EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Magyarország és Lengyelország körül szerveződik Brüsszelben a vétópárti országok klubja

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szerzői jogok John Minchillo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok John Minchillo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Szijjártó Péter újságíróknak arról beszélt, nem nézik tétlenül azt, hogy Németország megalakította minősített többséget pártoló tagállamok csoportját.

HIRDETÉS

Magyarország továbbra is fenntartja a vétóját az Európai Békekeret Ukrajnának szánt újabb kifizetése ügyében. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az EU további 500 millió eurót biztosítana a fegyverszállításokra. Magyarország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vegye le az OTP Bankot a háború külföldi szponzorainak listájáról.

"Mindaddig ellenezni fogjuk az Európai Békekeretből ennek az újabb félmilliárd eurónak a kifizetését a fegyverszállító tagállamok számára, ameddig Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak a listáján tartja az OTP-t. Az OTP a legnagyobb magyar bank, az OTP a magyar gazdaság egyik fontos szereplője, mondhatnám azt is, hogy mindannyian büszkék vagyunk az OTP-re, mint magyar bankra."

A listát az ukrán korrupció ellenes hivatal készítette, szerintük az OTP kedvező hiteleket nyújt az orosz hadseregnek. A bank visszautasította a vádakat és közölte, minden uniós jogszabályt betartanak.

Tagállamok szervezkednek a vétójog eltörlésért

Magyarország nem először és nem is utoljára blokkol külpolitikai döntéseket az Európai Unióban a saját érdekei megvédésért. Egy nemzetközi tanulmány szerint 2016 és 2022 között az összes vétó 60 százalékért Magyarország felelt. Ez a gyakorlatban 30 külügyi döntés blokkolását jelentette, amiből Magyarország 18-szor vétózott. Vagyis egymaga többször akadályozott közös döntéseket, mint az összes többi tagállam együttvéve. 

Kimondatlanul is ezt elégelte meg 9 európai ország, akik Németország köré szerveződve megalakították a Minősített Többségű Szavazás Barátainak Csoportját. Ide tartozik Németország mellett Belgium, Finnország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország is. És Románia felvételével a létszám tíz fősre bővülhet. 

A fő követelésük az, hogy a külpolitikai döntéseknél töröljék el a tagállamok vétójogát és ehelyett minősített többséggel szülessenek meg a döntések. A csoport első találkozója hétfőn volt Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozása mellett.   

Magyarország és Lengyelország vétópárti csoportot szervez válaszul

Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak elmondta, nem nézik tétlenül a vétóellenes országok szervezkedését. Magyarország régóta elutasítja azt, hogy átalakítsák az uniós döntéshozatalt. A kormány szerint a vétójog szuverenitási kérdés és a feladása csökkentené a tagállamok mozgásterét és végül egy föderális Európai Unióhoz vezetne, amit Budapest elutasít. A németek szervezkedésére válaszul megkezdték a vétójog barátainak összefogását. 

"Természetesen a másik oldalon is szerveződik a csapat. Már volt is megbeszélés nagyköveti szinten itt Brüsszelben. És természetesen azok a tagországok, amelyek meg akarják őrizni az egyhangúságot (az egyhangú döntéshozatalt - a szerk.) és ezáltal meg akarják őrizni azt lehetőséget, hogy megvédjék a nemzeti érdekeiket a brüsszeli döntéshozatal során, szintén szorosan együttműködünk egymással ebben a vitában" - mondta Szijjártó Péter. 

Az egyelőre nem világos, hány ország vesz részt a vétójogpárti együttműködésben. Lengyelország azonban biztosan köztük van, ezt a lengyel külügyminiszter is elmondta a külügyminiszteri tanácskozáson. 

A vétóellenesek és a vétópártiak közötti csata kimenetele viszonylag könnyen megjósolható, hiszen az egyhangú döntéshozatalt támogató országoknak minden esélyük megvan arra, hogy fennmaradjon a mostani rendszer. A döntéshozatal megváltoztatásához szerződésmódosításra, vagyis egyhangú döntésre van szükség. Ezt azt jelenti, hogy amíg egyetlen tagállam is ellenzi azt, addig bizonyosan nem törlik el a tagállamok vétójogát a külpolitikai döntéseknél az Európai Unióban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kiürültek a lengyel-belarusz határátkelők

Varsó: félmillióan tüntettek a lengyel kormánypárt ellen

A lengyel kormány gazdasági és politikai lépései ellen tüntettek Varsóban