A szerdán elért előzetes megállapodás megnyitja az utat a menedékkérők váratlanul érkező tömeges érkezésének kezelésére vonatkozó közös szabályok kialakítása előtt, ami az Európai Unió migrációs reformjának kulcsfontosságú eleme.
HIRDETÉSAz úgynevezett válságrendeletről szóló megállapodást a nagykövetek brüsszeli találkozóján pecsételték meg, akiknek az volt a feladatuk, hogy befejezzék azt a munkát, amelyet a belügyminiszterek nem tudtak elvégezni a múlt héten, amikor Olaszország váratlanul blokkolta a szövegtervezetet.
Olaszország a jogszabály egy kis részét kifogásolta, amely a Földközi-tengeren a nem kormányzati szervezetek hajói által nyújtott keresési és mentési szolgáltatásokra vonatkozott, amit Róma "húzóágazatnak" tekint, amely még több migránst vonz az európai partok felé.
Németország, amelynek szavazata szükséges volt a szükséges minősített többség eléréséhez, védelmébe vette a nem kormányzati szervezetek hajóit, azzal érvelve, hogy a tengeren az életek mentése jogi, humanitárius és erkölcsi kötelesség. Olaszország korábban bírálta a német kormányt, amiért állami támogatást nyújt ezeknek az NGO-knak.
A Róma és Berlin közötti patthelyzet meghiúsította a múlt heti megegyezési kísérletet, annak ellenére, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét jelenleg betöltő Spanyolország által előterjesztett új kompromisszumos szöveg reményeket keltett.
A nemzeti kormányokkal folytatott konzultációkat követően a nagyköveteknek szerda kora délután sikerült kimozdítaniuk a holtpontról.
"Megegyezés! Az uniós nagykövetek megállapodásra jutottak a migráció és a menekültügy területén a válsághelyzeteket és a vis major helyzeteket kezelő rendeletről" - közölte a spanyol elnökség az X-en, korábban Twitteren.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megállapodást "igazi változásként" ünnepelte, Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa pedig azt mondta, hogy "pragmatizmussal, elkötelezettséggel és egységben" sikerült elérni.
Konkrét részletek nem ismertek.
A Tanács most ezt az előzetes megállapodást használja majd közös álláspontként az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon.
A magyar és a lengyel kormány nem támogatja az előterjesztést, ebben az ügyben azonban nincs szükség egyhangúságra, a minősített többséggel meghozott szabályozás azonban minden tagállamra kötelező.
Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott – mondták az Euronewsnak diplomáciai források.
Mi az a válságrendelet?
A válságrendelet olyan szabályokat határoz meg, amelyeket kivételes helyzetekben alkalmaznának, amikor a blokk menekültügyi rendszerét a migránsok hirtelen és tömeges érkezése fenyegeti, ahogyan az a 2015-2016-os migrációs válság idején történt.
A váratlan beáramlás kezelésére a tagállamok szigorúbb intézkedéseket alkalmazhatnának, például a menedékkérőket legfeljebb 20 hétig a határon tarthatnák, amíg a nemzetközi védelem iránti kérelmüket megvizsgálják.
Az elutasított kérelmezők fogva tartását a jogszabályi maximum szerint 12 héten túl is meg lehetne hosszabbítani, legfeljebb 20 hétig, amíg a visszaküldési eljárás le nem zárul.
A nem kormányzati szervezetek úgy vélik, hogy ezek az eltérések hosszú időtartamú fogva tartáshoz vezethetnek, ronthatják a menekültügyi eljárások minőségét, és növelhetik a visszaküldés (a migránsok visszaküldése olyan országokba, ahol súlyos sérelmeket szenvednek) kockázatát.
Németország hasonló aggodalmaknak adott hangot, különösen a gyermekek és családtagok jogait illetően, és egészen a közelmúltig a tartózkodás mellett döntött, és akadályozta a törvényt.
