Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hiba lenne a mostani döntéshozatalban új tagokat felvenni, mert azok visszaélhetnek a vétójogukkal.
HIRDETÉSAz Európai Uniónak 2030-ra készen kell állnia a bővítésre – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Szlovéniában. Szerinte az ügyben az EU hitelessége forog kockán, ezért mindenképpen lépni kell.
"A bővítés mára nem csak egy álom, itt az ideje annak, hogy előrelépjünk. De sok még a tennivaló, és ez sokszor fájdalmas a tagállamok számára. De legyünk világosak: ha hitelesen szeretnénk lenni, beszélnünk kell az időzítésről" – mondta az Európai Tanács elnöke.
Az ukrajnai háború tavalyi kitörése után Ukrajna, Moldova, valamint Bosznia és Hercegovina tagjelölti státuszt kapott. És felgyorsult a folyamat Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia ügyében is.
A francia elnök, Emmanuel Macron hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a bővítés előtt uniós reformra is szükség van. Hiszen 30 taggal már nagyon nehéz lenne egyhangú döntéseket hozni. Elemzők szerint valóban lendületben van a bővítés ügye, de figyelni kell arra, hogy az unió működőképes maradjon.
"Az Európai Unió bővítése azt a kockázatot hordozza magában, hogy több vétózó tagállam kerül be, ez pedig lelassítja a konszenzuskeresés folyamatát. Amíg nem reformálják meg a döntéshozatalt, és nem vezetik be a minősített többségi szavazást, addig a bővítés csak súlyosbíthatja a helyzetet, különösen, ha a jogállamisági és demokráciát illető kérdéseket nem rendezték ezekben az új tagállamokban" – magyarázta Steven Blockmans, a CEPS kutatóintézet igazgatója.
Ukrajna és Moldova is azt szeretné, hogy az EU még idén megindítsa a csatlakozási tárgyalásokat.