Távolról sem biztos, hogy a múltban elkövetett hibákat elfelejtették az Európai Parlament képviselői.
HIRDETÉSHuszonhat politikust jelölnek uniós biztosi posztokra, a névsorban pedig több olyan jelölt is szerepel, akire az Európai Parlament nemet mondhat, és újat kérhet helyette. Az elutasítás oka lehet a biztosok egyes kényes politikai kérdésekben kinyilvánított megosztó álláspontja, a kellő lojalitás hiánya, vagy akár egy, a múltban tett kínos megjegyzés is.
2019-ben Románia, Magyarország és Franciaország volt kénytelen helyettest javasolni az eredeti jelöltek helyére, a jelöltállítás csúszása pedig késleltette Ursula von der Leyen első bizottsági elnöki mandátumának kezdetét.
Az Európai Parlament összetettebb és széthúzóbb, mint amilyen az utóbbi öt évben volt, ezért a biztosi meghallgatások is zajosabbak lehetnek, mint 2019-ben voltak.
Cikkünkben azt szedtük össze, hogy melyik jelöltek vérezhetnek el az EP előtt.
Várhelyi Olivér, aki egyesek szerint Orbán Viktor, és nem az EU irányelveit követi
2019-ben Várhelyi Olivér nevére elsőre azt mondta az Európai Parlament, hogy "szó sem lehet róla". A politikus végül mégis megkapta a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos posztját, öt éves mandátuma során pedig számtalanszor vádolták az EU-s tisztviselők azzal, hogy az EU hivatalos iránymutatásait figyelmen kívül hagyva az Orbán-kormány megbízottjaként jár el.
Az EP többször is elmarasztalta Várhelyit, például amikor úgy ítélte meg, hogy Szerbiában nem romlik annyira a jogállamiság, mint amennyire az EU szerint igen, vagy amikor támogatta Milorad Dodik bosznia-hercegovinai szeparatista akcióit.
A törvényhozók kifogásolták, hogy a Hamász október 7-i, 1200 halálos áldozattal járó izraeli terrortámadást követően Várhelyi úgy döntött, hogy felfüggeszti a kifizetéseket a palesztin hatóságoknak úgy, hogy erről előtte nem egyeztetett Ursula von der Leyennel.
Emlékezetes eset, amikor Várhelyi a Nyugat-Balkánról szóló parlamenti vita során képviselői kérdésekre válaszolt, válaszait befejezve pedig még bekapcsolt mikrofonnal azt mondta, hogy "hány hülye van még?"
A képviselők akkor Várhelyi azonnali lemondását követelték, ő pedig bocsánatot kért, de hozzátette, hogy szavait "kiragadták a szövegkörnyezetből".
Várhelyit maga Orbán Viktor jelölte ismét a biztosi posztra, de valószínűleg elutasítják, ugyanis a centrista pártok egyike sem hajlandó támogatni őt. A 24.hu korábban emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen éppen úgy, mint öt évvel ezelőtt, megint egy férfi és egy női nevet kért Orbántól. Ha Várhelyi jelölését elutasítják, Orbán bemondhat egy nőt, a lap információi szerint pedig ez Győri Enikő, a Fidesz jelenlegi EP-képviselője lehet. Az már másik kérdés, hogy a Várhelyiéhez hasonló komoly portfóliót valószínű nem kaphat, amiben közrejátszhat az is, hogy a mandátumok számát tekintve ugyan harmadik legnagyobbnak számító, de ezzel együtt a játéktér szélére szorított, júniusban életre hívott Patrióták Európáért frakciónak eleve kevés lapot osztanak Brüsszelben. A Fidesz ennek a frakciónak a tagja, a pártcsoportot pedig a francia, Marine le Pen féle Nemzeti Tömörülés vezeti.
A Meloni árnyékából előbújt Raffaele Fitto szúrja a balosok és a liberálisok szemét
Nem titok, hogy Giorgia Meloni és az EP szocialista, zöld és liberális képviselői nem szeretik egymást, ugyanis ők mind egy veszélyes, ultrakonzervatív politikust látnak az olasz miniszterelnökben, aki a szélsőjobboldali politikát teszi elfogadhatóvá a tömegek számára. Von der Leyen júliusi meghallgatását megelőzően a három párt azt követelte, hogy a Bizottság elnöke húzzon világos határvonalat maga és Meloni között.
Meloni a Von der Leyenhez való kezdeti közeledés ellenére később utasította pártja EP-képviselőit, hogy a bizottsági elnök ellen szavazzanak, amivel tovább erősítette a liberális-zöld-szocialista trió ellenszenvét. A hármas cserébe arra készülhet, hogy az általa kiválasztott biztosjelölt, azaz Raffaele Fitto ellen szólaljanak fel.
Fittót Meloni lojális helyettesének tekintik, aki előbb EP-képviselőként, majd európai ügyekért és kohéziós politikáért felelős miniszterként dolgozott.
Az 55 éves politikusnak a pártpolitikán túlmenően egyes múltbeli cselekedeteivel is szembe kell néznie: 2006-ban az olasz regionális választások előtt vesztegetéssel vádolták meg, 2009-ben pedig azzal, hogy összeesküvést szőtt a csődbe ment Cedis részvényeinek eladására. Végül mindkét ügyben felmentették.
