Ehhez persze az is kell, hogy az Osztrák Szabadságpárt megnyerje a szeptemberi parlamenti választásokat Ausztriában. A Herbert Kickl vezette politikai formáció előszeretettel játszik az orbáni kottából, és Brüsszellel ellentétben támogatta a magyar miniszterelnök moszkvai útját.
HIRDETÉSSzeptember 29-én parlamenti választásokat tartanak Ausztriában, melyen jó eséllyel nyerhet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Az FPÖ Orbán Viktor közeli szövetségese az Európai Parlamentben, ugyanis ők is beültek a részben a Fidesz által gründolt, de a francia Nemzeti Tömörülés által vezetett Patrióták Európáért frakcióba. A frakció pártjai Brüsszel-kritikusak, Ukrajna támogatását pedig teljesen másképpen képzelik az általános közös EU-s állásponthoz képest.
Orbán az utóbbi két és fél évben többször is blokkolt olyan összuniós intézkedéseket, melyek Oroszországot célozták. Az ukrajnai háború kezdete óta több szankciót is megvétózott, a vétónak köszönhetően pedig sikeresen ért el változtatást a szankciós csomagban.
Az európai kormányok és a vezető radikális, adott esetben keményvonalas nacionalista pártok a magyar miniszterelnökhöz vétópolitikájához képest mérsékeltebb utat választottak az EP-ben, Herbert Kickl FPÖ-vezető azonban nem: ő EU-s politikusként szívesen játszik az orbáni, hazai politikusként pedig az „illiberális" kottából.
"Új korszakba lép az európai politika" - közölte Bécsben júniusban, amikor Orbánnal és Andrej Babis volt cseh miniszterelnökkel karöltve bejelentették a Patrióták Európáért megalakulását, mely az EP júliusi alakuló ülésére a harmadik legnagyobb parlamenti frakcióvá nőtte ki magát.
Kreml-szimpátia és Orbán-féle békepártiság
Az EU-nak közös, hivatalos álláspontja van azzal kapcsolatban, hogy miként segíti Ukrajnát az oroszok ellen vívott háborúban, egy FPÖ-vezette osztrák kormány viszont nehezítené az egységes fellépést a fegyver- és a humanitárius segélyek szállításának ügyében.
Az egységes álláspontnak nem volt része Orbán korábbi "békemissziója", melynek során a Kreml falain belül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, ráadásul nem volt világos, hogy mindezt a soros uniós elnökséget vivő Magyarország küldöttjeként teszi, vagy magánakciót hajt végre. Orbán helyett az EU vezetői tisztázták a helyzetet, amikor közölték, hogy magánakcióról van szó, és hogy Orbán nem tárgyalhat az Unió nevében. A "békemisszió" sikeréről egyelőre nem szól a fáma, de az tény, hogy Orbán moszkvai vizitét követően Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök tisztázta Moszkva ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját:
Ezt az állásfoglalást Orbán és Kickl sem kommentálta, utóbbi viszont Ursula von der Leyen bizottsági elnököt a magyar kormány tagjaihoz hasonlóan "háborúpártinak" nevezte, és közölte, hogy
- támogatja Orbán útját (melynek során Orbán Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt),
- illetve a mielőbbi békekötés pártján áll (megj: ezzel a világ jórésze így van),
- majd részlegesen idézte Ferenc pápa szavait, miszerint a Vatikánnak igaza van, amikor azt mondja, hogy Kijevnek "legyen bátorsága fehér zászlót lengetve" érkezni egy béketárgyalásra. A vatikáni reakció nem maradt el, és figyelmeztettek: a katolikus egyház szerint a béketárgyalások előfeltétele, hogy Oroszország leállítja az agressziót.
Erősödő vétós politika miatt kerülhet nehezebb helyzetbe Ukrajna
Az Ukrajnára nehezedő nyomás az Oroszországgal való megegyezésre nemcsak osztrák, hanem szlovák is cseh vonalról is árad. Robert Fico szlovák miniszterelnök tavaly őszi megválasztását követően leállította az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezést, és azóta is ellenzi Kijev NATO-csatlakozását. Azzal együtt, hogy egy követ fúj Orbánnal és Kickllel, a Patrióták Európáért frakcióba nem léptette be pártját, noha az FPÖ hosszasan udvarolt a SMER-nek.
Az FPÖ esetleges kormányra kerülésével felerősödhetnek az Ukrajna támogatását Ficóhoz és Orbánhoz hasonlóan ellenző hangok az Unióban. Ausztriáról tudni kell: nem küld direkt katonai támogatást Kijevnek, földgázának jó részét pedig még minidig Oroszországból importálja, noha már rálépett arra az útra, hogy leváljanak a vezetékről. Paul Schmidt, az Austrian Society for European Politics think tank vezetője azt mondta, hogy az FPÖ színrelépésével az EU-nak nehezebb lesz a további szankciókat elfogadtatni, és Magyarország mellett Ausztria lehet a másik potenciálisan vétózó ország Brüsszelben.
Muszlim- és a bevándorlásellenesség a választási étlapon
Európai társaihoz hasonlóan az FPÖ is kemény hangnemben szól a migrációval és az iszlámmal kapcsolatban, és azt ígéri, hogy (ismét az orbáni kotta) hatalomra kerülése esetén nem hagyja, hogy Brüsszel beavatkozzon a nemzeti ügyekbe. Az Euractiv kereste az FPÖ-t, hogy fejtsék ki, pontosan mire gondolnak, de a párt vezető tisztségviselői elutasították az interjúkéréseket, szóvivőjük pedig azt mondta, hogy „osztrák félként kommunikációs munkánk során kizárólag a hazai médiára és ügynökségekre koncentrálunk.”
Ami biztos: az FPÖ a legutóbbi felmérések szerint a szavazatok 27 százalékát viheti az osztrák választásokon, ezzel megelőzve a Karl Nehammer kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppártot (OVP). Győzelem esetén viszont számos nehézségbe ütközhet az FPÖ: 27 százalékkal csak koalícióban tudnak kormányt alakítani, az OVP pedig kizárta, hogy Kickllel koalícióra lépjen, viszont az FPÖ-t ebben a nyilatkozatban nem említette, magyarán a pártszövetség abban az esetben még létrejöhet, ha az FPÖ élén nem Kickl áll.
Az osztrák semlegesség mindenek előtt
Kickl ellenfelei azzal vádolják az FPÖ-t, hogy még 2016-ban (tehát egy évvel legutóbbi kormányra kerülése előtt) lepaktált Moszkvával, és hogy októbertől Putyin bábjaként kormányoznának Ausztriában. A vádakra rendre úgy kontráz a párt, hogy ők az egyetlen osztrák politikai formáció, mely komolyan gondolja az alkotmányban rögzített osztrák semlegességet.
A közvélemény-kutatások jó része azt mutatja, hogy az osztrákok nagy része szerint távolról sem biztonságos olyan nagyhatalmakat provokálni, mint amilyen Oroszország, és hogy azt szeretnék, ha az ország továbbra is semleges maradna. Kickl erre a vonatra felülve óvatosan érvel: Thomas Hofer osztrák politikai elemző szerint azért nem dicséri közvetlenül Putyint, mert jobban hangzik, ha azt mondja, hogy az ország Ukrajna-politikája fenyegeti az osztrák semlegességet - ezzel ugyanis továbbra is a hazafi politikus szerepében tetszeleghet.