Az Unió Csalás Elleni Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy a vizsgálatok számában és a pénzügyi ajánlások számában is Magyarország áll a lista élén.
HIRDETÉSIsmét Magyarország végzett a legrosszabb helyen az EU Csalás Elleni Hivatalának listáján: Az OLAF 2022-es jelentéséből kiderült, hogy Magyarországon indították a legtöbb vizsgálatot az uniós források felhasználását illetően. Összesen 15 csalásgyanús vizsgálat indult az országban tavaly. Ezzel Magyarország messze megelőzi a második helyezett Olaszországot, ahol tíz esetben indítottak eljárást. Romániában 7, Bulgáriában 6 esetben látta indokoltnak az OLAF a vizsgálat megindítását.
Magyarországon sok esetben pénzügyi büntetéssel zárultak a vizsgálatok
Szintén Magyarország a legrosszabb abban a rangsorban, ahol az egyes országokban ajánlásokkal lezárt ügyeket számszerűsítik. Magyarországon tíz esetben hoztak ajánlásokat, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tíz esetben szabálytalanságot tártak fel. Az ajánlások általában pénzügyi büntetésről, a források esetleges visszafizetéséről, vagy átcsoportosításáról szólnak.
A jelentésből nem derült ki, hogy Magyarország esetében milyen ügyekben indult vizsgálat, és milyen ügyekben hoztak ajánlásokat. Az sem világos, hogy milyen értékű szabálytalanságokról volt szó. Vagyis a magyarországi szabálytalanságok esetében mindössze az biztos, hogy sok volt belőlük, az, hogy mekkora kárt okoztak, egyelőre nem derült ki.
A vámok ügyében is komoly gond volt az elmúlt öt évben Magyarországon
Magyarország vezet egy másik táblázatban is, ahol az OLAF által feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatásait vizsgálták a saját források ügyében, vagyis a tagállam által beszedett vám és adóbevételek ügyében. A 2018 és 2022 közötti időszakban a magyar források 18 százaléka volt érintett, ami kiugróan magas adat.
A saját források jellemzően olyan vámok, amelyeket az unión kívülről érkezett termékek esetében szednek be, és az uniós költségvetést illetik. Vagyis itt az fordulhatott elő, hogy sok cég nem jelentette be a vámokat, vagy kisebb értékben vallotta be a bevételeket a valóságosnál.
Magyarország egyébként az elmúlt években többször vezette már az OLAF listáját a megindított vizsgálatok és a pénzügyi korrekciós javaslatok, vagyis a büntetések számát illetően. Az OLAF jelentéséből egyébként összességében az derült ki, hogy 2022-ben összesen 256 vizsgálatot zártak le az Európai Unióban, és 275 esetben fogalmaztak meg ajánlásokat.
Ezzel 426 millió eurónyi uniós pénzt szereztek vissza a közös költségvetésbe, és 197 millió euró jogtalan elköltését is megakadályozták. Emellett 192 új vizsgálatot is indítottak. Az OLAF tavaly 71 esetben továbbított ügyeket az Európai Ügyészséghez bűncselekmény gyanúja miatt.
„A magyar ügyészség kiválóan teljesít”
A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztályának közleménye szerint a hatóság az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán, minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Dr. Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írják a közleményben.
Az OLAF legutóbbi, 2022-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 75%-ában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen több, mint a duplája a 34%-os uniós átlagnak. Az OLAF többségében továbbra is olyan ügyekben tett igazságügyi ajánlást, amelyekben már folyik Magyarországon nyomozás – teszik hozzá.