EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

A szélsőjobb térnyerése közvetetten erősíti meg az Európai Néppártot és szövetségeseit

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Mared Gwyn JonesTamas Fencsik
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az Európai Néppárt lesz a 2024-2029-es európai parlamenti ciklus meghatározó ereje, a néppárti Ursula von der Leyen pedig jó eséllyel lehet másodszor is az Európai Bizottság elnöke. A radikális- és a szélsőjobboldal eközben Marine Le Pen és Giorgia Meloni árnyékában formálódik újra.

HIRDETÉS

Vasárnap értek véget a 2024-es európai parlamenti választások, melynek során az Európai Unió 27 országában mintegy 185 millió választópolgár voksolhatott. A jobboldali pártok támogatottsága a kontinens minden részén nőtt, az Európai Parlament erőviszonyai pedig ennek hatására megbillentek.

A korábbi előrejelzések azt mutatták, hogy a radikális- és a szélsőjobboldali fronton politizáló pártok támogatottsága nőni fog, ami a várthoz képest kisebb mértékben történt meg. Miként angol társoldalunk elemzésében írja: az Európa-barát nagykoalíció marad az EP központi ereje. Az említett nagykoalícióhoz csatlakozhat a magyarországi választásokon 29,69 százalékos támogatottsággal szereplő, Magyar Péter vezette TISZA párt.

A hétfő reggeli becslések szerint a nagykoalíció pártszövetségei, így a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), valamint a liberális Renew Europe képviselőcsoport 720 mandátumból 403-at szerzett meg. Az említett frakciók uniós szinten évek óta együtt dolgoznak, és eddig sikeresen megakadályozták, hogy a radikális pártok bekerüljenek a politikai fősodorba, ez a képlet pedig nagy valószínűséggel a következő öt évben sem változik.

Fókuszban a Néppárt és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Az Európai Néppárt egyértelmű győzelmet aratott a választásokon, a következő parlamentben 184 képviselővel ülnek le. Ez egyértelmű dominancia, Von der Leyen vasárnap magabiztosan közölte, hogy nélkülük nincs parlamenti többség.

A bizottsági elnököt az utóbbi időben rengeteget kritizálták, amiért azt mondta, hogy a jövőben kész együttműködni a radikális jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció egyes pártjaival. Az ECR tagja például a korábbi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), illetve a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Olaszország Fivérei, vagyis a Fratelli d'Italia.

A néppárti frakcióból érkező első jelek azt sugallják, hogy a Néppárt hű marad eddigi szövetségeseihez, amit megerősít Roberta Metsolának az Euronewsnak adott vasárnapi nyilatkozata. Az EP elnöke azt mondta csatornánknak, hogy a "parlament Európa-párti központja erős, és a továbbiakban is kitart." Metsola nyilatkozata után nem sokkal Von der Leyen bejelentette, hogy akár a szocialistákkal és a liberálisokkal is kész együttműködni pusztán azért, hogy "Európa érdekében parlamenti többséget építsenek". Nicolas Schmit, a szocialisták vezetője hamar reagált a bizottsági elnök szavaira, és leszögezte, hogy egyes kérdésekben készek együttműködni a Néppárttal.

Von der Leyen szavai biztatóak lehetnek, de meg kell jegyezni, hogy az Európai Parlament koalícióinak pártjai nem mindig szavaznak egy irányba, ilyen volt például a kifejezetten érzékeny témának számító európai zöld megállapodás, vagy éppen a migrációs kérdések.

A korlátozott mozgástér miatt a Néppárt ad hoc módon támaszkodhat a tőle jobbra álló más pártokra vagy pártcsaládokra, többek között az új bizottsági elnök megválasztásánál is.

Von der Leyen második ciklusa még távolról sem biztos

Az Európai Néppárt nyolc képviselővel többet ültethet az Európai Parlamentbe, mint amennyi mandátummal a 2019-2024-es ciklusban rendelkezett, Ursula von der Leyen pedig újabb ciklusra készül az Európai Bizottság élén. Újraválasztását számos külső erő befolyásolhatja, például az EP felosztása, illetve Emmanuel Macron francia elnök vasárnapi döntése, miszerint feloszlatja a francia Nemzetgyűlést, és előrehozott parlamenti választásokat ír ki. Macron azután jelentette be döntését, hogy kiderült: a Marine Le Pen féle Nemzeti Tömörülés tarolt a franciaországi választásokon.

Egyesek szerint a meggyengült Macron és a szintén nem túl fényes eredményeket felmutató Olaf Scholz német kancellár (az ő pártja a harmadik helyen végzett a németországi választásokon, lemaradva a fő ellenzéki CDU/CSU-tól és a szélsőjobbos AfD-től) kisiklathatják a jelöltségét.

Az uniós vezetők június 28-án gyűlnek össze Brüsszelben, ekkor kell megnevezni hivatalosan is a jelöltjüket a Bizottság vezetői posztjára. Mindez néhány nappal azelőtt történik, hogy a választók Franciaországban az urnákhoz járulhatnak, Von der Leyen viszont olyannyira népszerűtlen Franciaországban, hogy még a francia néppárti delegáció is ellenzi az újraválasztását - egy esetleges jelölés pedig tovább csökkentheti Macron népszerűségét, így azt is, hogy az előrehozott választáson pártja jól szerepeljen.

