddig biztos befutónak tűnt az Európai Bizottság elnöki posztjára, de az olasz sajtószabadságról szóló bizottsági jelentés publikálásának késleltetésével akár a vesztébe is rohanhat.

HIRDETÉS

Az Európai Unió vezető tisztviselői hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák, vagy adott esetben meg is nevezzék, hogy kik tölthetik be az EU vezető tisztségeit a következő öt éves parlamenti ciklusban. Az informális csúcstalálkozó a blokk 27 állam- és kormányfőjének egyfajta alkudozása arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács elnöke, és hogy ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Rengeteg kritérium határozza meg a tárgyalásokat, a vezető tisztségek elosztásakor ugyanis figyelembe kell venni

  • a politikai hovatartozást, vagy hogy
  • földrajzilag honnan, tehát melyik országból érkezne a vezető, illetve
  • a nemek közötti egyensúlyra is törekedni kell.

Angol nyelvű társoldalunk emlékeztet: 2019-ben Brüsszel többnapos huzavona, és egy egyéjszakás maratoni tárgyalás után választotta ki a neveket, de ezúttal valószínűleg könnyebb dolga lesz, ugyanis a másfél héttel ezelőtti EP-választásokat követően a vártnál gyorsabban alakult ki konszenzus arról, hogy

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenleg is regnáló elnöke lehet a legalkalmasabb jelölt a Bizottság élére,
  • António Costa lehet Charles Michel utódja az Európai Tanács élén,
  • Kaja Kallas pedig viheti a főképviselői posztot.

Lapunknak nyilatkozott egy névtelenséget kérő diplomata, aki szerint van remény a gyors megoldásra, de nem zárja ki, hogy a végleges megállapodást a június 27-i hivatalos EU-s csúcstalálkozóra halasztják.

Ursula von der Leyen taktikus haladását folyton beárnyékolja egy újabb balhé

Az Európai Bizottság elnöke februárban jelentette be, hogy újraindul a pozícióért, elemzők sora pedig azóta többször leszögezte, hogy jó esélye van még egy cikluson át vezetnie a Bizottságot. A 65 éves német politikus az elmúlt öt évben átvezette az EU-t a pandémián, hatásosan keverte a kártyákat az ukrajnai háború kirobbanását követően, és kézben tartotta, sőt nem tántorította el az Uniót a törvénykezési ambícióitól: említsük meg például a zöld megállapodást vagy a migrációs paktumot.

Von der Leyent azóta tartják biztos újrázónak, mióta pártja, az Európai Néppárt tarolt az európai parlamenti választásokon. A Néppárt 190 mandátumot szerzett, Von der Leyen pedig azonnal tárgyalni kezdett a szocialistákkal és a liberálisokkal egy centrista koalíció létrehozásáról, pedig alig pár hónappal ezelőtt még Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek hízelgett, magyarán a radikális jobboldalt engedte volna közel pártjához.

Ursula von der Leyen
Ursula von der LeyenFotó: EU

A Néppárttól balra lévő pártokban, illetve magában a Néppártban sem értettek egyet azzal, hogy Von der Leyen jobbra nyit. A kedélyek jelenleg csillapodni látszódnak, de mindez változhat már a mai nap folyamán: a Politico írta meg, hogy az Európai Bizottság halogatja egy, az olasz sajtószabadság helyzetének romlásáról szóló jelentés közzétételét, mely rámutat arra, hogyan hátráltatják az olasz sajtó működését Meloni 2022-es hivatalba lépése óta. A lap emlékeztet egy májusi esetre, amikor az állami műsorszolgáltató, a RAI újságírói sztrájkba léptek, mert úgy érezték, hogy a tévétársaságot a kormány szócsövévé alakítanák.

A jelentés publikálását a Politico forrásai szerint maga Von der Leyen késlelteti, mivel nem akarja nyíltan bírálni Olaszországot a megválasztása előtt - amennyiben ez igaz, akkor ez kérdéseket, sőt

aggályokat vet fel a Bizottság elnökekének pártatlanságával kapcsolatban.

A jelentés a brüsszeli lap információi szerint csak azután kerülhet nyilvánosságra, hogy az Európai Parlament a támogatásáról biztosítja Von der Leyent, magyarán akár szeptemberig visszatarthatják a jelentést. A Bizottság szóvivője, Olof Gill eközben megvédte elnökét, és azt mondta, hogy a jelentést még nem öntötték végleges formájába, ezért nem is lehet publikálni.

Von der Leyennek most is fontos Meloni szövetsége, mivel szeretné megszerezni pártja támogatását a jelöléshez.

Emlékeztetőül: 2019-ben Von der Leyen mindössze kilenc szavazattal nyerte meg a bizottsági elnöki széket, miután egyes kormányfők megpuccsolták Manfred Webert, a Néppárt akkori csúcsjelöltjét, és jelenlegi elnökét.

Von der Leyen győzelméhez akkor a Fidesz 12 szavazatott tett hozzá, de a Fidesz már nem tagja a Néppártnak, sőt a KDNP sem, akik egy EP-képviselőjükkel azután intettek búcsút nekik, miután kiderült, hogy a Magyar Péter alelnökölte Tisza hét képviselővel ülhet be a frakcióba, ez a hét képviselő pedig hét igen szavazatot jelenthet a jelenleg is regnáló bizottsági elnök újraválasztásához.

