Az EU-s diplomácia vezetője felfrissítette a bővítési vitát, mondván, Ukrajnának és a Nyugat-Balkánnak hamarosan csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, ezért szeptember végén találkozót tartanak a nyugat-balkáni külügyminiszterekkel.
HIRDETÉSJosep Borrell elmondta, hogy időbeli célt kell kitűzni a folyamat fellendítése érdekében, de kerülte a konkrét dátum megjelölését.
„Úgy gondolom, hogy az ukrajnai háborúnak volt egy járulékos hatása, hogy felgyorsította a bővítési folyamatot. Ami kétségkívül egy érdemeken alapuló folyamat, de ugyanakkor jónak tartom a politikai célt, hogy politikai lendületet adjunk a folyamatnak. És ez nekünk is fontos, mert igen, nekünk is fel kell készülnünk egy olyan bővítésre, amelynek révén az Európai Unió akár tíz új taggal is gyarapodhat” - jelentette ki Josep Borrell.
De ahogy közeledik Ukrajna csatlakozásának lehetősége, felmerül a kérdés, hogyan lehet ezt megtenni anélkül, hogy az EU-projektet veszélybe sodorná.
Milyen hatással lenne az EU költségvetésére, amelyre például már most is nyomás nehezedik? Az elemzők elismerik, hogy vannak ígéretek és van lendület, de az EU-nak még sok a tennivalója a saját háza táján is.
"A tagállamok még csak most kezdik felismerni, hogy mit jelent a reform, és hogy mit fog ez megváltoztatni a saját maguk számára, hogy milyen előnyökkel jár, és hogy miként kell majd hozzájárulniuk az EU-hoz. Először is az, hogy Ukrajna hogyan képes megreformálnia saját magát. És amit látunk, az az, hogy valóban, igazán elkötelezettek, és egy év alatt óriási munkát végeztek, ami eléggé lenyűgöző. De még mindig nem világos, hogy az EU hogyan tervezi ezt, mert sok kérdés merül fel az EU-n belüli döntéshozatalban, hogy hogyan lehet újrakalibrálni a különböző programokat, például a mezőgazdaságot, hiszen Ukrajna jelentős mezőgazdasági országnak számít" - magyarázta Mathieu Droin elemző a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja részéről.
Ukrajna támogatásáról is szó esett, bár Borrell elismerte, hogy Magyarország még mindig blokkolja az 500 millió eurós uniós katonai segély kifizetését.
Budapest azzal érvel, hogy elfogadhatatlan számára, hogy az OTP bank szerepel a háború szponzorainak ukrán feketelistáján, és azt szeretnék, ha a bank lekerülne innen. Ez az előfeltétele annak, hogy az Európai Békekeret legújabb katonai segélycsomagja zöld jelzést kapjon Magyarországtól.