NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Romániának a nukleáris energiára vagy a megújuló erőforrásokra kéne szavaznia?

Romániának a nukleáris energiára vagy a megújuló erőforrásokra kéne szavaznia?
Szerzői jogok euronews
Írta: Hans von der Brelie
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Jelenleg vita zajlik az EU-n belül is arról, vajon az atomenergia hozzájárul-e a klímacélok eléréséhez. Egyesek szerint az atomerőműveket csak a megújuló erőforrások kárára lehetne megépíteni, mások úgy vélik, a nukleáris energia elengedhetetlenül fontos a zöld jövő építéséhez.

**A szenet használó országok, mint például Románia, nehezen tudják elérni Európa klímacéljait. Képes-e Románia energiakeveréke tisztábbá válni azáltal, hogy több nukleáris energiát adnak hozzá? Milyen szerepe van az atomenergiának az Európai Unió Zöld Egyezményében? Ennek jártunk utána az Unreported Europe-ban. 
**

Vajon ismét újra elkezdik használni a nukleáris energiát az Európai Unióban? Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia úgy tervezik, hogy sok pénzt fektetnek a nukleáris energiába, miközben osztrák és német tisztségviselők szerint mítosz, hogy a nukleáris energia segíthet kiutat találni a klímaválságból, és a megújuló energiaforrásokhoz ragaszkodnak. Milyen szerepet tölthet be az atomenergia az Európai Zöld Alkuban, amely 2050-re klímasemlegességet céloz meg?

Hans von der Brelie, Euronews: 

„A szenet használó országok, mint például Románia, nehezen tudják elérni Európa klímacéljait. Képes-e Románia energiakeveréke tisztábbá válni azáltal, hogy több nukleáris energiát adnak hozzá?”

A kommunista érában Románia két atomerőművet épített, mindkettő Cernavodában található, egy kisvárosban a Duna mentén. A kanadai Candu-technológiát alkalmazták, amely eltér a szovjetek által kifejlesztett és Csernobilban katasztrófához vezető módszerhez. Románia újabb két atomerőművet akar építeni, és a már létezőket felújítani. Ez mintegy hatmilliárd eurós befektetést jelent a Nuclearelectrica igazgatótanácsának elnöke, Teodor Chirica szerint, aki Európa nukleáris lobbiszervezetének, a FORATOM- nak az egykori elnöke. Az Európai Bizottság célja, hogy a jövőbeli befektetéseket a fenntartható, alacsony szénkibocsátású energiatermelés felé terelje.

Hans von der Brelie, Euronews:

“Hogyan fogja az országa teljesíteni azokat a klímacélokat, amelyeket aláírt Párizsban?”

Teodor Chirica, a Nuclearelectrica igazgatótanácsának elnöke: 

“Hogy elérjük ezeket a célokat, fejlesztenünk kell a megújuló energiaforrásokat és folytatnunk kell a nukleáris programot is. Lehetetlen elérni a célokat atomenergia nélkül. Ma mintegy 18-20 százaléknyi nukleáris energiáról beszélünk. 30-35 százalék elérhető szám 2050-re, ha abban az ütemben haladunk, amelyben most.”

**Hans von der Brelie, Euronews:
**

“Jelenleg vita zajlik Európában arról, hogy a nukleáris energiát zöld vagy nem zöld energiaként tüntessék fel. Mivel magyarázza ezt az élénk vitát?”

**Teodor Chirica, a Nuclearelectrica igazgatótanácsának elnöke: **

“Az egyik nézőpont politikai ideológián, a másik tudományon alapszik. Ha legrosszabb esetben a rendszertan nem fogadná el a nukleáris energiát, az még nem jelenti azt, hogy nem építhetünk atomerőműveket… A probléma, hogy nincs hozzáférésünk megengedhető finanszírozáshoz, ahogyan a versenytársainknak, ez pedig hatással lehet a projekt gazdasági részére.”

Lavinia Andrei Románia apró antinukleáris mozgalmának legendás alakja. Rámutat, hogy a közpénzek atomenergiába fektetése torzítja a piaci feltételeket, mivel ezáltal versenyhátrányba kerülnek a megújuló energiaforrások.

Hans von der Brelie, Euronews:

“Jó vagy rossz ötlet további atomerőműveket építeni, tekintettel arra, hogy Romániának valahogyan el kell érnie a klímacélokat?”

**Lavinia Andrei, a Terra Mileniul III elnöke 
**

“Ha pénzt juttatnak az atomenergiára, az azt jelenti, hogy hátrányba hoznak egy másik szektort, a megújuló erőforrásokat. Az energiaintézet szerint a hálózat kapacitása nem elegendő atomerőműre és megújuló erőforrásokra is.”