A Berlint Rómával szembeállító preambulumbekezdés most így hangzik: „A humanitárius segélyműveleteket nem szabad a migránsok eszközzé tételének tekinteni, ha nem célja az Unió vagy egy tagállam destabilizálása”.
A válságrendelet eredeti változatában a rendkívüli veszélyhelyzet – például fegyveres konfliktus – elől menekülő személyek menedékkérelmének gyorsításának lehetőségét is előirányozta. A különleges rendszer gyorsabb hozzáférést biztosított volna a menekülteknek a tartózkodáshoz, a munkához, az oktatáshoz és a szociális segélyhez.
HIRDETÉSA szerdán jóváhagyott és az Euronews által látott kompromisszumos szövegben azonban azt a cikket erősen szerkesztették, és nem található utalás az "azonnali védelemre".
Másrészt a válságrendelet lehetőséget biztosít a rendkívüli veszélyhelyzetből - például fegyveres konfliktusból - menekülő személyek menedékjog iránti kérelmének gyorsított elbírálására. A különleges rendszer gyakorlatilag megkerülné a hagyományos menekültügyi rendszert, amely általában nehézkes és időigényes, és azonnali hozzáférést biztosítana a menekülteknek a lakóhelyhez, a munkához, az oktatáshoz és a szociális segélyhez.
Ez hasonlítana ahhoz az ideiglenes védelemhez, amelyet az oroszországi agresszió elől menekülő és az EU-ban menedéket kereső ukránok milliói kaptak.
Átfogó reform
A válságrendeletről szóló tanácsi álláspont volt az egyetlen, amely hiányzott az "Új migrációs és menekültügyi paktum" néven ismert kirakósból.
Az új paktumot az Európai Bizottság 2020 szeptemberében terjesztette elő azzal a céllal, hogy az elmúlt évtized ad-hoc válságkezelését az összes tagállamra alkalmazandó, egyértelmű szabályok sorával váltsa fel.
HIRDETÉSAz öt pillérből álló reform a szolidaritás és a felelősségvállalás közötti kényes határvonalon mozog, hogy a frontországok - például Olaszország és Görögország - ne maradjanak magukra.
Központi eleme a "kötelező szolidaritás" rendszere, amely három különböző lehetőséget kínál az országoknak a migrációs áramlások kezelésére: befogadhatnak bizonyos számú áttelepített menedékkérőt a területükön, 20 000 eurót fizethetnek azoknak a visszatérésének támogatásáért, akiknek a kérelmét elutasították, vagy finanszírozhatják az operatív műveletek, például az infrastruktúrát és a személyzetet.
Ez a rendszer, amelyről júniusban egy áttörést jelentő pillanatban előzetesen megállapodtak, a tervek szerint rendszeresen működne, míg a válságrendelet csak olyan rendkívüli helyzetekben lépne életbe, amelyek veszélyt jelentenek az uniós menekültügyi rendszerre.
A válságrendelet akkor is alkalmazandó lenne, ha a migrációt egy külföldi kormány "fegyverként" használja fel, hogy megpróbáljon beavatkozni a blokk belügyeibe - ez volt a tanulsága a 2021 nyarán Fehéroroszország által kirobbantott határválságnak.
A válságrendelettel kapcsolatos patthelyzet azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az EU migrációs reformját, és frusztrálta az Európai Parlamentet, amely a múlt hónapban úgy döntött, hogy szünetelteti az új paktum két különálló eleméről folytatott tárgyalásokat addig, amíg a tagállamok megegyezésre nem jutnak a fennmaradó részekről.
HIRDETÉSA szerdai megállapodást követően a tárgyalások várhatóan rövidesen folytatódnak, azzal a céllal, hogy az új paktum mind az öt elemét lezárják a 2024-es európai választások előtt.
"A spanyol elnökség a lehetőség a migrációs paktum megkötésére: most vagy soha" - mondta az Euronewsnak múlt héten Juan Fernando López Aguilar, a szocialista EP-képviselő, aki a válságrendelet parlamenti előadójaként tevékenykedik.