Az egyezség legnagyobb akadálya az, hogy a lengyel Jog és Igazságosság párt vonakodik a mostani pozíciói feladásától. De egyébként is sok ellentét van a populista táboron belül.
HIRDETÉSElemzők szerint a következő időszakban még nem kell attól tartania a brüsszeli elitnek, hogy megalakul az európai populista pártok új frakciója. A lengyel Jog és Igazságosság párt vonakodik a belépéstől, mert fontos pozíciókat veszítenének. Közben Orbán Viktor szerepe egyre korlátozottabbnak tűnik az ügyben.
Az eltérő politikai érdekek miatt nem sikerült megegyezni az új szélsőjobboldali frakció létrehozásáról a szombati varsói találkozón. A tíz populista, radikális párt vezetője nyilatkozatában az állt, szorosabb együttműködést szeretnének. És abban is egyetértenek, hogy fel kell lépni a brüsszeli intézmények túlzott hatalma, valamint a migráció ellen.
"Nem a biztosoknak, nem az adminisztrációnak, nem a bürokratáknak és nem a bizottsági igazgatóknak kell dönteniük arról, hogyan élünk" - mondta Varsóban egy lengyel EP-képviselő, Tomasz Poreba.
Vonakodó lengyelek nehezítik a frakcióalapítást
Ha az Európai Parlament populistái egyesülnének, ők adhatnák a harmadik legnagyobb frakciót. Azonban a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság egyelőre vonakodik attól, hogy feladja a mostani befolyásos helyét az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában.
"Az Identitás és Demokrácia frakció és a tagpártok teljesen el vannak szigetelve az Európai Parlamentben, ez nem igaz az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportra, különösen a lengyel Jog és Igazságosság pártra. Nekik jelentéstevőik vannak és van egy bizottsági elnökük is" - mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Az összefogást nehezíti, hogy Olaszország két populista pártja, a Liga és az Olaszország Fivérei rivalizálnak egymással.
Az orosz kérdés nem áthidalhatatlan
Oroszország megítélése a szélsőjobbos pártok között nyilvánvalóan problémát jelentett a tárgyalások alatt. A lengyel Jog és Igazságosság keményen oroszellenes politikát folytat, míg Marine Le Pen, Orbán Viktor, vagy Matteo Salvini megengedőbb a Moszkvával ápolt kapcsolatokat illetően. Hegedűs Dániel szerint azonban nem szabad túlértékelni ennek a kérdésnek a fontosságát.
"Például Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor stratégiai kapcsolatát nem ássa alá az, hogy eltérően látják a helyzetet. Ugyanakkor számít az egyes oroszbarát politikusok stratégiai háttere is. Például Orbánról, aki közép-európai politikus, senki nem feltételezi, hogy aláásná a közép- és kelet európai országok geopolitikai pozícióját azért, hogy Putyin kedvében járjon."
Az elemző szerint azonban a kisebb közép-európai pártokban tartanak attól, hogy a francia szélsőjobb, például Marine Le Pen felfogásában Közép-Európa egy nélkülözhető térség lehet.
Már nem Orbáné a vezető szerep
Az uniós középpártoknak egyelőre nem kell tartaniuk a radikálisok frakciójától. A következő hetekben, illetve hónapokban frakcióalapításra nem kerül majd sor.
"Ez most egy öncélú médiaesemény, egy olyan dolog, ami a résztvevők hasznára válik, hiszen megszerzik a sajtó figyelmét. És ez az oka annak, hogy sorra tartják ezeket a radikális jobboldali fórumokat anélkül, hogy lenne tartós eredményük" - mondta Hegedűs Dániel.
A következő hasonló tanácskozást Spanyolországban tarthatják néhány hónapon belül. Az elemző szerint szembeötlő az, hogy a folyamatokban már nem Orbáné a vezető szerep.
"Ez a tanácskozás megmutatta, hogy Orbán már nem központi, vagy kulcsszereplője a folyamatoknak. Egyrészt ez annak köszönhető, hogy neki nincs jelenleg politikai családja. Elvileg érdeke lehetne az, hogy belépjen egy meglévő politikai frakcióba, például az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjába. Ezt bármikor meg is tehetné, de nem ez a stratégiai érdeke. Ő szeretné fenntartani azt képet magáról, hogy ő az európai politika formálója. "
"Ugyanakkor az is kiderült, hogy a számok nagyon is számítanak és Orbán nem képes a sajátjánál jóval nagyobb politikai pártokkal szemben politikai vezető szerepe szert tenni."
Az összefogás nehézségét mutatja az, hogy a jobboldali pártok értéknyilatkozatát a nyáron még 16 vezető írta alá. A mostani varsói csúcstalálkozón viszont már csak tíz párt képviselője volt jelen. Matteo Salvini például azért nem utazott el, mert nem látott esélyt arra, hogy a lengyel kormánypárttal megegyezzenek a frakcióról.