Európai Unió Bírósága: jogellenes a Stop Soros törvénycsomag

Az Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ellentétes az uniós joggal az a magyar alapvetés, hogy aki Szerbiából jön, az már nem lehet menekült.

HIRDETÉS

A Stop Soros törvénycsomag újabb elemeiről mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy ellentétesek az uniós joggal.

Egyrészt azt a rendelkezést, amely eleve nem befogadhatónak minősítette a menedékkérelmet, ha annak beadója közvetlenül olyan országból - jellemzően Szerbiából - érkezett, ahol nem volt üldöztetésnek kitéve, illetve megfelelő védelemben részesült. Az Európai Unió Befogadási irányelve taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet vizsgálat nélkül elutasítani a menedékkérelmet, és a magyar szabályozásban megjelölt ok nincs közöttük. Az uniós joggal ellentétesnek mondta ki azt a Büntető Törvénykönyv-módosítást is a luxembourgi testület, amely bűncselekménnyé tette azt, ha valaki olyan személynek nyújt segítséget a menedékkérelem beadásához, akinek a kérelmét a magyar jogszabályok értelmében előre láthatóan el kell utasítani.

A magyar jogszabályok korlátozzák a menedékkérőknek az uniós direktívákban garantált jogát a nemzetközi védelemhez, illetve azt a jogukat, hogy a saját költségükön jogi tanácsadást vegyenek igénybe. Mindezt nem indokolja a törvény deklarált célja, hogy a megtévesztésen alapul illegális migrációt és a menedékkérelemmel való visszaélést megakadályozza. Ugyanis a magyar jogszabály - érvel a Bíróság - a nem megtévesztő, nem visszaélésszerű gyakorlatokat is büntetni rendeli. Gyakorlatilag a menedékkérelem beadásához nyújtott bármilyen segítségnyújtást büntetőjogi eszközökkel fenyeget, és megfosztja attól a lehetőségtől a menedékkérőket, hogy a nemzeti döntéssel szemben jogorvoslattal éljenek, például az uniós bíróságok előtt.

De azt is kimondta a Bíróság, hogy a magyar jogszabály azt kívánja meg a menedékkérőnek segítséget nyújtótól, hogy még a segítségnyújtás előtt kvázi bírálja is el - a magyar hatóság későbbi döntésével egyezően - a menedékkérelmet, ami nyilvánvaló képtelenség. Illetve csak akkor nem képtelenség, ha az egész foglalkozás célja az, hogy a menedékkérőknek senki ne nyújtson semmilyen jogi vagy más segítséget, ami viszont az uniós direktívákkal ismét ellentétes. Az ilyen segítségnyújtás - érvel a Bíróság - nem tekinthető olyan tevékenységnek, ami bátorítja az illegális migrációt, ezért nem sújtható olyan súlyos szankcióval, mint a szabadságvesztés. A Bíróság arról a szabályról is kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal, amely megtiltja a határ megközelítését az olyan szervezett tevékenységet folytatóknak, aminek a célja az, hogy nyilvánvalóan megalapozatlan menedékkérelmek beadásában segédkezzenek.

Az Európai Unió Bírósága már korábban kimondta a magyar menekültügyi szabályozás több eleméről, hogy ellentétes az uniós joggal. Például arról, hogy a menedékkérőknek a tranzitzónákban, embertelen körülmények között kellett kivárniuk a menedékkérelmük - általában kedvezőtlen - elbírálását. A magyar hatóságok ezek után tovább szigorítottak a rendszeren, és a menedékkérelmeket már csak a magyar külképviseleteken lehet beadni, itt történik egy előszűrés. Ha annak eredménye pozitív, akkor a menedékkérő beléphet Magyarországra, és beadhatja a tényleges kérelmet. A Bizottság már emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Visszavonták az uniós jogot sértő civiltörvényt, megszavazták az újat

Ursula von der Leyen az egyetlen néppárti jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára

EU-szankciók Oroszországgal szemben: először feketelistán kínai cégek