Von der Leyent a jelölést követően az Európai Parlament választhatja meg, ahol az újonnan megválasztott képviselők többségének, tehát minimum 361 törvényhozónak az igen szavazatára van szüksége.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfő délután a csúcstalálkozóra érkezve újságírókkal közölte, hogy szerinte nincs szükség Meloni támogatására ahhoz, hogy Von der Leyen legyen a Bizottság elnöke, sőt arra sem, hogy Kaja Kallas legyen a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

Von der Leyen mellett a Bizottság élére felmerült az euró megmentőjének is nevezett volt olasz miniszterelnök, Mario Draghi, illetve az Európai Tanács elnöke, Charles Michel neve. Utóbbiról azt mondják, esélytelen lenne a győzelemre.

HIRDETÉS

António Costa kerülhet az Európai Tanács élére

Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport (S&D) 136 mandátummal a második helyen végzett az EP-választáson, a balközép pártcsalád célja pedig az Európai Tanács elnöki posztja.

A Tanács nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, de ettől még jelentős szerv, melyet a fentebb is említett Charles Michel, ismert belga liberális politikus és korábbi belga miniszterelnök vezet. A Tanács esetében az elnöki hivatal 2,5 éves ciklusra szól, egy ember pedig maximum két ciklusban töltheti be a posztot, így Michel már nem is indulhat érte.

António Costa, korábbi portugál miniszterelnök
António Costa, korábbi portugál miniszterelnökFotó: EU

Michel elnöksége megosztó volt, egyesek szerint hiba volt egy olyan fiatal, 1975-ös születésű politikusnak adni a hivatalt, mint amilyen ő. A szocialisták épp ezért érezték úgy, hogy egy veterán politikus nevét dobják be, így lett jelöltjük a 62 éves António Costa, aki 2015 és 2023 között Portugália miniszterelnökeként dolgozott. Costa konstruktív kormányfő volt, Brüsszellel is jó kapcsolatokat ápolt, miniszterelnöki karrierje azonban csúfos véget ért: 2023. novemberében mondott le, amikor kabinetjének több tagjáról is kiderült, hogy korruptak. Costát is hírbe hozták az ügyekkel kapcsolatban, de később közölték, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvben összekeverték António Costa nevét António Costa Silva gazdasági miniszterével, így végül tisztázta magát.

Costa mellett még a dán Mette Frederiksen neve került szóba a Tanács élére, de ezt a politikus tagadta, illetve: miként a Bizottság, úgy a Tanács élére is szóba jött Mario Draghi neve.

HIRDETÉS

Kaja Kallas

A Renew Europe EP-frakció tagjai eddig 102 széket foglaltak az európai parlamentben, a 2024-es választásokon azonban 80-ra csökkent mandátumaik száma - ezzel együtt nem kizárt, hogy csúcsvezetői álláshoz jutnak.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelenleg Josep Borrell. A hivatal az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta tölt be igazán jelentős szerepet, még ha hatékonyságát szokás is megkérdőjelezni. Borrell meggyőződéses szocialista, az EU-s diplomatáknak pedig nem egyszer okozott fejtörést azzal, hogy magánvéleményt közölt nemzetközi diplomáciai kérdésekben, és nem azt, amiben a 27 tagállamban látszólag közmegegyezés van.

Kaja Kallas
Kaja KallasFotó: AP

Borrell utódjának kiválasztásában sokat nyomhat a latba, hogy melyik országból, vagy hogy Európa melyik régiójából érkezik. A Bizottság és a Tanács Nyugat-, illetve Dél-Európa felé tart, a főképviselői posztra így lecsaphat valaki a blokk keleti részéből, csakhogy a "liberális és kelet-európai kettős kritériuma" jelentősen csökkenti a jelöltek listáját - Kaja Kallas észt miniszterelnököt viszont a legelső helyre nyomja.

Kallas az ukrajnai háború kirobbanása óta ismert EU-s politikus, aki folyton keményebb szankciókat kér a Kreml ellenében, és nem rest szidni a nyugati szövetségeseket, akik nem segítik kellően Kijevet a Moszkvával vívott háborúban.

HIRDETÉS

Kallas mellett még szóba jött a nemrég lemondott belga miniszterelnök, Alexander De Croo neve, ám nyugat-európai származása most nem számít ütőkártyának.

Hétfő délután már arról érkeztek hírek a brüsszeli csúcsról, hogy Kallas lesz a jelölt a főképviselői posztra. Uniós diplomaták szerint az észt miniszterelnök pragmatikus és kemény politikus.

Meloni találkozott Orbánnal

A vezetők vacsorája előtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök találkozott Orbán Viktorral a brüsszeli Amigo szállodában. Az Euronews információi szerint a két miniszterelnök egy órát tárgyalt egymással nagyrészt arról, hogy a Fidesz belép-e az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládba az EP-ben. Orbán a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés sikeres volt, és hozzátette, hogy "Olaszországgal általában minden és mindig jól megy."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ursula von der Leyen nem lesz a teremben, amikor az uniós csúcspozíciókról kezdenek egyezkedni

Helyreigazította Orbán Viktort az Európai Bizottság az európai migráció ügyében

Macron előrehozott választása: mesterterv vagy oroszrulett?