EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Politikai válságot idézhet elő a migrációs törvénycsomag tárgyalása Franciaországban

Munkások dolgoznak az Eiffel-torony szomszédságában 2023. szeptember 18-án
Munkások dolgoznak az Eiffel-torony szomszédságában 2023. szeptember 18-án Szerzői jogok LUDOVIC MARIN/AFP or licensors
Szerzői jogok LUDOVIC MARIN/AFP or licensors
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Többszöri halasztás után november hatodikán, hétfőn kezdte el tárgyalni a francia Szenátus a bevándorlási törvénytervezetet, melyet a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin mutatott be. Az első nap két témában szavaztak: a bevándorlókkal szembeni kvótákról és a családegyesítés szigorításáról.

HIRDETÉS

Emmanuel Macron köztársasági elnök szeret úgy gondolni magára, mint a politikusra, aki meghallja a franciák igényeit és azokra igyekszik érdemi választ is adni. A bevándorlási törvénytervezet épp ezért olyan, a közvéleményt már régóta foglalkoztató ügyekre próbál megoldást kínálni, mint például a 13 év alatti kísérő nélküli kiskorúak védelem alá helyezése, a Franciaországban több mint 20 éve élő, vagy több mint 10 éve az országban tartózkodó, francia állampolgár feleségeként/szülőjeként itt élő személyek helyzetének rendezése. 

Emellett felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálásának idejét, egyszerűsítené a fellebbezéseket és a tartózkodási engedély idejét a francia nyelv minimális ismeretéhez kötné. Ezen kívül a papírok nélkül érkező munkások helyzetét is egyszerűsített módon rendezné, és lehetővé tenné a menedékkérők számára a munkavégzést. 

"Úgy fogalmaznék, hogy gonoszak leszünk azokhoz, akik gonoszak, és kedvesek leszünk azokhoz, akik kedvesek" - összegezte a törvénytervezet lényegét a belügyminiszter, aki korábban a jobboldali republikánus párt tagja volt. 

Papírok nélkül munkavállalók helyzetének rendezése

A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy rendezné a papírok nélkül Franciaországban dolgozó bevándorlók egy részének - elsősorban a válságágazatokban munkát vállalóknak - a helyzetét. 

A jobboldal nagyon határozottan elutasítja ezt, pedig többezer külföldi állampolgár dolgozik jelenleg is papírok és tartózkodási engedély nélkül az országban, csakhogy közülük sokan így is minden hónapban megkapják a fizetési papírjaikat és befizetik a társadalombiztosítást - miközben ehhez joguk sem lenne. Elég, ha  csak a 2024-es olimpiára készülő, annak egyik kulcsfontosságú helyszínét biztosító Porte de la Chapelle-i Aréna építésén dolgozókra gondolunk - a többszáz, ott alkalmazott harmadik országbeli munkavállaló október végén sztrájkot is indított emiatt.

Bár a papírok nélküli munkavállalók számát nagyon nehéz meghatározni - lévén semmilyen hivatalos rendszerben nem szerepelnek - becslések szerint számuk 400 ezer és egymillió közé tehető. Vagyis nem kevés emberről van szó, akik a francia munkaerő-piac jelentős részét fedik le. "Az állások négy százalékát jelenleg olyan külföldiek töltik be, akik nincsenek hivatalosan bejelentve"  - mondta el a munkaügyi miniszter, Olivier Dussopt október 22-én egy a Télégramme-nak adott interjúban. 

"Bizonyos ágazatokban nagyon felülreprezentáltak: ilyenek a konyhai kisegítő (25 százalék), illetve a takarítónők- és férfiak (24 százalék). Ezekben az ágazatokban nagyon nehezen találunk jelentkezőket. "Ezek az emberek gyakran úgy kapnak munkaszerződést, hogy az állásba lépésükkor még vannak tartózkodásra jogosító papírjaik - ám ezek később lejárnak. A többségüknek azonban soha nem volt rendes jogállása, ők a munkaszerződésükben a kezdetektől fogva egy hozzátartozójuk nevét és társadalombiztosítási számát használják - amiről sokszor a munkaadók is tudnak, de inkább behunyják a szemüket. Sőt, gyakran épp ők tanácsolják ezt leendő alkalmazottaiknak" - mondta el az újságnak egy erre a területre specializálódott munkajogász.

A jobboldal azonban hevesen ellenáll, így előfordulhat, hogy végül ezeknek az embereknek a helyzetét továbbra sem sikerül rendezni. A munkaügyi miniszter, Olivier Dussopt szerint ő "minden megoldásra nyitott, legyen szó törvényről, rendeletről vagy szabályozásról."

