Lehangoló adatokat közölt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának éves jelentése. A kutatók szerint a mostani klímacélokkal nem lehet megfékezni a globális felmelegedést. De a semminél az is több lenne, talán egy fél fokkal vissza tudná fogni a felmelegedés ütemét.
Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok és a környezeti károk súlyosbodásáról számol be az ENSZ környezetvédelmi tudományos szervezetének éves jelentése a közelgő brazíliai klímacsúcs előtt. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legfrissebb kutatása szerint egyelőre nem sikerült megfékezni a légkör átlaghőmérsékletének emelkedését, így továbbra is számolnunk kell ennek következményeivel.
Az adatok azt mutatják, hogy a károsgázkibocsátás minden eddiginél nagyobb mértékű volt tavaly, szám szerint 57,7 milliárd tonnára nőtt. Ez 2,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest.
Az ENSZ-jelentés megállapítja azt is, hogy a 2015-ös párizsi klímamegállapodást akreditáló államok vállalásai az üvegházhatású gázok kibocsátásának csak 63 százalékát fedik le, és ezeknek az államoknak is csak a fele jelentett be ezzel kapcsolatban új célokat 2035-re.
A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha végrehajtanánk a jelenlegi vállalásokat. Ez is majdnem fél fokkal mérsékelné a felmelegedés éves ütemét.
Az Európai Unió is nagy kibocsátónak számít: benne van az első hatban. Az EU jelenlegi célkitűzése, hogy 2035-ig az 1990-es szinthez képest legalább 66-72 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Az idei jelentés
Apárizsi klímamegállapodás hozzájárult az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentéséhez, felgyorsította a megújuló energiával kapcsolatos technológiák és szakpolitikák bevezetését, és katalizálta a nettó nulla kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.
Ha a felek teljes mértékben végrehajtanák a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalásaikat, a globális hőmérséklet csak 2,3-2,5°C-kal emelkedne. Ha csak a jelenlegi politikákat hajtanák végre, az is elég lenne ahhoz, hogy 2,8°C-ra mérsékelje a felmelegedést.
Az UNEP tavalyi jelentése 2,6 és 2,8°C közötti emelkedést prognosztizált a tervek teljes körű végrehajtása esetén, és 3,1°C-os emelkedést az akkori szakpolitikák mellett.
"Ez előrelépés, de közel sem elégséges" - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár videoüzenetében. - "A jelenlegi kötelezettségvállalások fenntartják az éghajlatváltozás súlyosbodását" - jelentette ki.
A szerzők megjegyzik, hogy ez az előrelépés a módszertani változtatásoknak köszönhető. És amint az USA januárban hivatalosan is kilép a Párizsi Klímaegyezményből, ebből az eredményből azonnal semmissé válik 0,1°C.
A jelentés szerint a kibocsátáscsökkentés szükséges mértéke és a megvalósításhoz rendelkezésre álló idő rövidsége miatt elkerülhetetlen, hogy a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja az 1,5°C-ot, és ez nagy valószínűséggel már a következő évtizedben bekövetkezik. Az elszánt fellépés késleltetheti ezt a növekedést, de megállítani nem tudja.
"A nemzetek már háromszor próbálkoztak a párizsi megállapodásban tett ígéretek teljesítésével, és minden alkalommal célt tévesztettek" - mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója.
Andersen hozzátette, hogy az olcsó megújuló energiaforrások gyors növekedése révén már léteznek bevált megoldások a metánkibocsátás kezelésére, és az országoknak most "mindent bele kell adniuk" az éghajlatvédelmi intézkedésekbe.
Mi a helyzet Európában?
A jelentés a főbb országok és tömbök, például az Európai Unió politikáit, adatait és pályáját vizsgálja.. Az EU jelenlegi célkitűzése, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal, 2035-re pedig 66-72 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásátaz 1990-es szinthez képest.
Jelenleg az üvegházhatású gázok hat legnagyobb kibocsátója Kína, az Amerikai Egyesült Államok, India, az Európai Unió, az Orosz Föderáció és Indonézia. Ezek közül egyedül az EU csökkentette ténylegesen a kibocsátást 2024-ben, mégpedig 2,1 százalékkal.
A jelentés szerint a jelenlegi politikák mellett 2035-re a G20-ak kibocsátási politikája az előrejelzések szerint 2 gigatonnányi szén-dioxid-egységgel csökkenne a 2030-as szinthez képest. A csökkenéshez a legnagyobb mértékben Kína járulna hozzá, az Európai Unió a második lenne ebben a sorban.
A jelentés azt is értékeli, hogy egyes csoportok mennyire valószínű, hogy elérik a kibocsátási célokat. A kutatók szerint az EU a "meglévő politikákkal valószínűleg teljesíti a célértéket". Ugyanígy Kína, India, Törökország és Mexikó is teljesítheti a vállalását.
"Megdöbbentő és teljesen alátámasztott"
Clare Shakya, a Nature Conservancy éghajlatért felelős globális ügyvezető igazgatója "sokkolónak és teljesen alátámasztottnak" nevezte a jelentést, és hangsúlyozta, hogy a jövő heti klímakonferencián a további problémamegoldásra kell fókuszálni.
"A COP30 időben rövid, de jelentőségében nagy lehetőség" - mondta. "A következő két hétben, amikor a világ figyelme az éghajlatra irányul, meg kell ragadnunk annak a lehetőségét, hogy gyorsabb és merészebb fellépést követeljünk a természet érdekében".
Jasper Inventor, a Greenpeace International programigazgató-helyettese szintén a gyors cselekvés és az éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások megerősítésének szükségességét hangsúlyozta**.**
"Az 1,5°C túllépésére vonatkozó figyelmeztetéseknek cselekvésre kell ösztönözniük, de a 2035-ös éghajlatváltozási cselekvési tervek egyelőre nem tudták áthidalni az ambíciók és a szükségletek között tátongó szakadékot" - mondta egy nyilatkozatában. - "Még mindig lépéshátrányban vagyunk a kibocsátáscsökkentés terén, az emberek és közösségek világszerte megfogalmazott követelései ellenére" - tette hozzá.
A jelentés azt is megállapítja, hogy 2024 rekordév volt a megújuló villamosenergia-termelés terén. Guterres szerint a vállalatoknak ki kellene használniuk ezt a lendületet.
"A vezetőknek meg kell ragadniuk ezt a pillanatot, és nem szabad vesztegetniük az időt: a megújuló energiaforrásokat meg kell háromszorozniuk, az energiahatékonyságot pedig duplájára kell emelniük 2030-ig; korszerű hálózatokat és nagyméretű tárolókat kell kiépíteniük; méltányos és igazságos módon, de fel kell hagyniuk minden fejlesztéssel a szén-, olaj- és gázkitermelésben" - mondta hozzátéve, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása túl lassan halad.
"Itt az ideje, hogy a G20-országok, mindenekelőtt a fejlett országok megragadják a kormányt, és az átállás élére álljanak már a COP30-on, ahol meg kell állapodni egy globális tervről, hogy fel lehessen gyorsítani a vállalások megvalósítását"- magyarázta Jasper Inventor, a Greenpeace International programigazgató-helyettese az ENSZ legújabb klímajelentésének közzé tétele alkalmából.