Az influenzaszezon 2025-ben több héttel korábban kezdődik a megszokottnál, ráadásul egy új vírusváltozat keltaggodalmat az orvosok körében. Miért tanácsolják most a szakértők, hogy az emberek gyorsan oltassák be magukat, és milyen egyszerű intézkedésekkel növelheti jelentősen a saját védelmét?
Idén egy új vírusváltozat okoz különösen sok fejfájást az orvosoknak - és a német lakosságnak: a H3N2 vírus úgynevezett K szubkládja.
A fertőzések jelenlegi előfordulásának első vizsgálatai azt mutatják, hogy az új altípus lényegesen könnyebben terjed, mint a korábban ismert influenzatörzsek. A szakértők ezért arra számítanak, hogy a megbetegedések száma mintegy 20 százalékkal magasabb lesz, mint egy átlagos influenzajárvány idején.
Ehhez jön még az időzítés: a 2025-ös influenzaszezon szokatlanul korán kezdődik. Mint az Ärzte-Zeitung írja, mintegy három-négy héttel korábban kezdődik, mint az elmúlt két évben.
A tendencia Németországon kívül is érezhető. Több ország szakértői is korai és potenciálisan intenzív influenzajárványra figyelmeztetnek, ami most egész Európában aggodalomra ad okot. Jim Mackey-t, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának (NHS) vezérigazgatóját a British Medical Journal idézte: "Kétségtelen, hogy az idei tél lesz az egyik legkeményebb, amelyet munkatársaink valaha is megtapasztaltak".
Az új H3N2-változat tipikus tünetei kezdetben a hirtelen fellépő láz, amely közepes vagy magas lehet, és gyakran súlyos rossz közérzet kíséri. Sokan emellett kifejezett testfájdalmakról és -fájdalmakról számolnak be, amelyek különösen jellemzőek erre a változatra. Mivel a tünetek egy része hasonlít a Covid-19 fertőzés tüneteihez, az orvosok sürgősen vizsgálatot javasolnak az egyértelmű diagnózis felállítása érdekében.
A H3N2 esetében a hidegrázás is sokszor nagyon hirtelen jelentkezik, és gyakran a többi tünettel együtt erősödik fel. Emellett néha intenzív, hosszan tartó köhögés is jelentkezik, ami más influenzaváltozatokról is ismert.
Mi áll ennek hátterében?
Az, hogy a mostani influenzaszezont különös figyelemmel követjük, a nemzetközi fejleményekkel is összefügg. Ausztráliában például az új szubklád idén nyáron kivételesen súlyos influenzajárványhoz vezetett, több mint 400 000 laboratóriumban megerősített megbetegedéssel - ami rekordot jelent. Sok szakértő úgy látja, hogy ez a tapasztalat lehetséges jele annak, hogy az új variáns az északi féltekét is érintheti.
E változat nagyfokú átvihetőségét a K szubkládon belüli jelentős genetikai változásoknak tulajdonítják. Ulrike Protzer, a Müncheni Műszaki Egyetem virológusa szerint ezek az eltérések megnehezítik az immunrendszer számára a vírus felismerését. "Az immunválaszunk egyszerűen nem olyan jó a vírus felismerésében, és ezért nem olyan jó a vírus elleni küzdelemben sem" - magyarázza.
Bár a megbetegedések száma magas, van egy fontos, mindent eldöntő jel: eddig nincs bizonyíték arra, hogy a K szubklád veszélyesebb lenne, vagy súlyosabb lefolyású betegséget okozna, mint más influenzatörzsek. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi fejleményeket nem szabad túlértelmezni.
Florian Krammer virológus a Bécsi Orvosi Egyetemről a Deutsches Ärzteblattban hangsúlyozta: "Igen, a korai aktivitás erős influenzaszezonra utalhat. De a legtöbb európai országban még csak most kezdődik, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a szezon".
Ki van különösen veszélyeztetve?
Mint minden influenza esetében, az új variánssal való fertőzés is súlyos lefolyású betegséghez vezethet. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek. E csoportok számára a közelgő influenzajárvány a további fertőzések fokozott kockázatát jelentheti.
A szakértők különösen nagy figyelmet fordítanak a szezonális influenzával és a H5N1 madárinfluenza vírusával való kettős fertőzés lehetőségére. Egyidejű fertőzés esetén fennáll a veszélye annak, hogy a két vírus genetikai szegmenseket cserél. Ez olyan új variánsokat eredményezhet, amelyek emberről emberre is átadhatók - ez a forgatókönyv a legrosszabb esetben világjárványt okozhat. A kockázat télen megnő, mert ekkor mindkét vírustípus gyakrabban kering.
A védőoltás továbbra is a legjobb védekezési forma - még akkor is, ha a mostani vakcinák nem felelnek meg tökéletesen a jelenleg keringő vírusoknak. A szakértők szerint az új szubklád megjelenése nem jelenti azt, hogy az influenza elleni védőoltás kevésbé lesz hatékony. Az Egyesült Királyságból származó első adatok már megerősítették a védelmet. Ráadásul a vakcinák még akkor is jelentősen enyhíthetik a súlyos kórfolyamatokat, ha nem pontosan illeszkednek a domináns törzshez. Ráadásul a védőoltás nemcsak a H3N2, hanem a H1N1 és az influenza B ellen is véd.
Az Európai Betegségellenőrzési Központ (ECDC) ezért a múlt héten felszólította a kockázati csoportokat, hogy minél korábban oltassák be magukat. A Védőoltási Állandó Bizottság iránymutatása szerint az ajánlás továbbra is különösen a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, a terhes nőknek, a nyugdíjas- és idősotthonok lakóinak és az egészségügyi személyzetnek szól.
Prof. Johannes Knobloch virológus, a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ kórházhigiéniai vezetője azt tanácsolja mindazoknak, akik kiegészítő védekezésre törekszenek, hogy nagy tömegben vagy tömegközlekedési eszközökön viseljenek két fejpánttal ellátott FFP2 maszkot.
A németországi Robert Koch Intézet (RKI) az idei szezonban november közepéig csak néhány megerősített influenzás megbetegedést regisztrált, köztük az A(H3N2) vírussal való fertőzéseket. Az RKI szerint azonban az esetek száma eddig nem emelkedett drasztikusan.
A legutóbbi heti jelentés szerint az úgynevezett "akut légzőszervi megbetegedések" - azaz az influenza, a Covid-19 és az RSV - esetei emelkednek, de továbbra is mérsékelt szinten maradnak.