Ursula von der Leyen
Ursula von der LeyenFotó: AP

Von der Leyen megválasztásához (persze azon túl, hogy egyáltalán jelölik az elnöki posztra) az Európai Parlament 361 újonnan megválasztott képviselőjének abszolút többsége kell. A titkos szavazást eredetileg szeptember közepére tervezték, de médiaértesülések szerint már az új parlament július 18-i, strasbourgi alakulóülésen sor kerülhet rá.

Ha csak a Néppártot nézzük: a nemzeti delegációk közül egyesek ellenezhetik Von der Leyen újraválasztását, és amennyiben a szocialisták és a liberálisok is arra buzdítják a tagjaikat, hogy voksoljanak rá, az épp a kisebb, nemzeti koalíciók lázadásához vezethet, amit Giorgia Meloni hűthet le: az olasz miniszterelnök pártja 24 képviselővel érkezhet az új EP-be, azaz éppúgy lehet belőle királycsináló, mint ahogy tönkre is tehet bárkit, de a Bizottság elnökét aligha szeretné leváltani, még ha a Néppárt főtitkára hétfőn be is jelentette, hogy nem kötnek formális megállapodást Meloni pártjával.

Teljes zavar a radikálisok környékén, Le Pen és

A héten megkezdőnek az új Európai Parlament frakciós tárgyalásai:

  • egyrészt az újonnan érkező pártok keresnek maguknak pártcsaládot (ilyen a vasárnapi választásokon kimagaslóan szereplő, az EP-be hét képviselőt juttató TISZA párt),
  • másrészt a politikai értelemben hajléktalannak titulálható pártok (például a Fidesz) egyezkedhetnek arról, hogy melyik frakcióba lépjenek be.

A hajléktalan pártok közé a szélsőjobboldali és a radikális erők tartoznak, így nem meglepő, ha átszerveződik a két jobboldali csoportosulás, az Identitás és Demokrácia (ID) és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), melyek közül utóbbihoz jó eséllyel csatlakozhat a Fidesz.

HIRDETÉS

Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés a vasárnapi EP-választáson a francia szavazatok 31 százalékát szerezte meg, így Le Pen már EU-s tényezőként udvarolhat tovább Meloninak. Le Pen ölelése viszont halálos lehet, Melonit ugyanis beskatulyázná egy tőle radikálisabb párttal való szövetség, és a tőle balra eső pártokkal kisebb eséllyel tudna csak együttműködni: ami egyet jelent azzal, hogy nem lenne akkora beleszólása az uniós politika alakításába.

A hírhedt AfD-s képviselőt kiszavazták a párttársai az EP-küldöttségből

A korábban az ID-ből kirúgott német AfD a parádés választási eredményeik ellenére nehéz helyzetben van: az utóbbi hónapokban számos botrányuk volt, melyek nagyrészt Maximilian Krah nevéhez köthetők. Krah az AfD egyik leghírhedtebb figurája, de jelen állás szerint vége van az EP-s karrierjének. Hétfőn délután ő maga jelentette be, hogy az AfD-s küldöttség kiszavazta őt az EP-frakcióból.

A döntés nem meglepő, hiszen éppen Krah balhéi miatt repült az AfD-t az ID-ből. Emlékeztetőül: május elején a rendőrség házkutatást tartott a képviselő brüsszeli irodáiban, kínai asszisztensét, Jian Guót pedig letartóztatták, mert állítólag Pekingnek kémkedett. És ha mindez nem lett volna elég: Krah megengedően nyilatkozott a náci SS-tisztekről, amikor közölte, hogy van egy barátja, aki Waffen SS-ben szolgált, és szerinte nem volt mindenki bűnöző, aki oda belépett.

Mivel az AfD számára kétséges lett volna, hogy létrehozzon egy ID-től jobbra eső frakciót, most nagy valószínűséggel visszaédesgetnék magukat az ID-be. Más kérdés, hogy ezért milyen alkukat kell megkössenek, ha egyáltalán van erre esélyük.

HIRDETÉS

A konzervatív-liberális frakció létszámát közvetetten nyomta lejjebb a holland szélsőjobb

A választások nagy vesztese még a Renew Europe képviselőcsoport, náluk 22-vel kevesebb képviselő ül majd a következő ciklusban az utóbbi öt évhez képest. Valérie Hayes pártelnök már jelezte, hogy a holland Szabad Demokrata Néppártot kizárják soraikból, ugyanis a párt megállapodott a kormányalakításról Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártjával.

Döntésükből kifolyólag a Renew Europe mandátumainak száma 76-ra csökken, így jó eséllyel közeledhetnek majd a Néppárthoz: ez a közeledés éppen 76 voksot jelenthet Ursula von der Leyennek, amivel bebiztosíthatja, hogy újrázhasson az Európai Bizottság elnökeként.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megerősödött a Néppárt és a szélsőjobb, a liberálisok és a zöldek a vesztesei az EP-választásoknak

Magyar szövetségese is lehet a kiközösített, szélsőjobbos AfD-nek az Európai Parlamentben

Toroczkai László: el kell számoltatni Ursula von der Leyent