Az Európai Néppárt (EPP) megtagadta a főbb politikai pártok által támogatott közös nyilatkozat aláírását, amely elítéli a politikusokkal szembeni erőszakot a júniusi választások előtt.
Az "A demokrácia védelmében" című nyilatkozatot szerdán tették közzé a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/EFA és a Baloldal aláírásával, de figyelemre méltó módon a jobbközép formáció támogatása nélkül.
A kétoldalas nyilatkozat egy reakció arra, hogy néhány napja megverték Matthias Ecke német szocialista EP-képviselőt, aki kampányplakátokat ragasztott Drezdában. Négy, 17 és 18 év közötti gyanúsítottat azonosítottak elkövetőként a brüsszeli közvéleményt is megrázó incidenssel kapcsolatban.
Ursula von der Leyen, az EPP csúcsjelöltje elítélte a támadást, és azt mondta, "az elkövetőket felelősségre kell vonni", Manfred Weber, a párt vezetője pedig "teljes szolidaritását" fejezte ki Eckével. "Mi, demokraták együtt állunk ki a demokrácia ellenségeivel szemben" - mondta Weber.
Választási haszonszerzés?
Amikor azonban arra került volna sor, hogy aláírják az Iratxe García Pérez, az S&D vezetője által kezdeményezett, a pártvezetők számára megküldött közös nyilatkozatot, a konzervatívok nem csatlakoztak, azzal vádolva a szocialistákat, hogy választási haszonszerzésre próbálják felhasználni ezt az ügyet.
"Az EPP képviselőcsoportja nem ír alá egy olyan nyilatkozatot, amelynek célja kizárólag egy adott képviselőcsoport politikai kampányának támogatása" - mondta az Euronewsnak az EPP szóvivője. "Konkrét és észszerű változtatásokat javasoltunk egy olyan szöveg érdekében, amelyet minden demokratikus erő támogathat, és amelyet az említett képviselőcsoport kifejezetten elutasított." A nyilatkozatot így a néppártiak nem írták alá.
Az S&D szóvivője visszavágott, azt állítva, hogy az EPP által javasolt változtatások kizárólag a szélsőjobboldal mentegetését szolgálják. "Támadások érték a Baloldal és a Zöldek tagjait is, ezért tévedés 'egy bizonyos csoportról' beszélni".
A kétoldalas közlemény közvetlen kapcsolatot állít fel a politikusok, aktivisták és újságírók elleni erőszakos cselekmények, zaklatások, vandalizmus, dezinformáció, rágalmazás és gyűlöletbeszéd, valamint a szélsőjobboldali pártok Európa-szerte növekvő - és várhatóan a júniusi választásokon számokban is megmutatkozó - népszerűsége között.
"A szélsőjobboldali és radikális pártok európai térnyerése veszélyezteti közös projektünket, annak értékeit, valamint polgáraink szabadságjogait és alapvető jogait" - áll a nyilatkozatban, amely szerint "ennek nincs helye Európában, és soha nem fognak bennünket elhallgattatni. Soha nem fogjuk megengedni, hogy bármely polgárt demokratikus jogainak gyakorlása során fenyegetés érje."
A parlamentbe való orosz beavatkozással kapcsolatos vádakról szólva, amelyek a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoport tagjait érintették, a nyilatkozat hozzáteszi: "Politikai családjaink számára nem kétséges: soha, semmilyen szinten nem fogunk együttműködni és koalíciót kötni a szélsőjobboldali és radikális pártokkal".
Az aláírók ezután felszólítják az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy "határozottan utasítson el minden együttműködést vagy szövetséget a szélsőjobboldali és radikális pártokkal. Elvárjuk, hogy ezt hivatalosan és egyértelműen foglalják bele választási programjaikba és pártnyilatkozataikba" - írják.
Von der Leyen trükkös útjai
Bár von der Leyen keményen bírálta az ID-t - amelyhez az Alternative für Deutschland (Németország), a Nemzeti Összefogás (Franciaország) és a Lega (Olaszország) tartozik -, feltűnően kétértelműen nyilatkozott a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjáról, amelyet elsősorban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök képvisel.
Amióta Meloni 2022 végén hatalomra került, a miniszterelnök és von der Leyen szoros munkakapcsolatot alakítottak ki, különösen a migráció területén. Tavaly együtt utaztak Tunéziába és Egyiptomba, hogy többmillió eurós megállapodásokat írjanak alá az illegális bevándorlás visszafogása érdekében - ezt a stratégiát a humanitárius szervezetek hevesen bírálták.
Ahhoz, hogy biztosítsa második mandátumát, von der Leyennek abszolút többséget kell szereznie az Európai Parlamentben, ami azt jelenti, hogy Meloni szavazatainak komoly értéke lehet.
A szocialista, liberális és zöld képviselők azonban arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az elnök Róma áldását kéri, megvonják tőle a bizalmat, és ezzel lehetetlenné teszik von der Leyen újraválasztását és ambiciózus programjának folytatását.
Olaszországon kívül az EPP tagpártjai Finnországban, Svédországban és a Cseh Köztársaságban is együttműködési megállapodást kötöttek a kemény jobboldali pártokkal.