Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Komoly fegyverarzenált küldenek európai országok Ukrajnába, de az uniót megosztja az ügy

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
Komoly fegyverarzenált küldenek európai országok Ukrajnába, de az uniót megosztja az ügy
Szerzői jogok  SERGEI SUPINSKY/AFP or licensors

Ukrajna januárban fegyverszállításokat kért Európától és az Egyesült Államoktól a növekvő orosz veszély miatt. És néhány európai ország döntött is a muníció szállításról. Magyarország nincs közöttük és Németország sem hajlandó fegyvereket küldeni.

Megosztja Európát az a kérdés, hogy kell-e fegyverekkel segíteni Ukrajnát az Oroszországgal éleződő konfliktusban. Németország történelmi okokból nem hajlandó fegyvereket küldeni konfliktuszónába és ezt az álláspontot osztja Luxemburg is. Jean Asselborn külügyminiszter így fogalmazott: "Szerintem helytelen azt mondani az embereknek, hogy az orosz katonai fölényt ki tudjuk egyensúlyozni úgy, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnának." Kijev polgármestere, Vitalij Klicskó csalódottan reagált Németország vonakodására. Egy véleménycikkben árulásnak nevezte Németország hozzáállását.

Ukrán elemzők viszont azzal érvelnek a fegyverszállítmányok mellett, hogy azokkal végül jobb belátásra bírhatnák Putyin elnököt. A nyugati tankelhárító lövegek, illetve légvédelmi rendszerek ugyanis súlyos károkat okozhatnak egy esetleges orosz támadás esetén és nagyon megdrágíthatják a háborút Moszkva számára. Néhány ország döntött úgy, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnának

Lengyelország: öngyilkos drónok

A lengyel miniszterelnök február elsején jelentette be azt, hogy több tízezer töltényt és tüzérségi löveget, gránátvetőket, felderítő-drónokat és más védelmi fegyvereket küldenek.

Yago Rodrigues védelmi szakértő, a Political Room elemzőcég igazgató az Euronewsnak így nyilatkozott a lengyel szállítmányról.

"Azt gondoljuk, hogy öngyilkos drónokat küldtek. Ez egy olyan fegyverrendszer, amelyben a muníció egy drónba van építve. Ez a levegőben várva megvárja a célpontot és akkor támad, ha beazonosította azt. Varsó hordozható GROM légvédelmi rakétákat is adhatott Kijevnek. Ezek a hőkövetős rendszerek három kilométer távolságból is eltalálnak egy repülőgépet. Ezeket a fegyvereket elsősorban tankok ellen használják, de a rakétákkal korlátozhatják az oroszok légi fölényét is. Az öngyilkos drónokat pedig tüzérségi állások ellen vethetik be."

Csehország: négyezer aknagránát

Csehország kormánya január 26-án döntött arról, hogy 4006 darab 152 miliméteres aknagránátot szállít Ukrajnába. Az 1,7 millió dollár értékű muníciót ingyen adják Ukrajnának.

A Balti országok: rakéták

Lettország és Litvánia Stinger légvédelmi rakétákat és az ehhez kapcsolódó technikát ajánlott fel. Észtország pedig Javelin páncéltörő irányított rakétákat küldene. Németország azonban ezt a szállítmányt blokkolhatja, mivel német fegyverrendszerről van szó és egy korábbi alkuban ezt a jogot kikötötték maguknak.

Németország: sisakok és pénz

Németország ötezer sisakot küldött Ukrajnába. Berlin a Második Világháború óta hagyományosan azt vallja, hogy konfliktuszónába nem küld fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna egyik legbőkezűbb szponzorának számít. Az elmúlt években Olaf Scholz kancellár szerint kétmilliárd eurót utaltak át Kijevbe segélyként.

Spanyolország, Hollandia, Dánia: erősítés a NATO keleti végein

Spanyolország hadihajókat és vadászgépeket küldött a Fekete-tengerre. Hollandia és Dánia néhány kontingenst vezényelt a NATO keleti tagállamaiba. Ennek célja Oroszország elrettentése egy esetleges támadás esetén. Azt az összes elemzés kizárja, hogy akár az Unió, akár a NATO katonákkal segítse Ukrajnát egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.

Egyesült Államok: radarrendszerek és fegyverek

Az Egyesült Államok 2014 óta 2,5 milliárd dollárnyi katonai segélyt adott Ukrajnának. Ebben járművek és radarrendszerek is voltak. A NATO pedig a kiképzésben segített. Mind a NATO, mind Washington hangsúlyozta, hogy ezeket a fegyvereket védelmi célra adományozták.

Ukrajna: fegyverkezés Moszkva árnyékában

Ukrajna korábban a világ legnagyobb fegyvergyártói közé tartozott, a kommunizmusban a Szovjetunió fegyveriparának 30 százalékát adták. 750 gyárban egymillió munkást alkalmazott ez az iparág. A Szovjetunió felbomlása után a készletek nagy részét Afrikába csempészték, erről szól a Fegyvernepper című film Nicolas Cage főszereplésével. A rendszerváltás után a korrupció szétzilálta a fegyveripart, és ez igaz az egész hadseregre is. A 2014-es orosz invázió óta azonban részben amerikai segítséggel fejleszteni kezdték a haderőt. A különböző félkatonai csoportokat is beolvasztották a hadseregbe, amely jelenleg negyedmillió főt számlál.