Hadja Lahbib, aki oroszok által szervezett sajtóúton utazott a Krímbe
Hadja Lahbib papíron megfelel a biztosi posztra: jelenleg Belgium külügyminisztere, és kiemelkedő szerepet játszott az ország 2023 januárjától júniusig tartó uniós elnökségében. Múltja azonban elgondolkodtató: 2021 júliusában még újságíróként dolgozott, és részt vett egy sajtóúton az oroszok által illegálisan annektált Krímben, az utat pedig egy orosz propagandakampány keretében szervezték. Az utazást követően Lahbidot arról kérdezték, hogy Ukrajnából vagy Oroszországból tért-e vissza, ő pedig kitért a kérdés elől, és azt mondta, hogy "a szevasztopoli repülőtéren való leszálláshoz orosz vízum kell".
HIRDETÉSKét évvel később Lahbibot lemondásra szólították fel, amiért külügyminiszterként vízumot adott tizennégy iráni tisztviselőnek, köztük a teheráni polgármesternek is, hogy részt vegyenek egy brüsszeli konferencián. A politikus akkor elnézést kért, viszont Alexandre De Croo akkori miniszterelnök megvédte őt, és azt mondta, hogy a vízumkiadásról szóló döntés a Belgium és Irán közötti tárgyalások során született, melynek célja Olivier Vandecasteele szabadon bocsátása volt. Vandecasteele egy segélyszervezettel tartózkodott Iránban, ahol letartóztatták, és bebörtönözték, majd húsz évre elítélték. Az említett tárgyalásoknak köszönhetően 2023-ban elengedték.
Maroš Šefčovič, akiről nem egyértelmű, hogy szocialista vagy jobboldali
A színes nyakkendőiről és a mosolyáról ismert 58 éves szlovák politikus 2009 óta megszakítás nélkül az Európai Bizottság tagja, így ha újra kinevezik, akkor négy egymást követő mandátummal rekorder lesz. Csakhogy 2023 októbere óta Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke, aki papíron szocialista, a gyakorlatban viszont radikális jobboldali politikát folytat, és nem hajlandó támogatni az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. Szlovákia egyrészt ezért, másrészt a kormány belpolitikai tevékenysége miatt konfrontálódott az EU-val, Brüsszel pedig figyelmeztetett, hogy felfüggesztheti az uniós támogatásokat, ha Pozsony egyes, általuk vitatott törvényeket hatályba léptet.
Fico és Šefčovič pártját, a SMER-t kizárták a Szocialisták és Demokraták EP-frakciójából, ezzel együtt mindketten tagjai az Európai Szocialisták Pártja néven futó páneurópai pártnak. A "félig bent, félig kint" helyzet jelentősen csökkenti Šefčovič támogatottságát, és elképzelhető, hogy a Néppárt és szövetségesei elrendezik, hogy ne folytathassa bizottsági karrierjét.
Teresa Ribera, aki az atomenergia iránt érzett ellenszenve miatt bukhat meg
Teresa Ribera pályafutását az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a biológiai diverzitás védelmének és a fenntartható fejlődés előmozdításának szentelte. Különböző pozíciókban dolgozott az ENSZ-ben és a Világgazdasági Fórum berkeiben.
HIRDETÉS2018-ban Pedro Sánchez miniszterelnök alatt ő lett Spanyolország ökológiai átmenetért felelős minisztere, és hamar az európai zöld megállapodás egyik legerősebb támogatójává vált. Sürgette Brüsszelt, hogy a jobboldali ellenkezéssel szemben is törekedjen a zöld megoldásra.
Bár úgy tűnik, hogy Ribera tökéletesen alkalmas a következő Bizottságban betöltendő vezető pozícióra, egy kulcsfontosságú részlet kisiklathatja uniós törekvéseit, ami pedig nem más, mint az atomenergia.
Ribera szkeptikusan viszonyul a nukleáris energiához, és ellenzi, hogy az EU-ban további erőművek épüljenek. "Az atomenergia nem zöld" - szögezte le többször is.
Míg álláspontja Spanyolországban, vagy például Németországban, Ausztriában, Portugáliában és Luxemburgban is általánosnak tekinthető, nézetei ellenszenvet váltanak ki Franciaország és közép-európai szövetségesei számára, akik úgy vélik, hogy a nukleáris energia nélkülözhetetlen szerepet játszik a zöld átmenetben, és azt szeretnék, ha Brüsszel támogatná a beruházásokat, és felszabadítaná az ágazatban rejlő lehetőségeket.
HIRDETÉSAposztolosz Cicikosztaszra az Észak-Macedóniával való szembenállása miatt mondhatnak nemet
Brüsszelben diplomáciai bravúrként emlegetik a 2018-as preszpai megállapodást, mellyel rendezték a Görögország és az EU-tagjelölt Észak-Macedónia közötti, évtizedek óta tartó vitát. Cicikosztasz a görög nemzeti érdekekre hivatkozva károsnak és veszélyesnek titulálta a megegyezést.
A politikus Közép-Macedónia kormányzójaként nem akarta a megállapodást, mert szerinte a macedón nyelv és állampolgárság elismerését is tartalmazó szöveg sérti az azonos nevű görög régió történelmét és identitását. Követelte, hogy a kormány tartson népszavazást az ügyben (de erre soha nem került sor), és elutasította, hogy az útjelző táblákat "Szkopje" helyett "Észak-Macedónia" feliratra cseréljék.
A jobboldali politikusnak ezen túl is kellemetlen kérdésekkel kell szembenéznie az EP-ben, tekintve például az LMBTQ+ jogokkal szembeni radikális álláspontját, valamint azzal a 2013-as ellentmondásos döntésével kapcsolatban, hogy meghívta a szélsőjobboldali Arany Hajnal párt képviselőit Görögország nácikkal szembeni ellenállásáról szóló éves megemlékezésére.
Cicikosztasz pályázatát viszont támogatja Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, aki az Európai Néppárt képviselője, egyben Ursula von der Leyen bizottsági elnök közeli szövetségese.
HIRDETÉS