Az EU zöld utat ad a csatlakozási tárgyalásoknak Ukrajnával és Moldovával, miután Orbán Viktor feloldotta a vétót. A blokk Grúziának is megadta a tagjelölt státuszt, amelyet korábban megtagadtak tőle.
„Ez egyértelműen a remény jele a népük és kontinensünk számára” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elnök azt is közölte, hogy az EU „tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét”.
Az Európai Bizottságnak márciusig kell beszámolnia a balkáni ország előrehaladásáról, hogy döntsenek a további lépésekről.
A csütörtöki áttörés, amelyet a brüsszeli csúcstalálkozón értek el, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétófenyegetései közepette következett be.
Orbán a találkozót megelőző napokban megkérdőjelezte, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére, valamint azt is, hogy az Európai Bizottság hitelesen járt el ebben a kérdésben, amikor ajánlásait megfogalmazta.
„A bővítés nem elméleti kérdés, ez egy érdemeken alapuló, jogilag részletezett folyamat, amelynek megvannak az előfeltételei” – mondta a miniszterelnök csütörtöki érkezésekor. "Ha nem teljesítette az előfeltételeket, nincs esély a tárgyalások megkezdésére."
"Később kell visszatérnünk, és újra vissza kell térnünk erre a kérdésre, amikor az ukránok teljesítik" - tette hozzá.
Nem derült ki azonnal, mi késztette Orbánt a vétó feloldására. A magyar miniszterelnök közösségi oldalára egy videót töltött fel, amelyben így fogalmazott: "Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat és Magyarország nem is módosítja az álláspontját. Ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-án így döntenek, menjenek a maguk útján. Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni. És ezért a döntéstől Magyarország ma távol maradt."
Információink szerint ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor kivonult az ülésteremből.
A bővítés kérdésének rendezése után az EU vezetői most mélyen belemerülnek a blokk közös költségvetésének felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokba, amelyek egy 50 milliárd eurós külön alapot tartalmaznak Ukrajna hosszú távú pénzügyi támogatására.
Orbán korábban ennek az alapnak a kisiklatásával is fenyegetett.