Zilált hónap elé néz Brüsszel, kemény tárgyalásokkal zárul 2023

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Tanács épületében 2023. október 26-án
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Tanács épületében 2023. október 26-án Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge LiboreiroMF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Szenzációsnak ígérkezik az Európai Unió decemberi tennivalóinak listája.

HIRDETÉS

A hőn áhított téli szünet megkezdése előtt még igen sűrű hónap vár az európai vezetőkre és politikai döntéshozókra.

Schengen

Elsőként mindjárt itt van Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelme. A két ország már több mint egy évtizede várja, hogy befogadják a határellenőrzés nélküli övezetbe. Az esélyeik most jók is lennének (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok többsége határozottan támogatja pályázatukat), az osztrák ellenállás azonban nem enyhült. Ausztria úgy ítéli meg, hogy az útlevélmentes zóna a gyakorlatban megszűnt, mivel az illegális bevándorlók folyamatos és tömeges érkezése miatt többfelé is újból bevezették a határellenőrzéseket. Bécs emiatt nem kívánja bővíteni a schengeni övezetet.

Eredetileg december 5-én, kedden szavaztak volna a román és bolgár csatlakozási kérelemről, de a patthelyzet miatt a belügyminiszterek most egyszerűen csak tudomásul veszik a "jelenlegi állapotot". A formális szavazás hiánya azonban felkorbácsolhatja az indulatokat. Románia korábban jogi lépésekkel fenyegetőzött Ausztria ellen, Bulgária pedig a "túszul ejtéshez" hasonlította a helyzetet.

"Nincs egyszerű megoldás. Az egyhangú szavazat az egyhangú szavazat. És az még nincs meg" - összegezte a fejleményeket egy magas rangú diplomata.

Pénzügyek

December első felében a gazdasági- és a pénzügyminiszterek is összeülnek, hogy megkíséreljék lezárni az EU fiskális szabályainak reformját, amelyért eddig is kemény harc folyt. Úgy volt, hogy a miniszteri találkozó előtt a franciák és a németek közösen kidolgoznak egy kompromisszumos javaslatot, hogy előkészítsék az utat az áttörést jelentő megállapodáshoz, Németország azonban jelenleg saját belső gondjaival van elfoglalva, miután a német alkotmánybíróság megszüntette a klímaprojektekre szánt 60 milliárd eurós különalapot.

Kína

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michele a tervek szerint december 7-én Pekingbe repül a régóta várt EU-Kína csúcstalálkozóra. Mindkét fél szeretné újraindítani a kétoldalú kapcsolatokat, és eloszlatni a feszültséget, amely a koronavírus okozta világjárványig nyúlik vissza.

A nézeteltérések áthidalása azonban nehéz feladat lesz. Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy Kína egyre „elnyomóbbá válik belföldön, és határozottabbá külföldön”. A bizottság elnöke a nem kívánt függőségek csökkentése érdekében meghirdette a „kockázatmentesítés” stratégiáját, ezt azonban Peking rosszul leplezett protekcionizmusnak tart, amely Amerika érdekeit szolgálja.

Ukrajna és Moldova

Decemberben kétnapos uniós csúcstalálkozót is tartanak Brüsszelben. A tét nem is lehetne nagyobb, hiszen az Európai Bizottság októberben kiadott pozitív értékelése nyomán az állam- és kormányfőket arra kérik, döntsenek, akarnak-e nyílt tagsági tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával és Moldovával. A két ország már alig várja, hogy elindíthassa a folyamatot, amely rendkívül összetett, és akár évekig is eltarthat a sikeres lezárásig – ami nem garantált. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival nem kell sietni. 

Költségvetés

Szintén napirenden lesz az EU költségvetésének 100 milliárd eurós felülvizsgálata, amely 50 milliárd eurós támogatást és kölcsönt tartalmaz az Ukrajna hosszú távú támogatására. Ez a célkitűzés egyre sürgetőbbé válik, mivel a háború sújtotta országnak közel 40 milliárd eurós hiánnyal kell szembenéznie a jövő évi költségvetésében, és ezt a hatalmas lyukat csak külföldi készpénz-injekcióival lenne képes betömni. Nyugati szövetségesei eddig rendszeres pénzügyi segélyekkel látták el Ukrajnát, de a jelenlegi 18 milliárd eurós keret valamikor január és február között kiürül.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég Charles Michelnek címzett levelében azzal fenyegetőzött, hogy kisiklatja az EU egész Ukrajnával kapcsolatos politikáját, beleértve a makroszintű pénzügyi támogatást és az Oroszország elleni szankciókat is, hacsak a vezetők nem hajlandók „stratégiai megbeszélést” tartani az ügyben.

Az EU vezetői a háború tavaly februári kirobbanása óta intenzíven tárgyalnak Ukrajnáról. Ettől függetlenül Orbán üzenete elég fenyegető volt ahhoz, hogy Michel a hét elején Budapestre repüljön, és személyes tárgyaljon a magyar miniszterelnökkel. A találkozó több mint két órán át tartott, és egy magas rangú uniós tisztviselő szerint "érdemi" beszélgetést is folyt a levélről. A múltban Orbán Viktorról azt tartották, hogy előbb nagyképűen kiáll, majd később meghátrál. Mostani levelének nyelvezete, valamint az Ursula von der Leyent közvetlenül megcélzó új euroszkeptikus kampánya azonban azt jelzi, hogy egyre bátrabb és eltökéltebb, hogy addig él vétójogával, amíg minden követelését ki nem elégítik.

Egészen véletlenül az Európai Bizottság pont december közepén készül elfogadni egy olyan határozatot, amely akár 10 milliárd eurós kohéziós alapot is felszabadít Magyarország számára, amelyet az országtól a jogállamisággal kapcsolatos tartós aggályok miatt eddig megtagadtak. 

Orbán többször is támadta Brüsszelt az általa "pénzügyi zsarolásnak" nevezett ügy miatt. Magyarország így sem kapja meg az eddig elmaradt teljes összeget az uniótól: továbbra is bentmarad 11,7 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrás a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alappal együtt, ami a COVID után kapott volna.

"Persze azt a pár eurót, amivel még tartoznak, be fogjuk hajtani” – mondta Orbán Viktor novemberben, a Fidesz tisztújító kongresszusán.

MI és migráció

Más fontos témákról is szó lesz az év utolsó hónapjában: új tárgyalási fordulót tartanak a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről és az új migrációs és menekültügyi paktumról is.  Mindkettő olyan jogszabály, amelyről még a 2024-es európai uniós parlamenti választások előtt szavazni akarnak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU-nak állammá kell válnia Mario Draghi szerint

Kihívást jelent az EU számára az Ukrajnának ígért lőszerek leszállítása

Exkluzív: szabálytalan kinevezéssekkel vádolnak egy uniós ügynökséget