Bevándorlási kvóta

A Szenátus tagjai egyszerű kézfeltartással szavaztak a francia bevándorlási törvénycsomag-tervezet első vitanapján. A jobboldali többségű felsőháznak két olyan, kérdésben sikerült eredményt elérnie, melyek - bár nekik szívügyük volt - eredetileg nem is szerepeltek a javaslatcsomagban, hisz a vita középpontjába a kormánypárt a papírok nélkül itt dolgozó bevándorlók helyzetét akarja helyezni.

Az első intézkedés, ami elfogadtak, a bevándorlókra kivetett kvóták felállítása volt.

Az elfogadott szöveg a következőképp hangzik: "a következő három évben a parlament a nemzeti érdek figyelembe vételével pontosan meghatározza, hány külföldi állampolgárnak engedélyezi az ország területén való tartós letelepedést, ami alól kivételt csakis a menedékkérelmet benyújtók jelentenek".

"Az európai uniós jog nem tiltja a kvóták felállítását, vagy a harmadik országból érkező személyek számának korlátozását az ország területén - kommentálta a döntést Gérald Darmanin belügyminiszter a Miniszterek Tanácsának ülésén. - Itt egyébként sem arról van szó, hogy a menedékkérőkkel szembeni kvótákat állítunk fel, vagy a családegyesítéseket akadályozzuk" - tette hozzá, támogatásáról biztosítva az ezt megszavazó képviselőket - és magára haragítva ezzel a baloldalt.

A törvénytervezet a kvóták mellett arra is kötelezi a parlamentet, hogy évente tartson vitát a kérdésben, a kormánynak pedig be kell mutatnia, mik a főbb irányvonalak, milyen lépéseket kíván tenni a bevándorláspolitikát illetően az adott évben.

A családegyesítés feltételeinek szigorítása

A Szenátus arról is szavazott - a baloldali képviselők minden tiltakozása ellenére is - hogy szigorítanák a családegyesítés feltételeit.

A most megszavazott rendelkezés szerint a francia területen élő, harmadik országból érkezett külföldi állampolgár 24 hónap, összefüggő ittlét után kérelmezheti családegyesítés keretében a házastársa és gyermekei belépését az országba - szemben a jelenleg érvényben lévő 18 hónappal. A kérelmezőnek minimum 21 évesnek kell lennie a jelenlegi 18-al szemben, elvárják tőle a francia nyelv minimális ismeretét, és egészségbiztosítással is kell rendelkeznie a maga és családtagjai számára - vagyis jogviszonyának rendezettnek kell lennie. 

Ez utóbbi feltételek a belügyminiszter szerint "még finomításra szorulnak", ezért ő maga sem kedvező, sem kedvezőtlen véleményt nem adott rájuk.

A jobboldalt és a baloldalt is ki akarják elégíteni a tervezettel

A Szenátusnak összesen nyolc napja van rá, hogy minden kérdésben döntsön, mielőtt a csomagot továbbküldik az alsóházba, hogy ott a parlamenti kisebbségben kormányzó kormánypártnak sikerüljön elfogadtatnia a tervezetet, ami több, mint megosztó.

Ám ezt az egyensúlyi állapotot a Le Monde publicistája szerint nem lesz könnyű elérni, miután a jobboldal már most úgy nyilatkozott, hogy a tervezet "az ellentmondások szintézise", és úgy igyekszik korlátozni a bevándorlók számát, hogy minden eddiginél több bevándorló helyzetét igyekszik egyszerűsített módon rendezni.

HIRDETÉS

Politikai elemzők attól tartanak, hogy a törvénycsomag belpolitikai válságot idézhet elő.

A belügyminiszter november ötödikén még úgy nyilatkozott, hogy nagyon nem szeretnének élni a nyugdíjreformnál is alkalmazott elnöki jogkörrel, ami a Nemzetgyűlést és a Szenátust megkerülve lehetőséget ad rá az elnöknek, hogy szavazás nélkül, saját hatáskörben fogadja el a törvénytervezetet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyar-lengyel vétó hiúsította meg az uniós vezetők közös nyilatkozatát a migráció kapcsán

Az uniós országok új szabályokról állapodtak meg a jövőbeni migrációs válságok kezelésére, miután Olaszország kompromisszumot kötött

Mi rejlik a franciaországi szegénynegyedek agressziója mögött?