Ukrajna kész lemondani a NATO-csatlakozásról, és semlegessé válni, ha ezzel vége lenne az orosz inváziónak. Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszul parancsot adott a Donyeck-medence teljes elfoglalására.
HIRDETÉSAz elmúlt hetekben Volodimir Zelenszkij elnök többször is kifejtette azt, hogy hajlandó lenne lemondani országa jövőbeli NATO-tagságáról a háború leállításáért cserébe. A katonai semlegesség kérdése azonban ennél jóval bonyolultabb garanciákat és politikai egyensúlyt igényel, amire a közeli jövőben alig van esély. Ráadásul jelenleg az ukránok többsége kifejezetten támogatja azt, hogy Ukrajna később belépjen a szövetségbe.
Az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta rendszeresen felmerül az a kérdés, hogy kiutat jelenthet-e a konfliktusból az, ha Kijev deklarálja a saját katonai semlegességét. Ukrajna számára ez a helyzet egyáltalán nem lenne újdonság, hiszen a Szovjetunió összeomlása és a Krím 2014-es Oroszország általi elfoglalása közötti évtizedekben az ország lényegében semleges státuszú volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kelet és a nyugat közötti geopolitikai csatákban nem vállalt szerepet és nem törekedett aktívan arra sem, hogy valamelyik katonai szövetség tagja legyen.
Miután Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, az ukrán katonai doktrína is megváltozott. Az ukrán parlament elsöprő többséggel, 303 igen szavazattal és csupán 8 nemmel megszavazta a semlegesség felhagyását. Célul tűzték ki a NATO-tagságot és 2019-ben az alkotmányba is bekerült az a mondat, amely szerint "a cél a visszafordíthatatlan európai és euroatlanti integráció". Márciusban Volodimir Zelenszkij elnök így nyilatkozott a kérdésről:
“Biztonsági garanciák, semlegesség és atomfegyver-mentesség. Készek vagyunk elindulni ebbe az irányba. Ez a legfontosabb kérdés. “
Zelenszkij kiemelte, hogy bármilyen békeszerződéshez és tűzszünethez előbb az orosz csapatokat az invázió előtti pontokra kell visszahívni és megtagadta, hogy Ukrajnát demilitarizálják. Azonban az ötlet kivitelezése több szempontól is lehetetlennek tűnik. Egyrészt Oroszország lényegében nem reagált az ajánlatra, hanem folytatta az offenzívát. Másrészt az ukrán elnök bármilyen békemegállapodást népszavazás által hagyatna jóvá. A lakosság nagy része viszont kifejezetten pártolja a NATO-belépést.
“Ezt valószínűleg nem fogadná jól a lakosság. Az emberek ugyanis érezni szeretnék azt, hogy valamit kapnak is semleges státusz mellé. Nagyon komoly biztonsági garanciákra van szükség ahhoz, hogy ez a háború ne ismétlődjön meg ismét” – mondta az Euronewsnak Anton Nananov, A Kijevi Nemzeti Egyetem szakértője.
A legutóbbi közvéleménykutatás adatai szerint az ukránok 68 százaléka támogatja a NATO-tagságot, ez megegyezik a háború előtti szinttel. A kérdés legnagyobb buktatója valószínűleg az, hogy Ukrajna semlegességét külső hatalmaknak kellene garantálniuk. Oroszország a háborúval megszegte az Ukrajna ügyében tett korábbi vállalásait. A Budapesti Egyezményben ugyanis Moszkva Ukrajna területi egységének és szuverenitásának védelmét ajánlotta az Ukrajna területén marad szovjet atomfegyverekért cserébe.
Az ukrán sajtóban eddig Oroszország, az Egyesült Államok, Törökország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország neve merült fel, azonban ezen országok mindeddig nem ajánlották fel a szerepvállalásukat. A NATO garanciavállalása épp Moszkva ellenkezése miatt nem jöhet szóba. Pascal Lottez, a tokiói Waseda Egyetem katonai semlegességgel foglalkozó kutatója úgy foglalta össze a dilemma lényegét, hogy egy leendő alkuban Ukrajna mellett Oroszország és az Egyesült Államok érdekeit is figyelembe kell venni.
Egy esetleges Ukrajna és Oroszország közötti egyezségbe Washingtont is be kell majd vonni. Bár a háború Ukrajna és Oroszország között folyik, de ne csapjuk be magunkat, a konfliktus maga Oroszország és a NATO, de leginkább az Egyesült Államok között zajlik. Vagyis bármilyen alkuhoz arra lenne szükség, hogy ezen felek mindegyike jobban járjon Ukrajna semlegességével.”
A fentiek alapján szinte biztos az, hogy Ukrajnának a NATO-tagság és a NATO garanciavállalása nélkül kell elképzelnie a jövőjét. Az Európai Uniós tagság azonban ennek ellenére is szóba jöhet, sőt, Kijev már megtette az első lépést ebbe az irányba a tagjelölti kérelem kérdőívének kitöltésével.
Az EU-csatlakozás lehetősége a háború kezdete óta egyre vonzóbb az ukránok számára. A Rating közvéleménykutató cég az Európai Unióhoz csatlakozás támogatottságát, rekord magasra, 91%-ra mérte.
Évszázadok óta vannak semleges államok
A semlegesség elve egyébként évszázadok óta létezik és ezalatt az idő alatt folyamatosan zajlott a jogi formába öntése. 1907-ben a Hágai Konvenció jelentette a legismertebb lépést. És a semlegesség egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott ország leszereli a hadseregét. Jelenleg Japán, Finnország és Svájc is erős és modern hadsereggel rendelkezik. Néhány kisebb semleges ország viszont elenyésző haderővel rendelkezik, ide tartozik Panama, Monaco és a Vatikán is.
A gyakorlatban a "semlegesség" meglehetősen rugalmas, az országok pedig nagy mozgásterük van ahhoz, hogy megtartsák semleges státuszukat, egészen addig, amíg nem vesznek részt közvetlenül egy háborúban.
Finnország, bár semleges tankelhárító fegyvereket és puskákat küld Ukrajnának, Svájc megszegte a gyakorlatot, amikor Oroszországgal szemben szankciókat vezetett be. Japán pedig tartja magát az évtizedes egyezményhez az Egyesült Államokkal: ahhoz, amely kölcsönös együttműködésről és biztonsági támogatásról szól.
Nagy árat kell fizetniük
A nemzetközi gyakorlatban azoknak az országoknak, melyek semlegességet vállaltak, minden jelenlegi és jövőbeni fegyveres konfliktusból ki kell maradniuk, és nem segíthetnek. A semleges államok területén nem haladhatnak át a hadviselő felek, a humanitárius segélyeket ugyanakkor átengedhetik.
Ezért ha bármilyen katonai szövetség tagjává válik - a szövetség nagyságától és küldetésétől függetlenül -, az a semlegesség elvének megsértését jelenti. Ukrajna esetében ez azzal járna, hogy a rég áhított csatlakozásról a NATO-hoz le kellene mondania. Erre viszont nem valószínű, hogy az ukránok az áldásukat adnák a fent említett esetleges népszavazáson.