Az Európai Bizottság a jövő hónapban készül elfogadni egy olyan határozatot, amely akár 10 milliárd eurónyi kohéziós forrást is felszabadíthat Magyarország számára, miután a jogállamisággal kapcsolatos tartós aggályok miatt megtagadták a pénzt.
HIRDETÉSA lépés azt követően történhet, hogy Magyarország május elején jóváhagyta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságok feletti politikai befolyás visszaszorítását célzó reformot, összhangban a Bizottság által az igazságszolgáltatás területén tavaly előírt "szupermérföldkövekkel".
A "szupermérföldkövek" egy sor olyan szakpolitikai és jogalkotási célkitűzést jelentenek, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy biztosítsa a befagyasztott 21,7 milliárd euró összegű kohéziós alapok felszabadítását, és hozzáférjen a 10,4 milliárd EUR értékű, támogatások és alacsony kamatozású kölcsönök formájában nyújtott helyreállítási és rugalmassági tervéhez.
Magyarországnak összesen 27 "szupermérföldkövet", valamint négy "horizontális engedélyezési feltételt" kell teljesítenie, amelyek egyes esetekben átfedésben vannak egymással.
A májusban jóváhagyott igazságügyi reformot elégségesnek tartják ahhoz, hogy a zárolt kohéziós alapokból akár 10 milliárd eurót is felszabadítsanak, még ha néhány, még nyitott részletet még finomítani kell is - mondták uniós tisztviselők, akik az ügy érzékenysége miatt névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
További 500 millió euró is szóba jöhet, bár a végleges összeget egyelőre nem lehet tudni.
"Hosszú utat tettünk meg" - mondta egy uniós tisztviselő - "Fontos reformokat láttunk, és ezek hozzájárulnak a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez. De figyelemmel kell kísérnünk, hogy ezek a reformok milyen hatást gyakorolnak az országban".
A Bizottság várhatóan valamikor december 15-e előtt, majdnem egy évvel a kifizetések leállításáról szóló eredeti határozat után hoz döntést. Az említett 10 milliárd euróval kapcsolatban nincs szükség a tagállamok hozzájárulására.
Ezzel 11,7 milliárd eurónyi kohéziós alap maradna véglegesen zárolva, beleértve azt a 6,3 milliárd eurót is, amelyet az úgynevezett "feltételességi mechanizmus" részeként a közbeszerzésekkel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok miatt zároltak.
A fennmaradó összegek többek között olyan tematikus területekre vonatkoznak, mint az akadémiai szabadság (2 milliárd euró) és az LMBTQ+ jogok védelme (600 millió euró).
Magyarország közel sem férhet ezekhez a pénzalapokhoz, mivel "nem hozta meg a szükséges intézkedéseket" - fűzte az előbbi tételekhez egy uniós tisztviselő.
A 10,4 milliárd eurós gazdaságélénkítési tervről sem várható hamarosan döntés, azon az - előlegként juttatott - 920 millió eurón kívül, amelyet az elkövetkező 12 hónapban az energetikai projektek beindítására kell felszabadítani.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki vétójogának széles körű alkalmazásával szembeszállt uniós vezető társaival, "pénzügyi zsarolásnak" minősítette az egy éve tartó patthelyzetet.
"Természetesen azt a néhány eurót, amivel tartoznak nekünk, be fogjuk hajtani" - mondta egy beszédében ebben a hónapban.
A Bizottság döntése politikailag feszült légkörben fog megszületni: Az EU vezetői december 14-én és 15-én gyűlnek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, valamint a háború sújtotta országnak nyújtandó további pénzügyi támogatást - és Orbán Viktor mindkét döntést vétóval fenyegette.