Ezt az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén jelentette be, EP-képviselői kérdésre.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben EP-képviselői kérdésre bejelentette: arról tájékoztatták a magyar vezetőket, hogy megindul az úgynevezett jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen. Az Európai Unió elsősorban az antikorrupciós mechanizmusokat hiányolja Magyarországon - hangsúlyozta rövid felszólalásában Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke Philippe Lamberts belga zöldpárti EP-képviselő kérdésére válaszolva bejelentette azt, hogy elindult az úgynevezett jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen. Von der Leyen megköszönte az Európai Parlament képviselőinek a támogatását ebben. Elmondta, hogy első körben a magyar kormánynak írtak levelet kérdéseikkel, és az ezekre kapott válaszok elemzése után döntöttek úgy, hogy megteszik a következő lépést. Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős biztos kedden egyeztetett a magyar féllel, és tájékoztatta őket a mechanizmus megindításáról.
Von der Leyen bejelentését taps fogadta az Európai Parlamentben.
A mechanizmus elindítása azt jelenti, hogy költségvetési rendellenességek, vagy korrupciós ügyek miatt uniós pénzektől eshet el Magyarország.
Korábban a Népszava számolt be arról, hogy a bizottsági elnök bejelentését keddre, két nappal a magyarországi választás utánra időzítették és azt is világossá tették, hogy Lengyelország kimarad az eljárásból.
A hosszas, hónapokon át zajló eljárás lényege az, hogy uniós kifizetéseket függeszthetnek fel, illetve kiutalt forrásokat kérhetnek vissza abban az esetben, ha rendszerszintű visszaéléseket látnak a az uniós pénzek felhasználásában.
A testület aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az unió pénzügyi érdekei és büntetlenül marad a magas szintű korrupció. Korábban a bizottság levelet küldött Magyarországra, amelyben aggályokat fogalmaztak meg az ügyészség működésével kapcsolatban.
Az Európai Parlamentben már eddig is sokan sürgették a szankciós rendszer elindítását Magyarország és Lengyelország esetében, hiszen az már tavaly év eleje óta hatályban van. A Népszava brüsszeli forrásai szerint Varsó esetében nehezebb bizonyítani az összefüggést a jogállamisági gondok és a közpénzek felhasználása között. Másrészt Lengyelországra most nagy teher hárul az Ukrajnában zajló háború és a menekülthullám miatt, ezért nem indul ellenük most ilyen eljárás.
Az Európai Parlamentben szerdán fognak vitázni a jogállamiság helyzetéről Magyarországon és Lengyelországban.