Van még egy probléma: a klímaváltozás miatt a folyók kevesebb vizet hoznak, ami pedig szükséges az atomerőművek hűtéséhez. A Duna is érintett – Cernavodának egyszer le is kellett állnia nyáron. A jövőben pedig egyre több ilyen esemény fordulhat elő. A Cenavoda vezetősége nem ért egyet azzal, hogy a vízmennyiség problémákat okozhat, és riporterünkben megmutatták azt a szivattyúrendszert, amelyet alacsonyabb vízállás esetén is hatékonyan tudnak használni. 

Menjünk tovább Agighiolba! Ennél a falunál hatalmas szélerőmű-park található, amelynek a tulajdonosa az olasz energiacég, az ENEL.

Vajon ki mekkora szeletet hasít ki Románia energiatortájából? A befektetések szempontjából ebben a szektorban fontos a stabil jogi háttér. Néhány éve Románia úgynevezett zöld igazolványokkal támogatta a megújuló erőforrások fejlesztését. De ennek a rendszernek vége lett – a befektetők pedig kivonultak. Csak néhány nagy vállalat maradt, mint például az ENEL. Sorin Zamfir 133 szélturbinát felügyel. Szereti a munkáját:

Sorin Zafir, karbantartásért felelős műszakvezető, ENEL szélpark

“A szélenergia hasznosításához csúcstechnológiára van szükség, ez pedig vonzó számomra, szakmailag kihívást jelent. Szerintem nagyon fontos a helyi közösség számára elhozni ezt az új technológiát, mert ezáltal közelebb érezhetjük magunkat Európához, rátesz minket az európai térképre.”

Románia szélenergiában rejlő potenciálja azonban még nincs teljesen kiaknázva. Sokkal több turbinát is lehetne telepíteni.

Sorin Zafir, karbantartásért felelős műszakvezető, ENEL szélpark

“A klasszikus fosszilis energiaforrások limitáltak és szennyezőek. A szélenergia olcsó és hatékony. Nagy a potenciál ebben a térségben a szélmalmok építésére. Románia addig fejleszthetné ezt a technológiát, amíg ki tudná elégíteni az összes fogyasztó szükségleteit.“

Románia napos ország – a napenergia is nagyobb részt játszhat a jövő energiakeverékében. Andrei Bucur testületi tag Románia első 100 százalékosan zöldenergiát szolgáltató cégében, ami még mindig csupán egy kis szövetkezet. Rámutat, mekkora potenciál van a másfél millió négyzetméternyi raktártetőben, amit napelem telepítésére lehetne használni. Ugyanakkor Bucur szerint nincs kormányzati támogatási rendszer és az áramhálózat kapcsolódási pontjai is igen gyérek.

**Andrei Bucur testületi tag, Cooperativa de Energie **

“Románia szerintem áldott ország, hiszen bizonyos területein rengeteget süt a nap, és sokat fúj is a szél. Képesek vagyunk legalább megduplázni a megújuló energiaforrásokat Romániában. Amint láthatja, ennek a fotovoltaikus üzemnek kapcsolódnia kéne egy hálózathoz. Nincs semmi értelme befektetni egy fotovoltaikus üzembe, ha nem lehet összekapcsolni a hálózattal.”

Cernavodában a műszakvezető, Costin Antonie Silvióval és Catalinnal gyakorol az irányítóterem szimulátorán - földrengéseket, a hűtővíz-rendszer leállásait vagy olyan mindennapos feladatot, mint az üzemanyagfeltöltés műveletét.

Costin hazafelé menet azon töpreng, vajon hogyan áll össze a tökéletes energiakeverék.

Costin Antonie, műszakvezető, Cernavoda

“Az első elem a nukleáris energia, ami az alap, hiszen mindig ott van, amikor szükség van rá. Aztán vannak a megújuló erőforrások, ezeket fenn kell tartanunk, sőt, a jövőben még többet befektetnünk ebbe a területbe. De nem mindig elérhetőek, amikor szükség van rájuk. Ezt pedig a nukleáris energia kompenzálja.”

Costin lányával, a 12 éves Biankával is beszélget a klímaváltozásról és az energiaszükségletről.

Costin Antonie, műszakvezető, Cernavoda

“Bianca, szerinted miért fontos a nukleáris energia? Ahogy tudod, klímaváltozás zajlik, az időjárás minden évben egyre melegebb, ezért lépéseket kell tennünk. A nukleáris energia pedig – aminek az életemet szenteltem-, tiszta energia.”

Az Európai Bizottságnak semlegesnek kell maradnia a technológiaválasztással kapcsolatban. De annak, hogy a nukleáris energiát zöldnek vagy nem zöldnek nyilvánítják, hatalmas befolyása lesz a befektetési döntésekre a következő években.

Újságíró • Nóra Shenouda

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban