A szerkesztőségek függetlenségét biztosító, úttörő jelentőségű új uniós jogszabályok szerdán megkapták az Európai Parlament végső jóváhagyását.
HIRDETÉSA médiaszabadságról szóló törvényt - amelyet az uniós végrehajtó testület először 2022 szeptemberében javasolt - szerdán 464 igen szavazattal, 62 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogszabály arra kötelezi majd az uniós kormányokat, hogy jobban védjék a médiát a rosszindulatú beavatkozással szemben, és korlátozzák az újságírók elleni kémprogramok használatát. A médiumoknak továbbá átlátható módon kell majd nyilvánosságra hozniuk a tulajdonosi viszonyokra, a finanszírozásra és az állami hirdetésekre vonatkozó információkat.
A törvények végrehajtásának felügyeletére egy külön erre a célra létrehozott uniós szerv, az Európai Médiaszolgáltatási Testület jön létre.
A széles körben elterjedt dezinformáció, a médiatulajdonlás átláthatóságának hiánya és az újságírókra nehezedő növekvő nyomás arra késztette az EU-t, hogy az átfogó új szabályokkal lépjen közbe. Ez az első olyan uniós rendelet, amely az európai demokrácia sarokkövének tekintett szabad sajtó védelmét szolgálja.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős európai biztos kedden a parlamentben elmondta, hogy a jogszabály "egyértelmű üzenetet küld azoknak, akik gyengíteni akarják a demokráciát".
"Fenyegetést jelent azoknak, akik az állam hatalmát - a pénzügyi hatalmat is - arra akarják felhasználni, hogy függővé tegyék a médiát" - tette hozzá Jourová.
Sabine Verheyen (Németország, néppárti), az ügy jelentéstevője nem sokkal a szavazás előtt azt mondta, hogy a törvény lehetővé teszi a média nagyobb függetlenségét az állami hatóságok befolyásától, miközben több tagállamban a sajtószabadság visszaszorulásától tartanak.
Míg több északi uniós ország, köztük Írország, Finnország és Svédország a világ 5 legjobb országa között szerepel a média függetlensége tekintetében, más országok lemaradásban vannak. Görögország világviszonylatban csak a 107. helyen áll.
Verheyen szerint az új Európai Médiaszolgáltatási Testület független vélemények kidolgozásával és a vitákban való közvetítéssel képes lesz mind a kormányokat, mind a médiaszolgáltatókat felelősségre vonni. A parlament azt kérte, hogy a Testület titkárságát úgy nevezzék ki, hogy biztosítsák a Bizottságtól való függetlenséget, de ez a "jogi struktúrák" miatt nem volt lehetséges - mondta.
Az uniós országok mentességet kapnak a kémprogramok alól
A Parlament azt remélte, hogy a törvény teljes tilalmat vezet be a kémszoftverek újságírók elleni használatára, válaszul azokra a jelentésekre, amelyek szerint Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban olyan szoftvereket használtak, mint a Pegasus és a Predator, hogy feltörjék az újságírók készülékeit.
"Szerettük volna, ha a kémprogramokkal kapcsolatban erősebb megfogalmazást kaptunk volna, de ezt nem tudtuk elérni" - ismerte el Verheyen.
Egy maroknyi tagállam - köztük Franciaország, Olaszország, Málta, Görögország, Ciprus, Svédország és Finnország - azonban olyan mentességet sürgetett, amely lehetővé teszi a kormányok számára, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés esetén lehallgathassák a riporterek és forrásaik közötti beszélgetéseket.
Verheyen kifejtette, hogy az új jogszabályok értelmében az uniós kormányok csak "végső esetben", jogi indíték esetén használhatnak kémszoftvereket a riporterekkel szemben.
Azokat az újságírókat, akiknek a berendezését nemzetbiztonsági okokból feltörik, szintén teljes körűen tájékoztatni kell majd az ellenük tett lépésekről - tette hozzá, de biztosította, hogy "nem lesz korlátozás az újságírók által végzett oknyomozó munkában".
Sophie in 't Veld holland EP-képviselő, a centrista Renew képviselőcsoport tagja üdvözölte a kémprogramokkal kapcsolatos új korlátozásokat, de figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy ne engedje, hogy az uniós kormányok továbbra is aláássák a média szabadságát és az újságírók jogait.
"Sok olyan kormány van az Európai Unión belül, amely nem szereti, ha ellenőrzik" - mondta kedden a parlamentben, és arra kérte a Bizottságot, hogy határozottan szerezzen érvényt az új szabályoknak, és akadályozza meg, hogy a tagállamok semmibe vegyék kötelezettségeiket.
Aggodalmaira reagálva Jourová azt mondta: "Figyelni fogjuk, hogy a tagállamok hogyan kezelik azt az egyértelmű feladatot, hogy valóban független végrehajtó szerveket hozzanak létre".
A jogszabály most visszakerül a Tanács elé, mielőtt hivatalosan is törvénybe iktatnák.