NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarország megvétózott egy közös EU-s felhívást a rafahi offenzíva ellen

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Magyarország megakadályozta egy, az izraeli kormányhoz intézett közös uniós felhívás elfogadását, hogy ne indítson teljes körű szárazföldi offenzívát Rafahban.

HIRDETÉS

A magyar vétó miatt Josep Borrellnek külügyi főmegbízottként egyedül kellett kiadnia a nyilatkozatot, amely felszólítja Izraelt, hogy ne indítson teljes körű szárazföldi offenzívát a dél-gázai város ellen - erősítette meg több uniós diplomata a dpa-nak.

Josep Borrell, az EU külügyi főmegbízottja a müncheni biztonsági konferencia alkalmával szorgalmazta a közös felhívást, reményét fejezve ki, hogy egyhangúlag, "hivatalosan" sikerül felszólítaniuk Izraelt, hogy ne szállja meg a Gázai övezet déli részét.

Ehelyett Borrellnek az Európai Unió legfőbb diplomatájaként egyedül kellett nyilatkozatot kiadnia, amelyben felszólította az izraeli kormányt, "hogy ne kezdjen katonai műveletbe Rafahban, amely súlyosbítaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet".

Jelenleg több mint 1 millió palesztin él Rafahban, amely az egyiptomi határon elterülő sátorvárossá vált. Többségük a Gázai övezet más részeiből érkezett menekült, de ott találtak menedéket a Hamász egységei is, amelyeket előbb északról, majd a déli Hán Júniszból üldözött el az izraeli hadsereg.

Izrael több szövetségese, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország, aggodalmát fejezte ki, hogy egy szárazföldi invázió drámaian súlyosbítaná a térségben amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet.

A magyar kormány nem először áll ki Izrael mellett az EU kritikus állásfoglalásainak megvétózásával. 2018-ban kilencszer blokkolta egy Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó bizalmas belső jelentés elfogadását. 2019-ben Magyarország egyetlen EU-tagállamként akadályozta meg, hogy a 28-ak közös közleményben tiltakozzanak az amerikai külügyminiszter bejelentése ellen, amely szerint nem tekintik illegálisnak a ciszjordániai zsidó telepek építését.

2020-ban az EU el akarta ítélni Izraelt a ciszjordániai (júdea-szamáriai) területek annektálásának terve miatt, de nyolc tagállam - közöttük Magyarország és Ausztria - megakadályozta azt (a tervet végül Netanjahu feladta). 

2021-ben szintén megvétóztak egy közös EU-nyilatkozatot Izrael elítéléséről. Gulyás Gergely ezt akkor azzal indokolta: a kormány "elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan nyilatkozat szülessen, amelyben azonos szinten kezelik Izrael Államot és a Hamászt. A magyar külpolitika fenntartja magának a jogot, hogy kifejezze véleményét minden egyes közös állásfoglalásnál."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Borrell: a Közel-Kelet most egy robbanással fenyegető kazán

A béke a fő üzenete a német szociáldemokraták EP-kampányának

A "brüsszeli diktátumok" leállítását ígéri a fő lengyel ellenzéki párt, a PiS