NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Csalás alapos gyanúja miatt fordult Deutsch az OLAF-hoz Cseh ügyében

Deutsch Tamás fideszes és Cseh Katalin momentumos EP-képviselő
Deutsch Tamás fideszes és Cseh Katalin momentumos EP-képviselő Szerzői jogok MTI
Írta: Euronews és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A fideszes EP-képviselő azt írja, hogy a Cseh által vezetett Pannon Nyomda olyan technológia kifejlesztésére pályázott uniós forrásra 2016-ban, amely ekkor már rendelkezésére állt egy, a céghez kapcsolódó - azzal azonos címen bejegyzett - társcégnek.

HIRDETÉS

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, az OLAF-nál Cseh Katalin momentumos EP-képviselő ügyében európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt.

A politikus szerint az OLAF azért illetékes az ügy kivizsgálásában, mert a Pannónia Nyomda Kft., amelynek Cseh Katalin 2013. január 25. és 2018. január 10. között ügyvezetője volt, uniós forrásokra pályázott 2016-ban. A beadványban azt is írta, hogy az OLAF hatásköre azért is megalapozott, mert egy uniós intézmény tagja, egy EP-képviselő követett el súlyos kötelességszegést. Az OLAF pedig illetékes az olyan esetekben is, amikor az uniós források nem érintettek, de az az Európai Unió hírneve is veszélybe kerül egy az intézményeinél dolgozó ember miatt. A csalás egyértelműen veszélyezteti az EU hírnevét, az súlyos reputációs következményekkel járhat - fogalmazott a politikus.

Deutsch csalás alapos gyanúja miatt tett bejelentést

2016 decemberében a Pannónia Nyomda Kft. uniós pályázaton 68 126 864 forint támogatást kapott, később ugyanez a cég 217 579 410 forintot nyert egy másik uniós pályázaton, úgynevezett holografikus térinformatikai leíró nyelv és digitális holografikus nyomtató kifejlesztésére - idézte fel Deutsch.

A fenti pályázat esetében azért áll fenn a csalás alapos gyanúja, mert a Cseh Katalin által vezetett cég olyan hologramos technológia kifejlesztésére pályázott uniós forrásra, amely ekkor már rendelkezésére állt egy, a Pannónia Nyomda Kft.-hez üzletileg kapcsolódó - azzal azonos címen bejegyzett - társcégnek - derül ki a bejegyzésből.

Felmerül tehát az alapos gyanú, hogy valódi termékfejlesztés nem történt.
Deutsch Tamás

A szándékos megtévesztés gyanúja fennáll amiatt is, hogy az említett cégek névleg azért helyezték át telephelyüket a közép-magyarországi régióból más magyarországi régióba, hogy minél több uniós forráshoz juthassanak - állítja bejegyzésében a fideszes politikus.

A beadvány szerint további összefonódások és visszaélések gyanúja merül fel egyes pályázatoknál, ugyanis a céghálózathoz tartozó cégek együttesen pályáztak úgy, hogy egyértelműen a Pannónia Nyomda Kft.-t segítsék hozzá a közbeszerzések elnyeréséhez.

Mindezek alapján Cseh Katalin és az általa vezetett vállalat megszegte a Pénzügyi Rendelet vonatkozó rendelkezéseit - fogalmaz a fideszes politikus.

Cseh Katalin jogi lépéseket ígért

A momentum EP-képviselője a kormányközeli médiában megjelent vádakra július 20-án a Facebookon reagált. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a cégiratokból "egyértelműen kiderül", hogy lemondott a cégvezetésről "jóval azelőtt, hogy politikai pályára lépett". A politikus azt írta, hogy megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felhívására Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is elkezdte vizsgálni a kormányközeli médiában megjelent állításokat. Hadházy felvette a kapcsolatot Cseh Katalinnal és a cég képviselőivel is. A Fidesz politikusának az OLAF-hoz fordulásról azt írta, hogy nagyon jól teszik, mert az uniós szervezet majd kivizsgálja, ha van ügy.

Hadházy reményét fejezte ki, hogy "ha hirtelen az OLAF-ot kompetens szervezetnek kezdik találni, akkor nyilvánosságra hozzák a lezárt OLAF-jelentést az Orbán úr vejét érintő Tiborcz-ügyről, Farkas Flóri munkahídjáról, az Öveges program elcsalt milliárdjairól, vagy a sportnapok ürügyén több százmilliót elcsaló alapítványok ügyében is".

Az uniós csalás elleni hivatalának júniusban kiadott éves jelentése szerint Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történt csalások miatt 2016 és 2020 között.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az uniós országok keményvonalas megállapodást kötöttek az ukrán gabonáról, ami felveti a vámok lehetőségét

Európai diplomára tett javaslatot az Európai Bizottság, azonban költségvetést nem rendeltek hozzá

Az EU védelme még az euroszkeptikusok számára is prioritás: exkluzív közvélemény-kutatás